Rész, Fejezet

3001   5,  5 |            kukoricával, de az se ért semmit. A szeme közé loccsantottak
3002   5,  5 |                    kívánni, ha mertük volna.~A gazdán már megint erőt vett
3003   5,  5 |                  gazdán már megint erőt vett a harag. Odacsúszott a nyíláshoz,
3004   5,  5 |                    vett a harag. Odacsúszott a nyíláshoz, s elkezdte szeges
3005   5,  5 |                szeges végű bottal döfölgetni a mackót. Ez meg már éppen
3006   5,  5 |                   egyik oldalon megelégelte, a másik oldalára fordult,
3007   5,  5 |                oldalára fordult, s rázogatta a kócos bundáját.~- Ezt is
3008   5,  5 |                     is cirógasd meg, gazdám!~A gazda most már végképp kétségbeesett,
3009   5,  5 |                     végképp kétségbeesett, s a gyereken akarta mérgét tölteni.
3010   5,  5 |                      ostort, nem eresztem ki a kezemből a láncot. Most
3011   5,  5 |                   nem eresztem ki a kezemből a láncot. Most már tartsd
3012   5,  5 |                      láncot. Most már tartsd a hátadat a cimborád helyett!~
3013   5,  5 |                    Most már tartsd a hátadat a cimborád helyett!~A gyerek
3014   5,  5 |                  hátadat a cimborád helyett!~A gyerek elsikoltotta magát,
3015   5,  5 |                   minket is majd megríkatott a fa hegyében. S mire az ostor
3016   5,  5 |                    az ostor lecsapott volna: a mackó előbújt a bódéból.
3017   5,  5 |             lecsapott volna: a mackó előbújt a bódéból. Nem állhatta, hogy
3018   5,  5 |                  bódéból. Nem állhatta, hogy a kis cimborája kapjon ki
3019   5,  5 |                    ki őhelyette.~Odakocogott a gyerekhez, hozzátörleszkedett
3020   5,  5 |                     látsz!~Aztán odakocogott a gazdához, s leguggolt előtte
3021   5,  5 |                     előtte békítő morgással. A gazda pedig megveregette
3022   5,  5 |                     gazda pedig megveregette a vállát, kezébe vette a láncot,
3023   5,  5 |          megveregette a vállát, kezébe vette a láncot, Ilia megpörgette
3024   5,  5 |                     láncot, Ilia megpörgette a dobot, s a mackó soha életében
3025   5,  5 |                  Ilia megpörgette a dobot, s a mackó soha életében nem
3026   5,  5 |                   mind Ilia szedte össze meg a medvéje. A kisgyerek apró
3027   5,  5 |                  szedte össze meg a medvéje. A kisgyerek apró karjával
3028   5,  5 |                    fekete szemével.~- Legyen a tied a virág, Ilia, nekem
3029   5,  5 |                    szemével.~- Legyen a tied a virág, Ilia, nekem jó lesz
3030   5,  5 |                   virág, Ilia, nekem jó lesz a kalács is.~
3031   6     |                                              A DARAZSAK PANDÚRJA~
3032   6,  1 |                 Sólyom vitéz arra ébredt föl a nyárfahegyi várban, hogy
3033   6,  1 |                     úrral is, aki valaha még a cinegepecsenyét is kidobta
3034   6,  1 |                    régen volt, még valamikor a nyáron, mikor erdőn-mezőn
3035   6,  1 |                      Csak az eső kopog, csak a köd szállong, akármelyik
3036   6,  1 |                   ablakon tekinget ki. Pedig a nyárfahegyi várnak sok ablaka
3037   6,  1 |                     vitézt.~Az ám, de mit ér a nagy hatalom, ha nincs hozzá
3038   6,  1 |                      kolduskának lenni, mint a búbos pacsirta, aki úton-útfélen
3039   6,  1 |                    nélkül, mert Sólyom vitéz a csőrét használja kardnak.
3040   6,  1 |                használja kardnak. Csak éppen a pettyes fehér mellényt meg
3041   6,  1 |                   pettyes fehér mellényt meg a szürke köpönyeget kell egy
3042   6,  1 |                    uradalmát.~Röpül is, mint a nyíl, az erdő fái mind megcsóválják
3043   6,  1 |                    megcsóválják bámulatukban a fejüket, de a zsellérek
3044   6,  1 |                   bámulatukban a fejüket, de a zsellérek sehol se mutatkoznak.
3045   6,  1 |                      mutatkoznak. Hiába ring a csendes mezők felett, még
3046   6,  1 |                       Sólyom vitéz kénytelen a tanyák közt szerencsét próbálni.
3047   6,  1 |               észreveszik.~Most azonban nagy a szerencséje. Kiscsirkék
3048   6,  1 |            szerencséje. Kiscsirkék csipognak a tanyaudvaron a kotlós körül,
3049   6,  1 |                     csipognak a tanyaudvaron a kotlós körül, s nem őrzi
3050   6,  1 |                    más, csak egy kócos bunda a kút mellett. A bunda pedig
3051   6,  1 |                   kócos bunda a kút mellett. A bunda pedig nem valami goromba
3052   6,  1 |                     kődarab, s huss! - éppen a kotlóstyúk mellett vágódik
3053   6,  1 |           ott-ott-ott! - rikácsolja el magát a kotlós, s a kócos bunda
3054   6,  1 |              rikácsolja el magát a kotlós, s a kócos bunda mellé csalogatja
3055   6,  1 |                 kócos bunda mellé csalogatja a csibéit, akik torkuk szakadtából
3056   6,  1 |                     közületek - csattogtatta a kardját a Sólyom vitéz,
3057   6,  1 |                       csattogtatta a kardját a Sólyom vitéz, s fölugrott
3058   6,  1 |                    Sólyom vitéz, s fölugrott a kócos bundára, hogy megvethesse
3059   6,  1 |                    bundára, hogy megvethesse a hátát a kútkerítésben.~Az
3060   6,  1 |                     hogy megvethesse a hátát a kútkerítésben.~Az ám, csakhogy
3061   6,  1 |         kútkerítésben.~Az ám, csakhogy abban a percben megmozdult a kócos
3062   6,  1 |                   abban a percben megmozdult a kócos bunda, de még meg
3063   6,  1 |                  vagyok? Brrr-brrr - morgott a bunda. - Biz én csak a Fillér
3064   6,  1 |               morgott a bunda. - Biz én csak a Fillér kutya vagyok, brrr-brrr!
