1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3615
Rész, Fejezet
1001 1, 14| se tudod, híres, melyik a tejeslábas!~Ekkorára a Bogár
1002 1, 14| melyik a tejeslábas!~Ekkorára a Bogár kutya is besompolygott
1003 1, 14| Bogár kutya is besompolygott a konyhába, s mindjárt rámordult
1004 1, 14| konyhába, s mindjárt rámordult a cicára:~- Csend legyen ott
1005 1, 14| cicára:~- Csend legyen ott a sarokban, te egerek pandúrja!
1006 1, 14| pandúrja! Hát már hogyne tudná a mi kis gazdasszonyunk, hogy
1007 1, 14| gazdasszonyunk, hogy hol a tejeslábas! Még azt is tudja,
1008 1, 14| Még azt is tudja, hogy hol a Bogár kutya reggeli karaj
1009 1, 14| kutyát -, te is megkapod a kenyeredet, ha tudsz szépen
1010 1, 14| akkorára meg akarom főzni a reggeli kávét. Abba mártogatjuk
1011 1, 14| kávét. Abba mártogatjuk bele a te kenyeredet is.~A Bogár
1012 1, 14| bele a te kenyeredet is.~A Bogár úgy elvicsorította
1013 1, 14| Bogár úgy elvicsorította a száját, hogy minden foga
1014 1, 14| Nem akarok megbetegedni a kisasszony kávéjától. Mit
1015 1, 14| Kormos komám?~- Azt, hogy ez a híres gazdasszony föl se
1016 1, 14| gazdasszony föl se tudja forralni a kávét - kötözködött a cica.~-
1017 1, 14| forralni a kávét - kötözködött a cica.~- Nini, elfutott a
1018 1, 14| a cica.~- Nini, elfutott a tej! - morgott a Bodri.~-
1019 1, 14| elfutott a tej! - morgott a Bodri.~- Pű, még a szaga
1020 1, 14| morgott a Bodri.~- Pű, még a szaga sem olyan jó ennek
1021 1, 14| szaga sem olyan jó ennek a kávénak, mint mikor a Mariska
1022 1, 14| ennek a kávénak, mint mikor a Mariska édesanyja főzi!~-
1023 1, 14| Mariska édesanyja főzi!~- A tejet is lekozmásította!~-
1024 1, 14| lekozmásította!~- Nem is a rózsás csészét kellene elővenni!~-
1025 1, 14| elővenni!~- Nem is azzal a kanállal szokták merni a
1026 1, 14| a kanállal szokták merni a tejet!~- Micsoda? Hát ez
1027 1, 14| Mariska most már elvesztette a türelmét, s nagyot dobbantott
1028 1, 14| nagyot dobbantott volna a lábacskájával, ha tudott
1029 1, 14| mert mindjárt jóllakatlak a porolópálcával! ‑ kiáltotta
1030 1, 14| nekipirulva, s otthagyta a két gonosz jószágot. Beterítette
1031 1, 14| Beterítette az ebédlőasztalt a szép csíkos abrosszal, bevitte
1032 1, 14| csíkos abrosszal, bevitte a párolgó kávét, s dobogó
1033 1, 14| apuka, mikor belekóstolt a kávéjába, elfintorította
1034 1, 14| elfintorította egy kicsit a száját, és azt akarta mondani:
1035 1, 14| mondani: ejnye, de keserű ez a kávé - hanem ehelyett azt
1036 1, 14| még az enyim milyen édes! A csöppentett méz ehhez képest
1037 1, 14| anyukáéba hintette bele. A két gonosz állat volt az
1038 1, 14| hogy egészen belezavarodott a kis gazdasszony.~De meg
1039 1, 14| gazdasszony.~De meg is lakoltak ám a csínytevésért. Nem kaptak
1040 1, 14| csínytevésért. Nem kaptak a maradékból, mert nem maradt
1041 1, 14| mert nem maradt maradék a csészék fenekén. Se egy
1042 1, 15| ELADÓ A CIRMOS~Cudar, goromba téli
1043 1, 15| goromba téli idő volt. Bömbölt a szél, mint a veszett vad,
1044 1, 15| volt. Bömbölt a szél, mint a veszett vad, szaggatva fejünk
1045 1, 15| szaggatva fejünk fölött a nádtetőt, s úgy rázta a
1046 1, 15| a nádtetőt, s úgy rázta a jégvirágos ablakunkat, hogy
1047 1, 15| fázitja van - panaszkodott a húgom, és dideregve bújt
1048 1, 15| bújt oda nagyanyóhoz, aki a padkán ülve melengette a
1049 1, 15| a padkán ülve melengette a hideg kemencét. Másik oldalról
1050 1, 15| ölében pedig ott dorombolt a Cirmos. Hármunk közül neki
1051 1, 15| Hármunk közül neki volt a legjobb, mert őt mind a
1052 1, 15| a legjobb, mert őt mind a hárman melegítettük.~- Nadanó,
1053 1, 15| szepegett Terike. Leugrottam a padkáról, megkerestem az
1054 1, 15| megkerestem az asztalon a mécsest: nem volt benne
1055 1, 15| nagyanyó -, világít már a holdacska. Az a szegény
1056 1, 15| világít már a holdacska. Az a szegény emberek lámpása.~
1057 1, 15| szegény emberek lámpása.~A holdacska csakugyan bekukucskált
1058 1, 15| ahogy ott gubbaszkodtunk a kemence körül beteg madarak
1059 1, 15| körül beteg madarak módjára. A szél egyre hangosabban üvöltözött,
1060 1, 15| elcsendesedtünk. Terike már a kis markába szorította az
1061 1, 15| szorította az egyik fülét a Cirmosnak. Mindig úgy szokott
1062 1, 15| megszólalt nagyanyó. Reszketett a hangja, s a szava háromszor
1063 1, 15| Reszketett a hangja, s a szava háromszor is elakadt:~-
1064 1, 15| szívecskéim... holnap eladom a cirmost.~Egyszerre kiment
1065 1, 15| cirmost.~Egyszerre kiment a szememből az álom, s elállt
1066 1, 15| szememből az álom, s elállt a szívem verése. Ijedten szorítottam
1067 1, 15| Ijedten szorítottam magamhoz a cicát.~- A Cirmost, nagyanyó?
