Rész, Fejezet

3501   6,  11|                 tennem, ki kellett fordulnom a kertbe. Hát ahogy odaérek
3502   6,  11|                    kertbe. Hát ahogy odaérek a fához, majd ríva fakadok.
3503   6,  11|                      fakadok. Annyi volt ott a darázs, hogy nem látszott
3504   6,  11|                      hogy nem látszott tőlük a gyümölcs. Bizonyosan az
3505   6,  11|                 egész rokonságát meghívta az a kis égetnivaló, akivel a
3506   6,  11|                     a kis égetnivaló, akivel a múltkor hadakoztam.~Meggyújtottam
3507   6,  11|                    hadakoztam.~Meggyújtottam a fa alatt egy-két marék szalmát,
3508   6,  11|                 egy-két marék szalmát, annak a füstjétől elszéledtek a
3509   6,  11|                      a füstjétől elszéledtek a darazsak. De nem mentek
3510   6,  11|                   szédelegtek zsongva-dongva a szomszéd fákon. Azt lesték,
3511   6,  11|                      fákon. Azt lesték, hogy a füst elszálljon, ők meg
3512   6,  11|                    most már? Mire megérnének a körtéim, ez a falánk had
3513   6,  11|                     megérnének a körtéim, ez a falánk had föleszi az egész
3514   6,  11|                 magát az ághegyen.~- Edd meg a diódat! - szóltam oda neki
3515   6,  11|                    mondd meg: hogy fogjak ki a darazsakon?~Azt mondja erre
3516   6,  11|                  darazsakon?~Azt mondja erre a rigó rigóul:~- Fogadj meg
3517   6,  11|               körtecsősznek, majd ellátom én a darazsak baját.~- Hát mióta
3518   6,  11|                   baját.~- Hát mióta vagy te a darazsak pandúrja, te rigó?~-
3519   6,  11|                    Re-ég, re-ég! - rikoltott a madár, s huss! - közéjük
3520   6,  11|                      huss! - közéjük csapott a darazsaknak.~Úgy nyeldeste
3521   6,  11|                     Úgy nyeldeste őket, mint a légykapó a legyet. Örült,
3522   6,  11|              nyeldeste őket, mint a légykapó a legyet. Örült, amelyik elvihette
3523   6,  11|                amelyik elvihette az irháját, a rigó pedig kevélyen ugrott
3524   6,  11|                  kevélyen ugrott egyik ágról a másikra.~- Tilió, tilió,
3525   6,  11|                     másikra.~- Tilió, tilió, a rigó mire jó!~- Derék vitéz
3526   6,  11|                     körtecsősznek.~- Mi lesz a bér, tilió?~- Kövér darázs,
3527   6,  11|                   Kövér darázs, millió. Mind a tiéd lesz. Mind a tiéd lesz,
3528   6,  11|                       Mind a tiéd lesz. Mind a tiéd lesz, amit megeszel,
3529   6,  11|                  megmarad, azt meg vidd haza a rokonságnak.~Nagy megnyugvással
3530   6,  11|                   valami. Az én rigóm őrizte a fát hűségesen. Éppen abban
3531   6,  11|                     abban mesterkedett, hogy a legszebb körtének a szárát
3532   6,  11|                     hogy a legszebb körtének a szárát ráncigálta a csőrével.~-
3533   6,  11|                 körtének a szárát ráncigálta a csőrével.~- Mit csinálsz,
3534   6,  11|                      Nézem, hogy elég erős-e a körte szára. Le ne fújja
3535   6,  11|                      hírül, hogy áll idekint a világ. A fáradságodért mindig
3536   6,  11|                    hogy áll idekint a világ. A fáradságodért mindig kapsz
3537   6,  11|                      reggel ott fütyörészett a rigó az ablak alatt. Jelentette,
3538   6,  11|                   hogy nincs semmi baj, érik a körte. Hanem a papmacskahernyó
3539   6,  11|                     baj, érik a körte. Hanem a papmacskahernyó nem kellett
3540   6,  11|                    kosztja is.~Egy hét múlva a Vilmácska babája hívta meg
3541   6,  11|                   babája hívta meg ozsonnára a Panka babáját. No, mondom,
3542   6,  11|                      körtét. Megint kimentem a szőlőbe. De most ijedtem
3543   6,  11|                   még csak igazán meg, ahogy a fára vetettem a szemem.
3544   6,  11|                   meg, ahogy a fára vetettem a szemem. A haragoszöld levelek
3545   6,  11|                      fára vetettem a szemem. A haragoszöld levelek közül
3546   6,  11|                      mosolygott felém. Hanem a darazsak pandúrja ott sürgött-forgott
3547   6,  11|                 pandúrja ott sürgött-forgott a fán. Aranysárga gúnyája
3548   6,  11|                 gúnyája messzire kivillogott a levelek közül.~Mire odanyargaltam,
3549   6,  11|                      akkorra elröpült. Vitte a csőrében az utolsó körtét.