3065   6,  1 |          barátságosan csattogtatta hátrafelé a fogát, hogy Sólyom vitéz
3066   6,  1 |                     ebéd nélkül is, csakhogy a sarkantyús csizmája beleakadt
3067   6,  1 |                sarkantyús csizmája beleakadt a Fillér kócos bundájába.
3068   6,  1 |                    se holt, se eleven, mikor a Fillér szárnyánál fogva
3069   6,  1 |                      s nagy mancsait rátette a fehér mellényre.~- Ki-ki-ki-ki! -
3070   6,  1 |                   volt még benne, s vitte be a foga közt a tanyába, s letette
3071   6,  1 |                       s vitte be a foga közt a tanyába, s letette a gazda
3072   6,  1 |                    közt a tanyába, s letette a gazda lába elé. Az pedig
3073   6,  1 |                    szeretettel simogatta meg a kócos bundát.~- Nini, sólymot
3074   6,  1 |                      látom, föl kell emelnem a béredet. Mától fogva nem
3075   6,  2 |                                              A CSÓKAI CSÓKA~Csókai csókának~
3076   6,  2 |                   Ahogy így tűnődik~ághegyen a csóka,~arra ballag éppen~
3077   6,  2 |                  arra ballag éppen~Csalavér, a róka.~Attól kér tanácsot,~
3078   6,  2 |                      annál könnyebb -~neveti a róka -,~fürödj meg a hóban,~
3079   6,  2 |                  neveti a róka -,~fürödj meg a hóban,~te fekete csóka!~
3080   6,  2 |                  Nagyeszű rókának~szót fogad a csóka,~nagy vígan leugrik~
3081   6,  2 |                  nagy vígan leugrik~az ágról a hóba.~Az orra hegye se~látszik
3082   6,  2 |                  látszik ki belőle,~kérdi is a rókát:~mit hisz most felőle?~„
3083   6,  2 |                    galamb vagy” -~csípte meg a róka,~s csapott nagy ozsonnát~
3084   6,  2 |                 csapott nagy ozsonnát~belőle a hóba.~Róka-csípte csóka,~
3085   6,  2 |                        így lett fehér galamb~a csókai csóka.~
3086   6,  3 |                   aki költögesse. Oda vannak a vidám szavú madarak; aki
3087   6,  3 |                     Legalább addig se gyötri a gond: hogy hol terítenek
3088   6,  3 |              terítenek neki ma ebédre?~Mikor a tudós bagoly, aki egész
3089   6,  3 |                    bagoly, aki egész éjszaka a csillagokat vizsgálgatta,
3090   6,  3 |                  szőkülésekor hazafelé suhog a ködben, még akkor minden
3091   6,  3 |                     még akkor minden alszik. A fák csendesen bólogatnak:
3092   6,  3 |               bizonyosan virágukat ringatják a meleg napsugárban. Lassú
3093   6,  3 |                    Lassú horkolás hallatszik a fahegyről: ott a mókus álmodik
3094   6,  3 |                  hallatszik a fahegyről: ott a mókus álmodik puha vackán
3095   6,  3 |                     vackán friss mogyoróról. A sűrűből is jön valami halk
3096   6,  3 |                  őzikék kergetőznek álmukban a csörgő patak partján. Bezzeg
3097   6,  3 |                 csörgő patak partján. Bezzeg a mackó bácsi akkorákat szusszan
3098   6,  3 |              Bizonyosan mézet talált álmában a Tányértalpú, s most a vad
3099   6,  3 |                álmában a Tányértalpú, s most a vad méhecskék elől menekszik
3100   6,  3 |                  csepegő köd, nyirkos hideg. A bölcs bagolynak minden tolla
3101   6,  3 |                  bele valami jókedvű nevetés a hajnali csendbe.~Tudós bagoly
3102   6,  3 |                 bagoly ijedtében majd leejti a pápaszemét: ugyan kinek
3103   6,  3 |                   ilyen hangos jókedve ebben a cudar időben?~Harkály mesternek
3104   6,  3 |                       aki kint gubbaszkodott a háza küszöbén, nagy faodú
3105   6,  3 |                      sapkája csak úgy villog a félhomályban, ahogy csavargatja
3106   6,  3 |              félhomályban, ahogy csavargatja a fejét jobbra-balra.~- Nini,
3107   6,  3 |                 Harkály mester - mondja neki a bagoly -, de korán kialudtad
3108   6,  3 |                      van?~- Huj-huj - ujjong a mester -, úgy érzem, hogy
3109   6,  3 |                    rád is férne - szánakozik a bagoly -, mert olyan vagy
3110   6,  3 |                    mert olyan vagy már, mint a hét szűk esztendő.~Az erdők
3111   6,  3 |                  csakugyan nagyon megviselte a tél. Tisztes fekete gúnyája,
3112   6,  3 |                     idő, nincs kereset, üres a konyha. Hetek óta nem evett
3113   6,  3 |                    csupa fenyőmagon tengődik a jámbor.~- De érzem, hogy
3114   6,  3 |             szerencsém lesz - biztatja magát a mester, s nyakába veszi
3115   6,  3 |                   kis munka valahol.~Először a fenyőfákat kopogtatja sorra.
3116   6,  3 |              kopogtatja sorra. Azokban lakik a fenyőpihe könnyű hernyója,
3117   6,  3 |                     annál fölségesebb eledel a harkálygyomornak. Az ám,
3118   6,  3 |                  harkálygyomornak. Az ám, de a hernyónak is van magához
3119   6,  3 |                   olyan mélyen bevette magát a fába, hogy odáig ugyan be
3120   6,  3 |             szerencse ér ma engem - csóválja a mester a piros sapkát, s
3121   6,  3 |                    engem - csóválja a mester a piros sapkát, s nekifeszíti
3122   6,  3 |                  piros sapkát, s nekifeszíti a vésőjét a cserfakéregnek.