1068 1, 15| szorítottam magamhoz a cicát.~- A Cirmost, nagyanyó? Ugye,
1069 1, 15| héten eladtunk valamit. A tarka bocit, a búbos kakast,
1070 1, 15| valamit. A tarka bocit, a búbos kakast, a kendermagos
1071 1, 15| tarka bocit, a búbos kakast, a kendermagos tyúkot, a kakukkos
1072 1, 15| kakast, a kendermagos tyúkot, a kakukkos órát, a diófa almáriumot.
1073 1, 15| tyúkot, a kakukkos órát, a diófa almáriumot. S mentül
1074 1, 15| almáriumot. S mentül üresebb lett a házunk, annál jobban szerettük
1075 1, 15| annál jobban szerettük a Cirmos cicánkat, az egyetlen
1076 1, 15| egyetlen jó pajtásunkat a kerek világon.~- Se kenyerünk,
1077 1, 15| tűzrevalónk - törülgette nagyanyó a szemét. - Egy-két garaskát
1078 1, 15| garaskát majd csak adnak érte a jó emberek. Aztán, látjátok,
1079 1, 15| valahonnét kenyeret, mindig a Cirmos eszi el előletek
1080 1, 15| Cirmos eszi el előletek a bélesét.~Csendes zokogással
1081 1, 15| Csendes zokogással lehajtottam a fejemet, és nem szóltam
1082 1, 15| igaza van: nem tarthatunk a háznál olyan ingyenélőt,
1083 1, 15| háznál olyan ingyenélőt, mint a Cirmos, aki még egeret se
1084 1, 15| tud fogni. Terike azonban, a kis esztelen, félálmában
1085 1, 15| ereszkedett azon az estén a mi szegény házunkra. Még
1086 1, 15| mi szegény házunkra. Még a holdvilág se tudta tovább
1087 1, 15| holdvilág se tudta tovább nézni a nyomorúságunkat: eltakarta
1088 1, 15| orcáját nagy fekete felhővel. A sötétben aztán egyéb se
1089 1, 15| egyéb se világított, csak a Cirmos villogó szeme. Mintha
1090 1, 15| nagyanyó, mikor belebújtatott a nagy füles kosárba. Majd
1091 1, 15| meghasadt pedig szegénynek a szíve, mikor kihúzott közülünk
1092 1, 15| mikor kihúzott közülünk a szalmavacokról. Terike akkor
1093 1, 15| se. Ahogy ott ácsorgott a piacon, a nagy sokadalomban
1094 1, 15| ott ácsorgott a piacon, a nagy sokadalomban egyik
1095 1, 15| sokadalomban egyik helyről a másikra taszigálták, de
1096 1, 15| nem kérdezte tőle: hogy a macska, nénike? Akit megkínált
1097 1, 15| neki, hogy nem akad gazdája a Cirmosnak. Mentől jobban
1098 1, 15| egy öregúr:~- Eladó-e az a szép cica, anyóka?~- Hát...
1099 1, 15| öregúr elmosolyodott, s a markába nyomott nagyanyónak
1100 1, 15| ezüstpénzt.~- Itt lakunk a harmadik házban, hozza el
1101 1, 15| harmadik házban, hozza el odáig a cicát, anyókám.~Most már
1102 1, 15| isten, hogy jóllakik majd a két árva abból a nagy pénzből!
1103 1, 15| jóllakik majd a két árva abból a nagy pénzből! Nagyanyó már
1104 1, 15| szinte érezte, hogy süt a meleg kemence, hogy párázik
1105 1, 15| hogy párázik az asztalon a forró kalácscipó. Piros
1106 1, 15| kalácscipó. Piros felső haja a Janikáé, fehér alsó haja
1107 1, 15| Janikáé, fehér alsó haja a Terikéé, foszlós fehér bele
1108 1, 15| Terikéé, foszlós fehér bele a Cirmos cicáé.~Az ám, ebben
1109 1, 15| Cirmos cicáé.~Az ám, ebben a percben megszólalt az öregúr:~-
1110 1, 15| itthon vagyunk, adja ide a cicát.~Nagyanyó arcáról
1111 1, 15| Nagyanyó arcáról elszállt a mosoly.~- Alásan kérem az
1112 1, 15| maguknál jó helye ennek a Cirmosnak?~- Amilyen macskát
1113 1, 15| tejfölön nevelkedett ám ez a boldogabb világban.~- Azt
1114 1, 15| már az öregurat hagyta el a béketűrés. Bosszúsan mordult
1115 1, 15| béketűrés. Bosszúsan mordult rá a nagyanyóra:~- Ejnye, de
1116 1, 15| asszony, nem érdemes az a haszontalan macska ennyi
1117 1, 15| olyan sebesen tette le a földre a kosarát, s kereste
1118 1, 15| sebesen tette le a földre a kosarát, s kereste elő a
1119 1, 15| a kosarát, s kereste elő a kötője zsebéből az ezüstpénzt.~-
1120 1, 15| ezüstpénzt.~- Vegye vissza az úr a pénzét. Aki a Cirmosra azt
1121 1, 15| vissza az úr a pénzét. Aki a Cirmosra azt mondja, hogy
1122 1, 15| haszontalan macska, annak a Cirmos nem eladó. Nem ám,
1123 1, 15| eladó. Nem ám, nem eladó a Cirmos. Ilyen macska nincs
1124 1, 15| Ilyen macska nincs több a világon. Ez a Janika cicája,
1125 1, 15| nincs több a világon. Ez a Janika cicája, ez a Terike
1126 1, 15| Ez a Janika cicája, ez a Terike cicája, ez a mi utolsó
1127 1, 15| ez a Terike cicája, ez a mi utolsó jószágunk. Érti-e
1128 1, 15| már olyan hangosra fogta a szót, hogy nemcsak az öregúr
1129 1, 15| öregúr ámult-bámult, de még a Cirmos is megrettent tőle.