3550   6,  11|               tisztesség se volt benne, mint a darazsakban.~Kiabáltam utána,
3551   6,  11|                    se fordult. Azóta se mert a szemem elé kerülni. De nem
3552   6,  12|                                              A CINEGEFÉSZEK~Biz az régen
3553   6,  12|                      milyen rossz volt abból a gyönyörű álomból fölébredni.~
3554   6,  12|                  álomból fölébredni.~Hullott a könnyem, mint a záporeső,
3555   6,  12|                      Hullott a könnyem, mint a záporeső, és szegény szülém
3556   6,  12|               Édesapám éppen akkor lépett be a szobába. Nyakában volt a
3557   6,  12|                     a szobába. Nyakában volt a csíkos tarisznya, vállán
3558   6,  12|                     csíkos tarisznya, vállán a nyitó kapa, indulóban volt
3559   6,  12|                   nyitó kapa, indulóban volt a szőlőbe.~- No, gyerekem,
3560   6,  12|                  terem.~- No, az pedig éppen a szőlőben terem - mondta
3561   6,  12|                       De már akkor fogtam is a kezét, húztam is kifelé
3562   6,  12|                      hogy el ne vigye valaki a sarkantyús csizmámat, mire
3563   6,  12|                     Kíváncsian néztem körül. A venyigék még aludtak a homok
3564   6,  12|                       A venyigék még aludtak a homok alatt, de a barackfák
3565   6,  12|                    aludtak a homok alatt, de a barackfák már fölébredtek,
3566   6,  12|                    Jókedvű méhikék zümmögtek a virágokon. Hanem sarkantyús
3567   6,  12|                        Apám, melyik fa termi a sarkantyús csizmát?~- Mindjárt,
3568   6,  12|                       azzal lerakta holmiját a nagy eperfa árnyékába, és
3569   6,  12|                eperfa árnyékába, és megfogta a kezem. - No, gyere velem!~
3570   6,  12|                       gyere velem!~Kimentünk a szőlő végére: ott megálltunk
3571   6,  12|                 szőlő végére: ott megálltunk a körtefa alatt. Telis-teli
3572   6,  12|                    bimbóval, mint csillaggal a Tejút.~- Látod-e ott azt
3573   6,  12|                     Tejút.~- Látod-e ott azt a cinegefészket? - mutatott
3574   6,  12|           cinegefészket? - mutatott föl apám a fa tetejére.~- Látom.~-
3575   6,  12|                   Látom.~- No, hát abban van a te sarkantyús csizmád.~Ránéztem
3576   6,  12|                    mond, az olyan igaz, mint a nap az égen. Mégis elszomorodtam
3577   6,  12|                     az lesz az, fiam - ütött a vállamra apám. - Igazi legénynek
3578   6,  12|                  hiszen belenézhetek én abba a fészekbe!~Hittem is, nem
3579   6,  12|                       Apám elment megkerülni a szőlőt, a cinegevarga meg
3580   6,  12|                  elment megkerülni a szőlőt, a cinegevarga meg abban a
3581   6,  12|                      a cinegevarga meg abban a pillanatban röppent ki a
3582   6,  12|                     a pillanatban röppent ki a fészekből. Néztem utána,
3583   6,  12|                 gondoltam.~Másztam föl, mint a mókus, de majd leszédültem,
3584   6,  12|                leszédültem, ahogy belenéztem a takaros kis fészekbe. Négy
3585   6,  12|                 gondoltam magamban. Elfutott a pulykaméreg, belemarkoltam
3586   6,  12|                   pulykaméreg, belemarkoltam a fészekbe, kiszedtem a tojásokat,
3587   6,  12|          belemarkoltam a fészekbe, kiszedtem a tojásokat, s egyenként a
3588   6,  12|                     a tojásokat, s egyenként a fához vertem őket.~Épp az
3589   6,  12|                    Vigyázz, te, kárt ne tégy a fészekben!~Egy kicsit ijedten
3590   6,  12|                  kicsit ijedten huppantam le a fáról.~- A fészekben nem
3591   6,  12|                      huppantam le a fáról.~- A fészekben nem tettem kárt,
3592   6,  12|              fészekben nem tettem kárt, csak a tojásokat törtem szét.~-
3593   6,  12|                         No, oda is van akkor a sarkantyús csizma - csóválta
3594   6,  12|                   csizma - csóválta meg apám a fejét. - Hány tojás volt?~-
3595   6,  12|                  mindennap kétszáz hernyó.~- A fiókákat az anyjuk körülbelül
3596   6,  12|                    volna. Tudod-e, mennyi az a harmincszor kétszáz hernyó?~
3597   6,  12|                      Apám kiszámította, hogy a harmincszor kétszáz hernyó
3598   6,  12|                      egy kicsit elszomorodva a fára.~- Majd esznek őhelyettük
3599   6,  12|                       Majd esznek őhelyettük a hernyók. Tudod-e, mit esznek?~-
3600   6,  12|                    barackból kiárultuk volna a sarkantyús csizmára valót.~
3601   6,  12|             sarkantyús csizmára valót.~Ebben a percben hazaérkezett a cinegemadár.
3602   6,  12|                 Ebben a percben hazaérkezett a cinegemadár. Sose felejtem
3603   6,  12|                  felejtem el jajveszékelését a kifosztott fészek körül.
3604   6,  12|                    cseng. S ma is jobban fáj a szívemnek, mint az, hogy
3605   6,  12|                     életben, azt is megették a hernyók.~
3606   6,  13|                                              A CINEGE CIPŐJE~Vége van a
3607   6,  13|                     A CINEGE CIPŐJE~Vége van a nyárnak,~hűvös szelek járnak,~
3608   6,  13|                      járnak,~nagy bánata van a~cinegemadárnak.~Szeretne
3609   6,  13|                   Kapkod fűhöz-fához,~szalad a vargához,~fűzfahegyen lakó~
3610   6,  13|                     Varga Pálhoz.~Azt mondja a varga,~nem ér ő most arra,~
3611   6,  13|                     ő most arra,~mert ő most a csizmát~nagy uraknak varrja.~
3612   6,  13|                   varrja.~Darunak, gólyának,~a bölömbikának,~kár, kár,
3613   6,  13|                  fiának!~Daru is, gólya is, ~a bölömbika is,~útra kelt
3614   6,  13|                bölömbika is,~útra kelt azóta~a búbos banka is.~Csak a cinegének~
3615   6,  13|                 azóta~a búbos banka is.~Csak a cinegének~szomorú az ének:~