3123   6,  3 |                      s nekifeszíti a vésőjét a cserfakéregnek. Ott lakik
3124   6,  3 |                  ormányos.~Sebaj, hiszen még a bükkfák hátra vannak. Pedig
3125   6,  3 |                  hátra vannak. Pedig azoknak a repedéseiben tanyázik a
3126   6,  3 |                      a repedéseiben tanyázik a százlábú bogár.~- Gyer-gyer,
3127   6,  3 |             Gyer-gyer, gyer-gyer! - kopácsol a mester. De nemhiába van
3128   6,  3 |                    De nemhiába van száz lába a százlábú bogárnak, úgy elindul
3129   6,  3 |                    Pedig lefelé csúszkál már a napocska az égen, s ugyancsak
3130   6,  3 |               ugyancsak vacsorázhatnékja van a mesternek. Ej, ej, hát csak
3131   6,  3 |                   hát csak nem mutatkozik az a különös szerencse? Nyilván
3132   6,  3 |                   azoknak az öreg nyárfáknak a kérge alatt bujkál. Nem
3133   6,  3 |                      az is drága koszt ebben a szűk időben.~- Kipp-kopp,
3134   6,  3 |              Kipp-kopp, kipp-kopp - dolgozik a fejsze, hasad a forgács,
3135   6,  3 |                     dolgozik a fejsze, hasad a forgács, de semmi sincs
3136   6,  3 |                   olyan vidékre hurcolkodtak a hangyák, ahol nincsen ács
3137   6,  3 |                    hangyák, ahol nincsen ács a faluban.~- Hű-hű, hű-hű -
3138   6,  3 |                     hű-hű - sóhajt szomorúan a mester -, miből éljen meg
3139   6,  3 |                     miből éljen meg most már a szegény mesterember? Már
3140   6,  3 |                      el kell bujdosnom erről a tájról, ahol semmi becsülete
3141   6,  3 |                    Ugyan, mester, foltozd be a házamat, kilyukadt a teteje,
3142   6,  3 |                      be a házamat, kilyukadt a teteje, mind bever rajta
3143   6,  3 |                      alássan - szorgoskodott a mester, s úgy beácsolta
3144   6,  3 |                      mester, s úgy beácsolta a tetőt, hogy tán szebb volt,
3145   6,  3 |                      azelőtt. Hálálkodott is a csigabiga, ahogy csak a
3146   6,  3 |                      a csigabiga, ahogy csak a szarvaitól telt, hanem a
3147   6,  3 |                     a szarvaitól telt, hanem a mester nem érte ám be szép
3148   6,  3 |                 szóval:~- Hohó, barátom, hát a napszám hol van?~- Napszám -
3149   6,  3 |                       Napszám - meresztgette a csiga a szarvait -, hát
3150   6,  3 |               Napszám - meresztgette a csiga a szarvait -, hát nem elég,
3151   6,  3 |                    de tüstént! - rikoltozott a mester. - Háziúr létedre
3152   6,  3 |                     elvennéd az ingyenmunkát a szegény embertől?~- No,
3153   6,  3 |                     integetett nagy kegyesen a csiga, s azzal kotródott
3154   6,  3 |                  csiga, s azzal kotródott be a száraz levelek közé.~- Úgy?
3155   6,  3 |                    levelek közé.~- Úgy? Majd a nyáron? Ha el nem felejted? -
3156   6,  3 |                     felejted? - ugrott utána a mester, s sutty! -, úgy
3157   6,  3 |                     sutty! -, úgy kirántotta a csigát a házából, mintha
3158   6,  3 |                      úgy kirántotta a csigát a házából, mintha benne se
3159   6,  3 |                     bóbiskolt álmosan, mikor a háziurat lenyelte -, de
3160   6,  4 |                     EGYSZERI SZARKA~Csörgött a sövényen~az egyszeri szarka,~
3161   6,  4 |                   illegett-billegett~sebesen a farka.~Jobbra illegette,~
3162   6,  4 |                 illegette,~balra billegette,~a delelő napot~el-elnézegette.~
3163   6,  4 |                     hozni.~Jó lenne tükörnek~a szarkaszobába,~beletekingetni~
3164   6,  4 |                      az ól tetején~billegett a farka.~Noszogatja magát:~„
3165   6,  4 |                      égre,~s átugrik hetykén a~kazal tetejére.~Onnan szaporán~
3166   6,  4 |                     tetejére.~Onnan szaporán~a kútágasra billen -~jaj,
3167   6,  4 |                   szarka~jobbra-balra forog,~a nevető napra~fitymálva hunyorog.~
3168   6,  4 |                 fitymálva hunyorog.~S vissza a sövényre~lerepül csörögve:~„
3169   6,  4 |                 rámátlan tükörbe.”~Vén veréb a porban~mosogatja tollát,~
3170   6,  4 |                     akart volna,~s nem bírta a farka.”~
3171   6,  5 |                     ha tegnap látta volna ez a kisfiú, amit én láttam.
3172   6,  5 |                  láttam, hogy hogyan tanítja a nagy fecske a picit röpülni.
3173   6,  5 |                 hogyan tanítja a nagy fecske a picit röpülni. Fecskeanya
3174   6,  5 |                     Fecskeanya kiparancsolta a fiókáit a fészekből a tornác
3175   6,  5 |                      kiparancsolta a fiókáit a fészekből a tornác párkányára.