1130 1, 15| Kiütötte gömbölyű fejét a kosárból, széttekintett
1131 1, 15| kosárból, széttekintett a világban, aztán hirtelen
1132 1, 15| kiugrott, s úgy elszaladt a búzásszekerek alatt, hogy
1133 1, 15| búzásszekerek alatt, hogy tán a világból is kiszaladt. Nagyanyó
1134 1, 15| Nagyanyó fehér lett, mint a viasz, s bizony végigvágódik
1135 1, 15| többet senki se. Legalább a pénzt tegye el most már,
1136 1, 15| már, jó lesz egyre-másra a kis unokáknak.~Értette is,
1137 1, 15| Értette is, nem is nagyanyó a vigasztaló beszédet. Ő csak
1138 1, 15| annyit tudott, hogy oda van a Cirmos. A legszebb macska,
1139 1, 15| hogy oda van a Cirmos. A legszebb macska, a legjátékosabb
1140 1, 15| Cirmos. A legszebb macska, a legjátékosabb macska, a
1141 1, 15| a legjátékosabb macska, a Janika meg a Terike macskája.~
1142 1, 15| legjátékosabb macska, a Janika meg a Terike macskája.~Mikor összeszedte
1143 1, 15| kicsit, odaballagott, ahol a kenyeresek árulnak, s vett
1144 1, 15| cipót, piros hajút, mint a rózsa, fehér bélűt, mint
1145 1, 15| rózsa, fehér bélűt, mint a kalács. De ezzel is csak
1146 1, 15| haza szegény, s elszorult a szíve, mikor a kis ajtón
1147 1, 15| elszorult a szíve, mikor a kis ajtón belépett.~Terike
1148 1, 15| nadanó vad. Nem adtad el a Cijmost. Szeretjet, jó nadanó.~
1149 1, 15| odaálltam eléje - vállamon a Cirmos cicával. Úgy dorombolt,
1150 1, 15| Úgy dorombolt, úgy fogott a haszontalan, hogy a ködmönkémen
1151 1, 15| fogott a haszontalan, hogy a ködmönkémen keresztül is
1152 1, 15| ingecskémet.~- Nagyanyó, nagyanyó, a Cirmos egeret fogott!~Úgy
1153 1, 15| bizony, mert nem ment ám a Cirmos világgá, ahogy a
1154 1, 15| a Cirmos világgá, ahogy a kosárból kiugrott. Dehogy
1155 1, 15| egyenest hazaszaladt, s ahogy a küszöbön beugrott, mindjárt
1156 1, 15| meglátta, fölpúposította a hátát, s ráhunyorgott alamuszi
1157 1, 15| Megkeresem már én nemcsak a kenyerem, hanem a pecsenyém
1158 1, 15| nemcsak a kenyerem, hanem a pecsenyém is!~
1159 1, 16| PILLETÁNC~A múltkoriban, ahogy az íróasztalnál
1160 1, 16| egyszer csak hallom ám hogy a papírkosár elkezd sétálgatni
1161 1, 16| papírkosár elkezd sétálgatni a sarokban, s zörgeti magában
1162 1, 16| sarokban, s zörgeti magában a sok papirost.~- Nini - mondom -,
1163 1, 16| mondom -, ez bizonyosan a Panka udvari postása lesz!~
1164 1, 16| lesz!~Az volt csakugyan, a Muszi-nyuszi. Mert minálunk
1165 1, 16| Muszi-nyuszi. Mert minálunk az a törvény, hogy mikor én leülök
1166 1, 16| írni, akkor énhozzám csak a Muszi-nyuszinak szabad bejönni.
1167 1, 16| akkor, ha levél van behúzva a kék pántlikájába. Az is
1168 1, 16| volt, messziről megismertem a sok szép fekete malackáról,
1169 1, 16| jelentette be, hogy ma este lesz a híres bababál. Az pedig
1170 1, 16| hogy Panka járja benne a pilletáncot.~„Ott leszünk,
1171 1, 16| leszünk, megnézzük - írtam meg a választ. - Mindig hallottam,
1172 1, 16| Mindig hallottam, hogy a pillék tél derekán báloznak.”~
1173 1, 16| báloznak.”~Hát alig csoszog ki a Muszi-nyuszi, már megint
1174 1, 16| Muszi-nyuszi, már megint zörgeti a papírkosarat. De olyan ijedten
1175 1, 16| olyan ijedten pislogott a rubinszemével, hogy magam
1176 1, 16| fölérhetném ésszel, hogy a pille nem táncolhat szárny
1177 1, 16| nélkül. Jó lenne, ha szólnék a tündéreknek, hogy hozzanak
1178 1, 16| beszegve.~„Majd szót értek a tündérkirálynővel - írtam
1179 1, 16| Az ám, csakhogy mire én a királynőnek kiszóltam az
1180 1, 16| akkorra megint ott motozott a Muszi-nyuszi. De most már
1181 1, 16| Muszi-nyuszi. De most már mind a két fülét rásunyta a szemére
1182 1, 16| mind a két fülét rásunyta a szemére szégyenletében.~„
1183 1, 16| füst alatt azt is mondd meg a tündérkirálynőnek, apu,
1184 1, 16| tündérkirálynőnek, apu, hogy azt a csipkeruhát is hozza el,
1185 1, 16| csipkeruhát is hozza el, amit a múltkor ígértél a bababálra.”~„
1186 1, 16| amit a múltkor ígértél a bababálra.”~„Nem ígértem,
1187 1, 16| küldtem ki az üzenetet a nagy fülű postástól. - Csak
1188 1, 16| félek, hogy már elsuhogott a tündérkirálynő.”~„Nem baj,
1189 1, 16| telefonálni is - somfordált be a Muszi-nyuszi a jó tanáccsal. -
1190 1, 16| somfordált be a Muszi-nyuszi a jó tanáccsal. - Legalább
1191 1, 16| semmit se üzentem, csak a légycsapóval fizettem ki
1192 1, 16| légycsapóval fizettem ki a postást. Hordta is kifelé
1193 1, 16| postást. Hordta is kifelé a fehér bundát esze nélkül.~
1194 1, 16| Hát ahogy visszateszem a légycsapót a helyére, már
1195 1, 16| visszateszem a légycsapót a helyére, már megint ott
1196 1, 16| már megint ott szöszmötél a kanálfülű. Nem is kérést
1197 1, 16| parancsot.~„Cipellőt parancsolj a tündéreknél, apu, patyolatfehéret,
1198 1, 16| formában nem eresztenek be a bababálba.”~Az ám, magam
1199 1, 16| mindig úgy láttam, hogy a pillangók gombos cipőben
1200 1, 16| pillangók gombos cipőben járják a csárdást a galagonyabokron.