3176   6,  5 |          kiparancsolta a fiókáit a fészekből a tornác párkányára. Úgy gubbaszkodtak
3177   6,  5 |            párkányára. Úgy gubbaszkodtak ott a buksik, mint az iskolás
3178   6,  5 |                     mint az iskolás gyerekek a padban. Fecskeapa pedig
3179   6,  5 |              átlibbentek fecskeapához. Hanem a negyedik buksi csak lihegett,
3180   6,  5 |                     csak lihegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egy
3181   6,  5 |                      aztán csak visszalépett a párkányra. Csicsergett keservesen,
3182   6,  5 |                 Csicsergett keservesen, hogy a röpülés nem neki való tudomány.~-
3183   6,  5 |                   koppantottá meg fecskeanya a feje búbját. És taszított
3184   6,  5 |                   búbját. És taszított rajta a szárnyával akkorát, hogy
3185   6,  5 |                    mégiscsak szárnyra kapott a buksi.~- Messze, messze,
3186   6,  5 |               kiabált kétségbeesetten, ahogy a levegőben bukdácsolt.~-
3187   6,  5 |                        biztatták az apja meg a testvérkéi az eperfáról.~
3188   6,  5 |                     meg az utat egy délelőtt a kisfecskék a tornácról az
3189   6,  5 |                    egy délelőtt a kisfecskék a tornácról az eperfáig meg
3190   6,  5 |                    napra. Másnap azonban már a háztetőre is kihozták a
3191   6,  5 |                      a háztetőre is kihozták a fiatalokat. Harmadnap pedig
3192   6,  5 |              fiatalokat. Harmadnap pedig már a szomszédban kóstolgatták
3193   6,  5 |                     szomszédban kóstolgatták a legyet, hogy ott jobb ízű-e,
3194   6,  5 |                     Azt is láttam már, mikor a gólya tanította a fiát békát
3195   6,  5 |                      mikor a gólya tanította a fiát békát enni. Az anyagólya
3196   6,  5 |                    Az anyagólya röpült előre a békával a csőrében, a fia
3197   6,  5 |             anyagólya röpült előre a békával a csőrében, a fia utána. Kétszer-háromszor
3198   6,  5 |                  előre a békával a csőrében, a fia utána. Kétszer-háromszor
3199   6,  5 |                Kétszer-háromszor megkerülték a kéményt, akkor az anyamadár
3200   6,  5 |               röppent, és kiejtette csőréből a békát. A gólyafióknak röptében
3201   6,  5 |                  kiejtette csőréből a békát. A gólyafióknak röptében kellett
3202   6,  5 |                  Tyúkanyónak is sok baja van a csirkéivel, míg kitanítja
3203   6,  5 |             kitanítja velük az iskolát, mert a kiscsirkének is nehéz feje
3204   6,  6 |                                              A FECSKÉK~Egy áprilisi reggel
3205   6,  6 |               édesapánk csendesen kinyitotta a szobánk ajtaját, és közben
3206   6,  6 |                      köszöntenek benneteket!~A tornácról a hajnali csendességben
3207   6,  6 |                      benneteket!~A tornácról a hajnali csendességben édesen
3208   6,  6 |          csendességben édesen csicsergett be a köszöntő:~Fityfiritty, fityfiritty,~
3209   6,  6 |                csicseri, csicseri.~Megjöttek a fecskéink!~Még abban az
3210   6,  6 |                  abban az órában hozzáfogtak a fészekrakáshoz. Az eresz
3211   6,  6 |                     szalmatörekből. Nincs az a kőmívesmester, aki fürgébben
3212   6,  6 |                      dolgozna náluk. S ahogy a sarat hordták, rakták, simították,
3213   6,  6 |                       Kis fecske, gyere csak a kertbe, gyere, gyere, gyere!~
3214   6,  6 |                 gyere, gyere!~Azzal huss, ki a kertbe, ahol igazán terített
3215   6,  6 |              terített asztalt találtak. Csak a szájukat kellett tátogatni,
3216   6,  6 |                  szinte magától hullott bele a sok bogár. El is pusztították
3217   6,  6 |                    tájékáról is eltakarodott a sok bogár, olyan rendet
3218   6,  6 |                  olyan rendet tudtak tartani a mi kis zselléreink.~
3219   6,  7 |                                              A RADNÓTI FECSKÉK~A radnóti
3220   6,  7 |                            A RADNÓTI FECSKÉK~A radnóti gyerekek hiába várták
3221   6,  7 |                    hiába várták haza az idén a fecskéket. Nem hozta meg
3222   6,  7 |                fecskéket. Nem hozta meg őket a tavasz. Pedig már az egész
3223   6,  7 |                   völgye virágba öltözködött a tiszteletükre. Hófehér kökénybokrok
3224   6,  7 |              kökénybokrok nézegették magukat a víz tükrében. Gólyahírvirágok
3225   6,  7 |                 harangoztak eléjük:~- Jönnek a fecskék, jönnek!~Nem jöttek
3226   6,  7 |                   Egy-egy seregük átvágódott a falu fölött, keringett is
3227   6,  7 |                      jajveszékelve szántotta a földet a szárnyával, de
3228   6,  7 |             jajveszékelve szántotta a földet a szárnyával, de aztán az
3229   6,  7 |                   csak továbbröppent. El, el a radnóti határból!~No, a
3230   6,  7 |                      a radnóti határból!~No, a szúnyogok meg a legyek örvendeztek
3231   6,  7 |                határból!~No, a szúnyogok meg a legyek örvendeztek is ennek
3232   6,  7 |                zümmögték, döngicsélték körül a radnótiakat:~- Sose búsuljatok,
3233   6,  7 |                   búsuljatok, emberek! Szebb a mi nótánk, mint a fecskéké.~
3234   6,  7 |                      Szebb a mi nótánk, mint a fecskéké.~Szegény radnótiakra
3235   6,  7 |                 radnótiakra rá is fért volna a vigasztalás, mert nagyon
3236   6,  7 |              Radnóton. Nem néz már miránk le a jó Isten sem az égből.~Csakugyan,
3237   6,  7 |         felhőfátyollal takarta el az orcáját a nap. Még a múlt tavaszon
3238   6,  7 |                     el az orcáját a nap. Még a múlt tavaszon Radnótra sütött
3239   6,  7 |                Radnótra sütött legörömestebb a Balog mentén. Bogárhátú,
3240   6,  7 |                  népére.~Hol vannak most már a virágos házak, hol a nevetés,
3241   6,  7 |                     már a virágos házak, hol a nevetés, hol a nóta? Mind
3242   6,  7 |                    házak, hol a nevetés, hol a nóta? Mind megették azt
3243   6,  7 |                   megették azt tavaly nyáron a piros tűzmadarak. Ledőlt
3244   6,  7 |                     falomladékok temették be a virágos kerteket, kormos
3245   6,  7 |                     járnak-kelnek az emberek a háztalan utcákon. Még ahol
3246   6,  7 |               Elkerülik az Isten madarai még a helyét is.~Elég fájdalom
3247   6,  7 |                  helyét is.~Elég fájdalom az a kicsi madarak szívének is.
3248   6,  7 |              röptükben olyan sírva-ríva. Nem a régi fészket siratják ők,
3249   6,  7 |              Újfaluba, Czakóba, Iványiba meg a többi szomszéd faluba kvártétélyozták
3250   6,  7 |           kvártétélyozták be magukat az idén a radnóti fecskék. Ott is
3251   6,  7 |                      az idén az ő határukban a fecskék.~Annál jobban elkeseredtek
3252   6,  7 |                    Annál jobban elkeseredtek a radnótiak. Volt köztük,
3253   6,  7 |                      nekünk elbujdosni erről a tájról, amit már a madár
3254   6,  7 |                     erről a tájról, amit már a madár is elkerül. Hogy maradhassunk
3255   6,  7 |                  szívről szívre egyre terült a szomorúság felhője. S az
3256   6,  7 |                   isten tudja, mi lett volna a vége a nagy bánatnak, ha
3257   6,  7 |                  tudja, mi lett volna a vége a nagy bánatnak, ha egy reggel
3258   6,  7 |                     reggel arra nem ébrednek a radnótiak, hogy majd fölveti
3259   6,  7 |                 radnótiak, hogy majd fölveti a határt a nagy fecskecsicsergés.~
3260   6,  7 |                   hogy majd fölveti a határt a nagy fecskecsicsergés.~Ott
3261   6,  7 |                     S olyan fürgén forgatták a kis fejüket, olyan sebes
3262   6,  7 |              ficsergéssel tanácskoztak, hogy a radnótiak mindjárt kitalálták,
3263   6,  7 |                       Országgyűlést tartanak a radnóti fecskék.~Azt tartottak
3264   6,  7 |                      Visszahozta szegényeket a szívük Radnótra. Megérezték,
3265   6,  7 |                vannak ők igazán itthon, azon a földön, amelyen születtek.~-
3266   6,  7 |                  lesz itt! - felelték vissza a fiatalok.~Azzal hirtelen
3267   6,  7 |                  őszi faleveleket felsodorja a forgószél a magasba.~- Elmennek,
3268   6,  7 |           faleveleket felsodorja a forgószél a magasba.~- Elmennek, elmennek! -
3269   6,  7 |              Elmennek, elmennek! - ijedeztek a radnótiak.~Dehogy mentek
3270   6,  7 |                 párosával. Csak azt keresték a magasból, hol lesz legjobb
3271   6,  7 |                   nekilombosodott fáit.~Mire a nap fölszárította a harmatot,
3272   6,  7 |                     Mire a nap fölszárította a harmatot, akkorra már ment
3273   6,  7 |                   harmatot, akkorra már ment a munka nagyban. Gyúrták a
3274   6,  7 |                     a munka nagyban. Gyúrták a sarat, szórták a szalmát,
3275   6,  7 |                     Gyúrták a sarat, szórták a szalmát, villa formájú ágakba
3276   6,  7 |                  villa formájú ágakba rakták a gömbölyű fecskeházakat.
3277   6,  7 |                   fecskeházakat. Egyik rakta a falat, másik hordta a nekivalót.~-
3278   6,  7 |                  rakta a falat, másik hordta a nekivalót.~- Csicseri, szalma
3279   6,  7 |                      ficseri!~Alkonyatra már a maguk házában laktak a radnóti
3280   6,  7 |                   már a maguk házában laktak a radnóti fecskék. Mégpedig
3281   6,  7 |                   ágára rakott házban. Pedig a fecskének nem szokása fára
3282   6,  7 |                     fára fészkelni. Ezt csak a radnóti fecskék eszeltek
3283   6,  7 |                    ne kelljen nekik szakadni a szülőfalutól.~Boldogan fohászkodtak
3284   6,  7 |          szülőfalutól.~Boldogan fohászkodtak a hunyó nap sugaraiban, és
3285   6,  7 |           csicsergéssel kívántak jó éjszakát a radnótiaknak. Azok se kívánkoztak
3286   6,  7 |                   Azok se kívánkoztak már el a falujukból, jaj, dehogy
3287   6,  7 |                   madárkái, visszajött velük a szerencse, az áldás, a jókedv,
3288   6,  7 |                 velük a szerencse, az áldás, a jókedv, az öröm.~Az épülő
3289   6,  7 |                      nézték, hogy magasodnak a falak, s muzsikaszónál szívesebben
3290   6,  7 |                   illatos szellő hordta szét a Balog völgyében:~Adjon isten,
3291   6,  8 |                                              A GÓLYAFÉSZEK~Vettétek-e már
3292   6,  8 |                     így tavasszal hazajönnek a gólyák, milyen kevélyen
3293   6,  8 |                  milyen kevélyen repülnek át a nagy kőházak felett? Csalogathatjátok
3294   6,  8 |                integethettek nekik: nincs az a kecskebéka, amelyikért lefelé
3295   6,  8 |            amelyikért lefelé billentenék azt a hosszú nyakukat. Nagy méltósággal
3296   6,  8 |                      Nagy méltósággal úsznak a napsugaras levegőben, ki
3297   6,  8 |                     napsugaras levegőben, ki a fehér tanyaházak közé, a
3298   6,  8 |                     a fehér tanyaházak közé, a szabad rónára. Ott várja
3299   6,  8 |                szabad rónára. Ott várja őket a nádtetőn az öreg fészek,
3300   6,  8 |                      öreg fészek, az udvaron a Marci gyerek, a Maros kutya,
3301   6,  8 |                      udvaron a Marci gyerek, a Maros kutya, s még az öreg
3302   6,  8 |                    öreg gazda is megbillenti a fejében a báránysüveget.~-
3303   6,  8 |                     is megbillenti a fejében a báránysüveget.~- Hozott
3304   6,  8 |                      tavaszidőn gólyát látok a város fölött, mindig eszembe
3305   6,  8 |                   fölött, mindig eszembe jut a siroki gólyák története.