1201 1, 16| cipőben járják a csárdást a galagonyabokron. Mindegy
1202 1, 16| Mindegy no, kérdezzük meg a tündért, terem-e bojtos,
1203 1, 16| utoljára azt az üzenetet hozta a Muszi-nyuszi:~„Gyere ki,
1204 1, 16| Ott volt már az asztalon a két pilleszárny, égszínű
1205 1, 16| repülhetnékje támadt az embernek a ránézéstől is. Hát még az
1206 1, 16| ránézéstől is. Hát még az a szép csipkeruha! Könnyű,
1207 1, 16| csipkeruha! Könnyű, mint a hab, lenge, mint a felhő.
1208 1, 16| mint a hab, lenge, mint a felhő. Ott piroslott rajta
1209 1, 16| felhő. Ott piroslott rajta a nyakba való kláris is, mint
1210 1, 16| való kláris is, mint havon a rózsa. Pankának pedig szebben
1211 1, 16| pedig szebben ragyogott a szeme, mint a tündérkirálynő
1212 1, 16| ragyogott a szeme, mint a tündérkirálynő koronájában
1213 1, 16| tündérkirálynő koronájában a legszebb gyémánt.~- De ezt
1214 1, 16| legszebb gyémánt.~- De ezt a cipellőcskét nézzed, apu,
1215 1, 16| édes! Nézd, hogy illik még a babám lábára is!~A nagy
1216 1, 16| illik még a babám lábára is!~A nagy baba csakugyan ott
1217 1, 16| csakugyan ott meresztgette a szemét a sarokban a sok
1218 1, 16| ott meresztgette a szemét a sarokban a sok drágaságra -
1219 1, 16| meresztgette a szemét a sarokban a sok drágaságra - hanem mezítláb
1220 1, 16| szegényke.~- Hova tetted a cipőmet? - rázta meg Panka
1221 1, 16| rázta meg Panka rémülten.~A babácska nem szólt egy szót
1222 1, 16| szólt egy szót se, csak a földre bukott ijedtében,
1223 1, 16| pedig jajgatva csapta össze a kezét:~- Hátha visszavitte
1224 1, 16| kezét:~- Hátha visszavitte a tündérkirálynő!~- Hm - mondom -,
1225 1, 16| volna. Anyu se látta. Hát a Muszi-nyuszi látta-e?~Nem,
1226 1, 16| Muszi-nyuszi látta-e?~Nem, inkább a Muszi-nyuszit se lehetett
1227 1, 16| lehetett látni sehol. Csak a csörtögése hallatszott az
1228 1, 16| Muszi-nyuszi - húztam elő a tapsifülénél fogva -, nem
1229 1, 16| olyan komoly postás, mint a Muszi-nyuszi, mindent tud.
1230 1, 16| Elégedetten simogatta végig a bajuszát, és újra beosont
1231 1, 16| Olyan büszkén billegtette a fülét, mintha csak azt akarta
1232 1, 16| Ne féljetek, tudom én, mi a becsület!~Hát tudta is.
1233 1, 16| becsület!~Hát tudta is. Mert a cipőcskéket tisztára megette
1234 1, 16| tisztára megette ugyan, de a gombokat mind meghagyta
1235 1, 16| már akkor nagyon cincogott a bababálon a cirokhegedű.
1236 1, 16| nagyon cincogott a bababálon a cirokhegedű. Csúfolódó szellő
1237 1, 16| szellő be-behordta hozzánk a hangját, szívünk fájdítani,
1238 1, 16| könnyünk hullajtani. Mit ér a bababál, ha Panka nem járhatja
1239 1, 16| bababál, ha Panka nem járhatja a pilletáncot?~Márpedig addig
1240 1, 16| addig nem járhatja, míg a gombokhoz új cipellőt nem
1241 1, 16| új cipellőt nem varrnak a tündérek.~
1242 1, 17| HUPPUJ, MÓRIC MEG A SÁNTA NYÚL~A kutyánkat Huppujnak
1243 1, 17| MÓRIC MEG A SÁNTA NYÚL~A kutyánkat Huppujnak hítták,
1244 1, 17| kutyánkat Huppujnak hítták, a cicánkat meg Móricnak. A
1245 1, 17| a cicánkat meg Móricnak. A kutya kicsi volt kutyának,
1246 1, 17| kutya kicsi volt kutyának, a cica nagy volt cicának,
1247 1, 17| egyformák voltak. Huppuj a szénatartóban lakott, Móric
1248 1, 17| szénatartóban lakott, Móric a padláson, a kémény mögött,
1249 1, 17| lakott, Móric a padláson, a kémény mögött, de napközben
1250 1, 17| nem marakodtak.~Egyszer a minap, szép vasárnapi hajnalon,
1251 1, 17| hajnalon, ahogy kibújik a Huppuj a szénatartóból,
1252 1, 17| ahogy kibújik a Huppuj a szénatartóból, szalad ám
1253 1, 17| szalad ám föl egyenest a széles garádicson egész
1254 1, 17| széles garádicson egész a padlásajtóig, avval becsahint:~-
1255 1, 17| már az egész feje ki volt a lyukból, csak még egy kicsit
1256 1, 17| ezt álmodta éppen, mikor a Huppuj hívása fölzavarta.