3306   6,  8 |              továbbadom nektek.~Nagy úr volt a siroki gróf, de még milyen
3307   6,  8 |                 erdeje, pusztája annyi, hogy a nyúl reggeltől estélig mindig
3308   6,  8 |          szaladhatott, pedig az már csak ért a nyargaláshoz.~Ennek a tenger
3309   6,  8 |                    ért a nyargaláshoz.~Ennek a tenger birtoknak a kellős
3310   6,  8 |                     Ennek a tenger birtoknak a kellős közepén kevélykedett
3311   6,  8 |                  kellős közepén kevélykedett a siroki gróf kastélya. Márványoszlopai,
3312   6,  8 |               tükörablakai, aranyos tornyai: a tündérek nem laknak ilyen
3313   6,  8 |                      hogy elfért volna benne a fél falu, s abban a kertben
3314   6,  8 |                    benne a fél falu, s abban a kertben akkora tó, hogy
3315   6,  8 |                   akkora tó, hogy kifáradtak a hattyúk, mire egyik partjáról
3316   6,  8 |                hattyúk, mire egyik partjáról a másikra értek. A tó körül
3317   6,  8 |                   partjáról a másikra értek. A tó körül csodálatos nagy
3318   6,  8 |                   amikről soha le nem sárgul a levél, s a fák közt több
3319   6,  8 |                     le nem sárgul a levél, s a fák közt több a szelíd őzike,
3320   6,  8 |                     levél, s a fák közt több a szelíd őzike, mint a szegény
3321   6,  8 |                    több a szelíd őzike, mint a szegény embernél a bárányka.~
3322   6,  8 |                      mint a szegény embernél a bárányka.~De hiába volt
3323   6,  8 |                   bárányka.~De hiába volt ez a kert akkora, hogy elfért
3324   6,  8 |                      hogy elfért volna benne a fél falu, soha nem tette
3325   6,  8 |                    falu, soha nem tette abba a lábát senki, csak a siroki
3326   6,  8 |                     abba a lábát senki, csak a siroki gróf meg a kisfia.~
3327   6,  8 |                       csak a siroki gróf meg a kisfia.~Szívtelen, kevély
3328   6,  8 |              Szívtelen, kevély ember volt ez a siroki gróf fiástul. Gonoszabbul
3329   6,  8 |                    fiástul. Gonoszabbul bánt a szegény jobbággyal, mint
3330   6,  8 |                     szegény jobbággyal, mint a vadászkutyáival.~Nagy úr
3331   6,  8 |                vadászkutyáival.~Nagy úr volt a siroki gróf, de még nagyobb
3332   6,  8 |                  siroki gróf, de még nagyobb a fia. Senkit se szeretett
3333   6,  8 |                       Senkit se szeretett az a mord ember, de a fiáért
3334   6,  8 |                szeretett az a mord ember, de a fiáért az életét adta volna.
3335   6,  8 |                     azt legszívesebben, hogy a falusi gyerekeknek minden
3336   6,  8 |                     elrontsa. Féltek is tőle a gyerekek, mint a tűztől,
3337   6,  8 |                     is tőle a gyerekek, mint a tűztől, kerülték, mint a
3338   6,  8 |                     a tűztől, kerülték, mint a bárány a farkast.~Egyszer
3339   6,  8 |                      kerülték, mint a bárány a farkast.~Egyszer egy szép
3340   6,  8 |                ugratott kis pej lován, ahogy a falu végén meresztgették
3341   6,  8 |                     falu végén meresztgették a nyakukat az ég felé.~- Mit
3342   6,  8 |                      ég felé.~- Mit tátjátok a szátokat? - kiáltott rájuk
3343   6,  8 |                    sapkájukat.~- Várjuk haza a gólyáinkat, gróf úrfi.~Csakugyan
3344   6,  8 |                   úrfi.~Csakugyan fönt, fönt a kék égen ott feketéllettek
3345   6,  8 |                   kék égen ott feketéllettek a siroki gólyák, ahogy seregestül
3346   6,  8 |               seregestül jöttek hazafelé. De a kis gróf nem sokat törődött
3347   6,  8 |                      gróf nem sokat törődött a gólyákkal, hanem az ostorával
3348   6,  8 |                  ostorával közéjük suhintott a gyerekeknek.~- Takarodjatok
3349   6,  8 |             gyerekeknek.~- Takarodjatok haza a viskótokba!~A gyerekek ijedten
3350   6,  8 |              Takarodjatok haza a viskótokba!~A gyerekek ijedten rebbentek
3351   6,  8 |                 ijedten rebbentek szét, mint a meghajított varjúsereg,
3352   6,  8 |                      futtában visszakiáltott a gróf úrfira:~- A mi viskónkra
3353   6,  8 |              visszakiáltott a gróf úrfira:~- A mi viskónkra rászáll a gólya,
3354   6,  8 |                       A mi viskónkra rászáll a gólya, de a siroki kastélyt
3355   6,  8 |                viskónkra rászáll a gólya, de a siroki kastélyt még az is
3356   6,  8 |                 kastélyt még az is elkerüli!~A kis grófnak szöget ütött
3357   6,  8 |                     kis grófnak szöget ütött a fejébe ez a beszéd. Körülnézett
3358   6,  8 |                     szöget ütött a fejébe ez a beszéd. Körülnézett a sok
3359   6,  8 |                     ez a beszéd. Körülnézett a sok apró kis házon, mindnyájának
3360   6,  8 |                      kis házon, mindnyájának a kéménye mellett ott gubbasztott
3361   6,  8 |                      mellett ott gubbasztott a gólyafészek, némelyiket
3362   6,  8 |                  némelyiket már igazgatta is a gazdája; csak az ő kastélyuk
3363   6,  8 |                       feszítette ki kevélyen a mellét a siroki gróf.~-
3364   6,  8 |              feszítette ki kevélyen a mellét a siroki gróf.~- Ugyan, apám,
3365   6,  8 |                         Ugyan, apám, mondjad a gólyáknak, hogy rakjanak
3366   6,  8 |             gólyáknak, hogy rakjanak fészket a mi kastélyunkra is.~- Meglesz,
3367   6,  8 |                       Meglesz, fiam - mondta a gróf -, mire reggel kiugrasz
3368   6,  8 |                  gólyafészek.~S azzal kiadta a parancsot a hajdúknak, hogy
3369   6,  8 |                     azzal kiadta a parancsot a hajdúknak, hogy építsenek
3370   6,  8 |                    hajdúknak, hogy építsenek a tornyokra gólyafészket.
3371   6,  8 |                      tornyokra gólyafészket. A hajdúk szerettek volna nevetni,
3372   6,  8 |                 kastélynak beillettek.~Hanem a kis gróf nem ugrott ki másnap
3373   6,  8 |                    az ágyból. Megártott neki a sebes lovaglás, rázta a
3374   6,  8 |                      a sebes lovaglás, rázta a hideg, tüzelte a láz, de
3375   6,  8 |                       rázta a hideg, tüzelte a láz, de azért az volt az
3376   6,  8 |                       Apám, kelepelnek-e már a gólyáink?~- Mindjárt jönnek,
3377   6,  8 |                     mindjárt - simogatta meg a gróf a fiú kipirult orcáját.
3378   6,  8 |              mindjárt - simogatta meg a gróf a fiú kipirult orcáját. De
3379   6,  8 |                     Este megint hiába nyögte a gyerek:~- Apám, itt vannak-e
3380   6,  8 |                       Apám, itt vannak-e már a gólyáink?~A siroki gróf
3381   6,  8 |                     vannak-e már a gólyáink?~A siroki gróf másnap hajnalban
3382   6,  8 |                     gólyát, s berakatta őket a pompás fészkekbe. Alig várta,
3383   6,  8 |                      várta, hogy fölébredjen a gyerek. S abban a percben,
3384   6,  8 |                fölébredjen a gyerek. S abban a percben, mikor kinyitotta
3385   6,  8 |                   megkérdezte, mit csinálnak a gólyák, ijedten suhant be
3386   6,  8 |                   hajdú.~- Megint elszálltak a gólyák.~A gyerek sírva fakadt,
3387   6,  8 |                  Megint elszálltak a gólyák.~A gyerek sírva fakadt, a siroki
3388   6,  8 |                       A gyerek sírva fakadt, a siroki gróf pedig újra szétzavarta
3389   6,  8 |                  gróf pedig újra szétzavarta a szolgákat:~- Fogjatok gólyákat!~
3390   6,  8 |                   soha nem kelepeltek annyit a gólyák, mint aznap. Egész
3391   6,  8 |                   hajszolták, fogdosták őket a hajdúk: hiába, egy se maradt
3392   6,  8 |                 hajdúk: hiába, egy se maradt a cifra fészekben.~Mikor a
3393   6,  8 |                     a cifra fészekben.~Mikor a nap lement, és elcsendesedett
3394   6,  8 |                    lement, és elcsendesedett a gólyavadászat lármája, a
3395   6,  8 |                     a gólyavadászat lármája, a kis gróf elsóhajtotta magát:~-
3396   6,  8 |                 magát:~- Látod, apám, mit ér a nagy hatalom, ha még egy
3397   6,  8 |                    marasztani?~Azzal lefogta a szemét, és föl se nyitotta
3398   6,  8 |                  nőtt neki is, elrepült ő is a siroki kastélyból.~Nem sokáig
3399   6,  8 |            kastélyból.~Nem sokáig maradt ott a siroki gróf se. Egy darabig
3400   6,  8 |                       Egy darabig még kijárt a faluba, előgyelgett a gólyafészkes
3401   6,  8 |                 kijárt a faluba, előgyelgett a gólyafészkes házak közt,
3402   6,  8 |                      Egyszer aztán otthagyta a kastélyát, birtokait, s
3403   6,  8 |                birtokait, s úgy eltűnt arról a tájról, hogy sohase látta
3404   6,  8 |                   sohase látta többet senki.~A gazdátlan kastélyt aztán
3405   6,  8 |                      leroskadtak, odaszoktak a gólyák. Ma csak egy-két
3406   6,  8 |                 mindnyájának gólyafészek van a tetején.~
3407   6,  9 |                     Minden gyerek ismeri azt a jámbor kis madarat, aki
3408   6,  9 |                 falun-városon ott pipiskedik a kocsiúton, s ha kérdik,
3409   6,  9 |                kérdik, ha nem, odacsikorogja a nevét az embernek:~- Pipis,
3410   6,  9 |                  ilyenkor illegeti-billegeti a farkacskáját, csavargatja
3411   6,  9 |                     csavargatja jobbra-balra a nyakát, utoljára pedig fölmereszti
3412   6,  9 |                      illendőségből levesszük a kalapunkat.~Az ám, de hát
3413   6,  9 |                       Az ám, de hát mért van a pipiskének olyan furcsa
3414   6,  9 |               pipiskének olyan furcsa bóbita a fején, amilyen egyik atyafiának
3415   6,  9 |                   egyik atyafiának sincs, se a pacsirtának, se a fülemülének?~-
3416   6,  9 |                  sincs, se a pacsirtának, se a fülemülének?~- Hát azért,
3417   6,  9 |               fülemülének?~- Hát azért, mert a jó Isten úgy teremtette -
3418   6,  9 |                     nem úgy van ám az. Mikor a jó Isten megteremtette a
3419   6,  9 |                     a jó Isten megteremtette a pipiskét, neki is éppen
3420   6,  9 |                     szép simára volt fésülve a feje, mint a pacsirtának,
3421   6,  9 |                    volt fésülve a feje, mint a pacsirtának, vagy a fülemülének.
3422   6,  9 |                     mint a pacsirtának, vagy a fülemülének. Nem is tetszett
3423   6,  9 |              fülemülének. Nem is tetszett ez a pipiskének, törte az eszét,
3424   6,  9 |                    hogy mit kellene csinálni a sima fejével; utoljára odatipegett
3425   6,  9 |                fejével; utoljára odatipegett a jó Isten elé.~- Uram teremtőm -
3426   6,  9 |                  legalább akkora fülem, mint a fülesbagolynak?~A jó Isten
3427   6,  9 |                       mint a fülesbagolynak?~A jó Isten elmosolyogta magát,
3428   6,  9 |                  Isten elmosolyogta magát, s a tenyerébe vette a kis madarat.~-
3429   6,  9 |                   magát, s a tenyerébe vette a kis madarat.~- Jaj, pipiske,
3430   6,  9 |                 pipiske, nem ingyen kapta ám a bagoly azt a hosszú fület!