1257 1, 17| Nagyon haragosan mordult ki a pajtására:~- Mit háborgatsz,
1258 1, 17| háborgatsz, vigyen innen a lábad, hiszen még éjszaka
1259 1, 17| többet.~- Meghiszem, hogy a kémény mögött éjszaka van,
1260 1, 17| van, hanem ideki már süt a nap.~- No, hát csak hadd
1261 1, 17| én, pajtás, hanem elmék a kecskeméti vásárra. Azért
1262 1, 17| Nem is tréfából. Nézd ezt a friss kocsinyomot. A Bogár
1263 1, 17| ezt a friss kocsinyomot. A Bogár is elment, a Szellő
1264 1, 17| kocsinyomot. A Bogár is elment, a Szellő is elment, a Misa
1265 1, 17| elment, a Szellő is elment, a Misa kocsis is elment, a
1266 1, 17| a Misa kocsis is elment, a nagymamát meg vitték.~Móric
1267 1, 17| Azt nem tudom már, mert a Riska meg oda volt kötve
1268 1, 17| Riska meg oda volt kötve a kocsisaraglyához, az is
1269 1, 17| lesz egér az úton, ne félj! A vásáron meg veszünk cigánypecsenyét.~-
1270 1, 17| sárga szíjas ezüstpergőt a nyakamra.~- Én meg akkor
1271 1, 17| Avval elindultak, keresztül a káposztás kerten, hogy azzal
1272 1, 17| bicebóca, hova igyekszel?~- A kecskeméti vásárra.~- Evvel
1273 1, 17| kecskeméti vásárra.~- Evvel a sánta lábaddal?~- Evvel
1274 1, 17| sánta lábaddal?~- Evvel a sánta lábammal.~- Honnan
1275 1, 17| nevetés nélkül. Oda is vetette a kis mankósnak:~- De hallod-e,
1276 1, 17| ország ellen jár akkorra az a mézeskalács, mire te fele
1277 1, 17| mire te fele útját se éred a vásárnak.~Móric meg elköszönt
1278 1, 17| visszafelé jövünk, találkozunk.~A kis sánta meg azt mondta
1279 1, 17| kerek erdő.~- Micsoda ott az a sok fa, te Huppuj? - kérdezte
1280 1, 17| erdőben.~- Hátha elkésünk a vásárról?~- Dehogy késünk,
1281 1, 17| odaérünk akkorra, mire az a sánta nyúl.~Avval letértek
1282 1, 17| odaértek, az volt ám csak a nagy csalatkozás! Nem volt
1283 1, 17| Erre gyere, itt lesz a széle.~Nem lett biz az.~-
1284 1, 17| mondtam, hogy erre van a széle.~De csak ott se találtak
1285 1, 17| azóta nyilván előttünk jár a sánta nyúl.~- Dehogyis jár,
1286 1, 17| szegény. Csak úgy lihegett a szomjúságtól. Végképp nem
1287 1, 17| Utoljára is kitört belőle a keserűség:~- A holnapi tejemet
1288 1, 17| kitört belőle a keserűség:~- A holnapi tejemet odaadnám
1289 1, 17| Tudod-e, hogy már dél van?~- A napról gondolod?~- Nem én,
1290 1, 17| nagy reménykedve, neki a békakuruttyolásnak. De olyan
1291 1, 17| nem törődött, hogy biz ez a víz egy kicsit állott is,
1292 1, 17| gyönyörűséggel. Olyanok lettek, mint a duda.~- Na - azt mondja
1293 1, 17| kivergődtek, fahegybe hajlott a nap, s csak olyan szomjasak
1294 1, 17| Nézd, este lesz, oszt még a torony se látszik.~Huppuj
1295 1, 17| szólt semmit, csak lesütötte a fejét - avval visszafordult
1296 1, 17| avval visszafordult ő is.~A napnak a fele már belebújt
1297 1, 17| visszafordult ő is.~A napnak a fele már belebújt a Nyakavágó
1298 1, 17| napnak a fele már belebújt a Nyakavágó halomba, mikor
1299 1, 17| Nyakavágó halomba, mikor a káposztás kertjük sarkához
1300 1, 17| ott ül ám az árokparton a kis sánta nyúl.~- Nene,
1301 1, 17| kis sánta nyúl.~- Nene, a nyúl!~- Nene, a sánta nyúl!~-
1302 1, 17| Nene, a nyúl!~- Nene, a sánta nyúl!~- Nene, a nyakában
1303 1, 17| Nene, a sánta nyúl!~- Nene, a nyakában a mézeskalács olvasó.~-
1304 1, 17| nyúl!~- Nene, a nyakában a mézeskalács olvasó.~- Az
1305 1, 17| mézeskalács olvasó.~- Az ám.~A kis nyúl nagyot köszönt
1306 1, 17| hogy olyan jó kedve van a kis nyúlnak, hogy el sincs
1307 1, 17| valaki, ugye, oszt fölvett a kocsijára?~- Föl bizony,
1308 1, 17| mindenki. Miska kocsis itatta a lovakat, a szolgáló az új
1309 1, 17| kocsis itatta a lovakat, a szolgáló az új tehenet kötötte
1310 1, 17| tehenet kötötte jászolhoz, a nagymama meg a tejet szűrte.
1311 1, 17| jászolhoz, a nagymama meg a tejet szűrte. Azonközben
1312 1, 18| KECSKEBÁL~A kécskei kecskének~- mek-mek-mek -~
1313 1, 18| mek-mek-mek -~belehágott a villába,~beledagadt a bal
1314 1, 18| belehágott a villába,~beledagadt a bal lába~- mek-mek-mek.~
1315 1, 18| bal lába~- mek-mek-mek.~A békához elfutott~- mek-mek-mek -~
1316 1, 18| mek-mek-mek -~abban nem fáj majd a lába,~elmehet a kecskebálba~-
1317 1, 18| fáj majd a lába,~elmehet a kecskebálba~- mek-mek-mek.~
1318 1, 18| kecskebálba~- mek-mek-mek.~A béka szót fogadott~- mek-mek-mek -~
1319 1, 18| leveléből,~onnan szedte a tószélről~- mek-mek-mek.~
1320 1, 18| mek-mek-mek.~Örült neki a kecske~- mek-mek-mek -~szakállát
1321 1, 18| rezegtette:~„Mek-mek-mek -~a kécskei kecskebálon~fogadom,
1322 1, 19| haja-hajdinárom,~mikor az a nagy hó esett,~ráültem a
1323 1, 19| a nagy hó esett,~ráültem a nyáron.~Gyí, pej lovam!
1324 1, 19| Gyí, pej lovam! Repült is a~Deres, mint a sárkány,~fél
1325 1, 19| Repült is a~Deres, mint a sárkány,~fél araszttal sebesebben~
1326 1, 19| fölébredtem:~egér ette meg a lovam,~farkas meg a nyergem.~
1327 1, 19| meg a lovam,~farkas meg a nyergem.~Odajött egy juhászlegény,~
1328 1, 19| fűzfa furulyáját.~Furulya a juhászlegényt~fújja, fújja,
1329 1, 20| ARANYOS ÁGICA~,Mi van a kezedben,~aranyos Ágica?’~„
1330 2 | A HATRONGYOSI KAKASOK~
1331 2, 1 | Tyúkanyónak dolga akadt a veteményeskertjében. Meg
1332 2, 1 | kellett neki nézni, érik-e már a papsajt, fodorodik-e a zsályalevél,
1333 2, 1 | már a papsajt, fodorodik-e a zsályalevél, tejesedik-e
1334 2, 1 | zsályalevél, tejesedik-e a vadmák. Féreg nem túrja-e
1335 2, 1 | vadmák. Féreg nem túrja-e ki a muhart, rossz szomszéd nem
1336 2, 1 | szomszéd nem csipegeti-e el a porcfüvecskét? Egy lépés
1337 2, 1 | porcfüvecskét? Egy lépés a hossza, egy lépés a széle
1338 2, 1 | lépés a hossza, egy lépés a széle a Tyúkanyó árokparti
1339 2, 1 | hossza, egy lépés a széle a Tyúkanyó árokparti veteményeskertjének:
1340 2, 1 | Tyúkanyónak mindig pontosan járt a hajnalicskavirág órája,
1341 2, 1 | felkészülődött már az útra, s a napernyőjét is felnyitotta
1342 2, 1 | kiscsirkéje van, mint Tyúkanyónak! A Búbos meg a Kendermagos!
1343 2, 1 | Tyúkanyónak! A Búbos meg a Kendermagos! Jaj, őróluk
1344 2, 1 | majd elfeledkezett Tyúkanyó a nagy készülődésben! Ejnye,
1345 2, 1 | örömében egészen nekipirult a taréja.~- Sárgarépa, kalaráb,
1346 2, 1 | legalább! - kotkodácsolt be a tormalevelek közé, mert
1347 2, 1 | tormaerdőben szoktak hűsölni a kicsikék. Onnan is gurult
1348 2, 1 | öreg tyúk kiterjesztette a két szárnyát, és szeretettel
1349 2, 1 | legyél. Amelyiktek veszekszik a másikkal, annak hátrakötöm
1350 2, 1 | másikkal, annak hátrakötöm a sarkát.~Tyúkanyó azzal kicsusszant
1351 2, 1 | Tyúkanyó azzal kicsusszant a kapu alatt, a két kiscsirke
1352 2, 1 | kicsusszant a kapu alatt, a két kiscsirke pedig úgy
1353 2, 1 | azt se tudták, melyikük a Kendermagos, melyikük a
1354 2, 1 | a Kendermagos, melyikük a Búbos.~- Testvérkém - pihegte
1355 2, 1 | rossz lehet az, amikor a csirkének hátrakötik a sarkát?~
1356 2, 1 | amikor a csirkének hátrakötik a sarkát?~Kendermagoska szólni
1357 2, 1 | se tudott először, csak a szájacskáját tátogatta,
1358 2, 1 | s neki kell bátorítani a kisebbet.~- De ha nem veszünk
1359 2, 1 | össze, nem kötik ám hátra a sarkunkat - így bátorította.~
1360 2, 1 | sarkunkat - így bátorította.~A bodzabokor levelei közt
1361 2, 1 | csúfolódva. - Az lenne már a nagy csuda, nem látott még
1362 2, 1 | Egyszerre elfelejtette a két kiscsirke, hogy ők meg
1363 2, 1 | vannak ijedve. Fölborzolták a tollukat, s visszasipítottak
1364 2, 1 | tollukat, s visszasipítottak a nagy fejű verébre:~- Ti-zen-ket-tő
1365 2, 1 | kiscsirkék - szégyellte el magát a nagy fejű veréb erre a csúfolódásra,
1366 2, 1 | magát a nagy fejű veréb erre a csúfolódásra, s úgy elrepült,
1367 2, 1 | csúfolódásra, s úgy elrepült, a bodzabokortól meg se állt
1368 2, 1 | eperfáig, onnan töltötte rajtuk a mérgét:~- Csirke csipog,
1369 2, 1 | csipoghat - rázta meg Búbos a bóbitáját. - Én tudom, hogy
1370 2, 1 | meresztgette kopasz nyakát a Kendermagos.~- De én nem
1371 2, 1 | nagyobb vagyok - kötözködött a kis Kendermagos.~Búbos fölágaskodott,
1372 2, 1 | mert mindjárt megtépem a búbodat! Én sem veszek össze,
1373 2, 1 | valami!~- Hihi! - hagyta abba a szitálást Kánya vitéz a
1374 2, 1 | a szitálást Kánya vitéz a napsugaras levegőben. -
1375 2, 1 | Búbost csakugyan elfutotta a méreg, s akkorát koppantott
1376 2, 1 | méreg, s akkorát koppantott a Kendermagos kopasz nyakára,
1377 2, 1 | kapott bele Kendermagos a Búbos kontyába, hogy csak
1378 2, 1 | Hopp! - Cica-mica odaugrott a küszöbről, s egyszeribe
1379 2, 1 | egyszeribe elcsendesítette volna a kiscsirkéket, ha Kánya vitéz
1380 2, 1 | Kánya vitéz Cica-micának a hátára ugrott. Cica-mica
1381 2, 1 | szegény feje, mikor már a harmadik határban leste
1382 2, 1 | határban leste az egeret. A kiscsirkék meg ijedtükben
1383 2, 1 | itt - csipogott ijedten a két kis szófogadatlan. Tyúkanyó
1384 2, 1 | Tyúkanyó ijedten futott a vályúhoz.~- Hát ti hogy
1385 2, 1 | Hát ti hogy kerültetek a vízbe, haszontalanok? -
1386 2, 1 | szaporán, s már bontogatta a kosarából a kaszanyűgvirág
1387 2, 1 | már bontogatta a kosarából a kaszanyűgvirág hosszú szárát,
1388 2, 1 | szárát, hogy hátrakösse vele a kiscsirkék sarkát, mikor
1389 2, 1 | No, jól van - szedte őket a szárnya alá Tyúkanyó. -
1390 2, 1 | értem ám, mit kerestetek a vízben! Jóravaló csirke
1391 2, 1 | vízben! Jóravaló csirke a porban fürdik, nem a vízben.