3431   6,  9 |                 ingyen kapta ám a bagoly azt a hosszú fület! Éjjel-nappal
3432   6,  9 |                Éjjel-nappal mindig tanult, s a tudománytól nőtt meg akkorára
3433   6,  9 |                tudománytól nőtt meg akkorára a füle.~No, a pipiskének se
3434   6,  9 |                     meg akkorára a füle.~No, a pipiskének se kellett egyéb,
3435   6,  9 |                    egyéb, egyszerre elrepült a jó Isten tenyeréről, s meg
3436   6,  9 |                     tölgyfához nem ért, ahol a fülesbagoly lakik. Az akkor
3437   6,  9 |                  lakik. Az akkor is kint ült a küszöbön, s rettentő komolyan
3438   6,  9 |           tölgyfalevelet. Úgy nekiadta magát a tanulásnak, hogy csak harmadszorra
3439   6,  9 |                mester!~Bagoly mester letette a levelet, föltette a pápaszemét.~-
3440   6,  9 |                  letette a levelet, föltette a pápaszemét.~- Jó reggelt,
3441   6,  9 |                     alig ismertem rád.~- Nem a szarka vagyok én, hanem
3442   6,  9 |                      szarka vagyok én, hanem a pipiske.~- Hát persze hogy
3443   6,  9 |                   pipiske.~- Hát persze hogy a pipiske vagy, egyszeribe
3444   6,  9 |             megláttalak, mindjárt leolvastam a képedről a szándékodat.~-
3445   6,  9 |               mindjárt leolvastam a képedről a szándékodat.~- Inkább be
3446   6,  9 |                       bagoly mester - mondta a pipiske. - Szeretnék hozzád
3447   6,  9 |                     hátha rám ragadna valami a tudományodból.~- Ugye, megmondtam? -
3448   6,  9 |                    megmondtam? - örvendezett a bagoly. - Már amikor az
3449   6,  9 |                     mondtam magamban: no, ez a pipiske bizonyosan tudósságot
3450   6,  9 |                    reggel tisztára törülgeti a bagoly mester pápaszemét,
3451   6,  9 |                     foghatunk - buzgólkodott a bagoly, előhúzott a könyvtárából
3452   6,  9 |             buzgólkodott a bagoly, előhúzott a könyvtárából egy fakérget. -
3453   6,  9 |                 híres íródeák szerkesztette, a szú.~Pipiske szinte megdermedt
3454   6,  9 |                    Pipiske szinte megdermedt a nagy kíváncsiságtól, ahogy
3455   6,  9 |                  ahogy bagoly mester rátette a mutatóujját az első sorra.~-
3456   6,  9 |                     sor azt kérdezi, hogy mi a legjobb télen a hideg ellen.
3457   6,  9 |                      hogy mi a legjobb télen a hideg ellen. A második sor
3458   6,  9 |                 legjobb télen a hideg ellen. A második sor meg felel rá.
3459   6,  9 |                       Azt mondja, hogy télen a hideg ellen legjobb a csíki
3460   6,  9 |                  télen a hideg ellen legjobb a csíki szűr.~- Hihihi - nevette
3461   6,  9 |                    Hihihi - nevette el magát a pipiske -, még ilyen furcsát
3462   6,  9 |                       Ne nevess - mordult rá a bagoly haragosan, s fölmeresztette
3463   6,  9 |             haragosan, s fölmeresztette mind a két fülét -, a tudomány
3464   6,  9 |           fölmeresztette mind a két fülét -, a tudomány nem tréfadolog.~-
3465   6,  9 |                      csí-ki-szűr! - kacagott a pipiske, de úgy, hogy minden
3466   6,  9 |                   huj! - rikkantott mérgesen a bagoly. - Nem való teneked
3467   6,  9 |                   bagoly. - Nem való teneked a bölcs tudomány, te szeleverdi
3468   6,  9 |                     azzal akkorát koppantott a fakéreggel a pipiske feje
3469   6,  9 |                      koppantott a fakéreggel a pipiske feje búbjára, hogy
3470   6,  9 |               földagadt.~- Jaj! - sikoltotta a tudósnak, s kirepült az
3471   6,  9 |                      tud egyebet máig se, de a daganatot még most is hordozza
3472   6,  9 |               daganatot még most is hordozza a feje búbján, azért van neki
3473   6,  9 |                     azért van neki bóbitája. A bagolynak meg azóta sincs
3474   6,  9 |                    inasa, senki se törülgeti a pápaszemét: azért lát olyan
3475   6,  10|                                     BÚCSÚZIK A RIGÓ~Harmatot hullajtó halovány
3476   6,  10|                      feketerigó fúj furulyát a gallyon.~„Az ég fényeskedik,
3477   6,  10|                   Ahol kiteleltem, itthagyom a várost,~tölgyerdő hazámba
3478   6,  10|                hajnalon~ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.~
3479   6,  10|                  ilyen búcsút mondott a rigó a gallyon.~
3480   6,  11|                                              A DARAZSAK PANDÚRJA~A mi szőlőskertünk
3481   6,  11|                          A DARAZSAK PANDÚRJA~A mi szőlőskertünk nem valami
3482   6,  11|                valami nagy kert. Három lépés a hossza, hat lépés a széle,
3483   6,  11|                    lépés a hossza, hat lépés a széle, egy kis körtefa van
3484   6,  11|                   széle, egy kis körtefa van a közepében. De az aztán olyan,
3485   6,  11|                 adnám az egész szőlőhegyért. A király kertjében nem teremnek
3486   6,  11|                      olyan körték, mint ezen a fán. Ökölnyi nagyságúak,
3487   6,  11|                      oldalon, nevető-pirosak a másikon.~Drága jó ízüket
3488   6,  11|                 ízüket szó ki nem mondhatja. A darazsak kimondhatnák, de
3489   6,  11|                     azok nem beszélnek róla. A múltkoriban már kikezdték
3490   6,  11|                     kaptam, ahogy szopogatta a méznél édesebb körtelevet.~-
3491   6,  11|                  atyafi - kiáltottam neki -, a maga kertjében garázdálkodjék
3492   6,  11|                       Még neki állt följebb, a szemtelennek. Ahogy felé
3493   6,  11|                       Ahogy felé suhintottam a kalapommal, majd kiverte
3494   6,  11|                     kalapommal, majd kiverte a szememet. Bizonyosan meg
3495   6,  11|                  nemigen értek, összeszedtem a kifúrott körtéket, és hazahoztam
3496   6,  11|                kenyeret enni.~Valamelyik nap a Panka babája meghívta uzsonnára
3497   6,  11|                     Olyan dínomdánom készült a macskaasztalnál, hogy magam
3498   6,  11|                 nagyon. Marékkal rakták elém a papsajtot, kötővel a papírgaluskát.~-
3499   6,  11|                    elém a papsajtot, kötővel a papírgaluskát.~- Jó ez nagyon,
3500   6,  11|                     lelkeim.~Azt mondta erre a két kislány, hogy ők csak