1392 2, 1 | csirke a porban fürdik, nem a vízben. Libának való az
1393 2, 2 | reggel óta ott kapargálgatott a kerítés tövében, aztán megfürdött
1394 2, 2 | tövében, aztán megfürdött a homokban, körülnézett a
1395 2, 2 | a homokban, körülnézett a szalmás istállóban, háromszor
1396 2, 2 | istállóban, háromszor megkerülte a szénaboglyát, de utoljára
1397 2, 2 | mindenbe beleunt. Fölrepült a kerítés tetejére, és elsóhajtotta
1398 2, 2 | köleskása: nincs mulatság a tanyába.~- Miau, Jércike,
1399 2, 2 | szállj ide! - kiáltott át a macska a kerítés másik oldaláról. -
1400 2, 2 | kiáltott át a macska a kerítés másik oldaláról. -
1401 2, 2 | menjünk?~- Jártál-e már a kölesföldön? Ott van csak
1402 2, 2 | víg világ. Ennivaló, mint a csuda. Kigömbölyödsz, mint
1403 2, 2 | csuda. Kigömbölyödsz, mint a duda.~Megindultak, mentek,
1404 2, 2 | dinnyeföldet, patakot, malmot, de a kölesföld csak nem akart
1405 2, 2 | Cica, én már nem sétálok, a lábamon alig állok, gyerünk
1406 2, 2 | megvigasztalta:~- Minek az a lárifári? Nem kell, csak
1407 2, 2 | egy kicsit várni; ehhez a kukoricaföldhöz már csak
1408 2, 2 | kukoricaföldhöz már csak egy ugrás a kölesföld.~A nagy kukoricabokrok
1409 2, 2 | csak egy ugrás a kölesföld.~A nagy kukoricabokrok levele
1410 2, 2 | s észre se vette, mikor a Cica-mica elszaladt mellőle.
1411 2, 2 | hazaszaladok, mert elhűl a leveske. Te csak mulasd
1412 2, 2 | leveske. Te csak mulasd magad a nagyvilágban, te ostoba
1413 2, 2 | csak tréfálkozik vele az a gonosz macska. De biz az
1414 2, 2 | sötétedett, hullani kezdett a harmat. Jércike éhiben,
1415 2, 2 | se találta volna meg, ha a Morzsa kutya arra nem vetődik.~-
1416 2, 2 | kutya arra nem vetődik.~- Mi a szösz, Jércike, hát tebelőled
1417 2, 2 | Morzsa bácsi, csúffá tett az a gonosz Cica-mica! Ugyan
1418 2, 2 | Cica-mica! Ugyan rángassa meg a farkát, ha hazaérünk.~Morzsa
1419 2, 2 | hazaérünk.~Morzsa megígérte a jóakaratát, hanem azért
1420 2, 2 | egész úton.~- Sose higgy a macskának, Jércike, mert
1421 2, 2 | hízeleg!~Jércikén fogott a tanács, mert azóta se barátkozik
1422 2, 2 | mert azóta se barátkozik a macskával. Hanem azért harmadnapra,
1423 2, 2 | magát, megint csak fölrepült a kerítés tetejére.~- Kár,
1424 2, 2 | ide! - kiáltott föl hozzá a csengettyűs bárány. - Gyere
1425 2, 2 | de óvatosan megkérdezte a bárányt:~- De ugye, barikám,
1426 2, 2 | nem hagysz magamra, mint a Cica-mica?~- E-e-én? - méltatlankodott
1427 2, 2 | E-e-én? - méltatlankodott a bárány. - Ne-e-em.~Nem is
1428 2, 2 | Ne-e-em.~Nem is kívánt magának a Jércike soha jobb útitársat,
1429 2, 2 | soha jobb útitársat, mint a bárány. Ez nem futkározott
1430 2, 2 | futkározott ide-oda, mint a macska, hanem szép lassan
1431 2, 2 | lépten-nyomon megállt, hogy a Jércike jól szemügyre vehessen
1432 2, 2 | vehessen mindent. Megnézték a legelőt, a szélmalmot, a
1433 2, 2 | mindent. Megnézték a legelőt, a szélmalmot, a csordakutat,
1434 2, 2 | a legelőt, a szélmalmot, a csordakutat, a haranglábat;
1435 2, 2 | szélmalmot, a csordakutat, a haranglábat; utoljára azt
1436 2, 2 | haranglábat; utoljára azt kérdezte a bárány:~- Hát az erdőben
1437 2, 2 | Jércike, az pedig csak a szép! Árnyékos nagy fák
1438 2, 2 | Árnyékos nagy fák alatt csörög a patak, s a patakparton olyan
1439 2, 2 | alatt csörög a patak, s a patakparton olyan porcfű
1440 2, 2 | kicsit!~Bementek az erdőbe, a bárány lehevert a fűbe.
1441 2, 2 | erdőbe, a bárány lehevert a fűbe. Jércike pedig szaladozott
1442 2, 2 | egyszer csak úgy érezte a gyomrocskájában, mintha
1443 2, 2 | rég elharangozták volna a delet.~- Bárányka, itt nagyon
1444 2, 2 | itt nagyon szép minden, de a néznivalóval nem lehet jóllakni.
1445 2, 2 | Gyerünk! - ugrott föl a bárány, de egy lépést se
1446 2, 2 | Vezess hát, barika - kérte a Jércike.~- E-e-én? - bégte
1447 2, 2 | E-e-én? - bégte panaszosán a bárány. - Ne-e-em. Én bevezettelek,
1448 2, 2 | egyre jobban bekeveredtek a fák közé. Pedig már megnőtt
1449 2, 2 | az este, huhogni kezdett a kuvik.~- Kár, kár, kár,
1450 2, 2 | nagyon megbántam már, hogy a tanyáról eljöttem - búsult
1451 2, 2 | tanyáról eljöttem - búsult a Jércike.~A bárány is egyre
1452 2, 2 | eljöttem - búsult a Jércike.~A bárány is egyre hangosabbra
1453 2, 2 | egyre hangosabbra vette a panaszt, s mindjobban rázta
1454 2, 2 | panaszt, s mindjobban rázta a csengőjét. Még ő tett szemrehányást
1455 2, 2 | Még ő tett szemrehányást a pajtásának:~- Jércike, Jércike,
1456 2, 2 | Jércike, minek csaltál ide?~A két gyámoltalan már összekapott
1457 2, 2 | nagy lihegve közéjük ugrott a Morzsa kutya. Jól megrázta
1458 2, 2 | Jól megrázta Jércikének a szárnya végét.~- Ó, te kis
1459 2, 2 | útitársakat kerítesz magadnak? Hol a macskát, hol a bárányt.
1460 2, 2 | magadnak? Hol a macskát, hol a bárányt. Az egyik ravasz,
1461 2, 2 | bárányt. Az egyik ravasz, a másik együgyű. Kotródjatok
1462 2, 2 | azóta mindig szemmel tartja a Morzsa. S mikor Jércike
1463 2, 2 | S mikor Jércike fölszáll a kerítés tetejére, és belekezd
1464 2, 2 | kerítés tetejére, és belekezd a mondókájába, hogy mennyire
1465 2, 2 | mennyire unja már magát a tanyán, a Morzsa mindjárt
1466 2, 2 | unja már magát a tanyán, a Morzsa mindjárt elejbe ugrik.~-
1467 2, 3 | A PÁVA~Szegény kenyérsütögető
1468 2, 3 | Talpra, legény! Fűtsd be a kemencét, mire kiszakajtom
1469 2, 3 | kemencét, mire kiszakajtom a kenyereket.~De a kemencefűtés
1470 2, 3 | kiszakajtom a kenyereket.~De a kemencefűtés csak egyik
1471 2, 3 | kemencefűtés csak egyik fele volt a mesterségemnek. Tudtam én
1472 2, 3 | másképpen is. Mikor kisültek a fehér cipók, piros kenyerek,
1473 2, 3 | bekötött egy kenyeret meg a másikba is, s azzal a nyakamba
1474 2, 3 | meg a másikba is, s azzal a nyakamba akasztotta a terhet.
1475 2, 3 | azzal a nyakamba akasztotta a terhet. Én vittem el a kenyeret
1476 2, 3 | akasztotta a terhet. Én vittem el a kenyeret minden házhoz,
1477 2, 3 | Sokszor meleg volt még a kenyér, szinte sütött. De
1478 2, 3 | mert bizony szellős volt a gúnyácskám, s csípett a
1479 2, 3 | a gúnyácskám, s csípett a hideg, ahol a friss kenyér
1480 2, 3 | s csípett a hideg, ahol a friss kenyér nem melegített.
1481 2, 3 | Nini, hogy viszik azok a kenyerek ezt a kisgyereket!~
1482 2, 3 | viszik azok a kenyerek ezt a kisgyereket!~Volt egy ház,
1483 2, 3 | kenyeret hordani. Nagy úr volt a gazdája, méltóságos úrnak
1484 2, 3 | rácson keresztül benézhessek a kertbe.~Olyan kert nincs
1485 2, 3 | kertbe.~Olyan kert nincs több a világon, mint az volt. Nem
1486 2, 3 | Nem is hittem, hogy nem a tündérek kertészkednek benne.
1487 2, 3 | amelyikbe szökőkút öntötte a vizet, csudálatos nagy kelyhű
1488 2, 3 | mindenfelé, márványszobrok a sudár fenyőfák között.~Egyszer
1489 2, 3 | Egyszer azt mondja nekem a méltóságos úr:~- Láttál-e
1490 2, 3 | szelíd madarat, amelyik a ház körül él.~- Olyan is
1491 2, 3 | Nincs olyan jó tojó tyúk a világon, se olyan szelíd.
1492 2, 3 | világon, se olyan szelíd. A kezemből elszedi a szemet.~-
1493 2, 3 | szelíd. A kezemből elszedi a szemet.~- Ejnye, ejnye,
1494 2, 3 | Ferkó, hát nagyon szereted a kendermagos tyúkot?~- Oda
1495 2, 3 | Oda nem adnám semennyiért!~A méltóságos úr elnevette
1496 2, 3 | elnevette magát, kinyitotta a kertajtót, s kimutatott
1497 2, 3 | kertajtót, s kimutatott a kertbe.~- Hát ezért ideadnád-e?~
1498 2, 3 | lehet azt szóval kimondani. A fején ragyogó tollkorona,
1499 2, 3 | fején ragyogó tollkorona, a nyaka, mint a kék bársony.
1500 2, 3 | tollkorona, a nyaka, mint a kék bársony. Csillogott-villogott
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-3615 |