Rész, Fejezet
1 1, 1 | hegedűjét az avarba. Azt mondja, bizony nem bolond ő, hogy ingyen
2 1, 1 | az álom is kerülgeti, ő bizony hever egyet a cserény hűvösiben,
3 1, 2 | nem ütötték a nyelvüket!~Bizony most se igen ütötték, Panka
4 1, 2 | körülnézett a konyhán.~A kukta bizony fönt ült a katlan tetején,
5 1, 4 | kimeresztett két szeme.~Bizony ezt Panka se tudja, s legjobban
6 1, 7 | fölemeli az első lábát: de bizony képen felejti ő ezt a csavargó
7 1, 10| már zörög a kocsijuk.~De bizony mire nagyapó megindult volna,
8 1, 11| Nekiindultunk boltost keresni. De bizony el se indultunk még, mikor
9 1, 11| Akárhogy jajgatott Panka, bizony országa nélkül kellett lefeküdnie
10 1, 11| sugdosott a fülembe valamit. Én bizony meg nem mondom, mit, mert
11 1, 12| csakhogy minél előbb odaérjek. Bizony Piros Palkó szaporázta ám
12 1, 12| nem lett volna fagyva. De bizony szőtt arra a tél olyan gyönyörű
13 1, 12| szerencsét a varjúvadászathoz!~Én bizony meg nem tudom mondani, hogy
14 1, 15| engemet el akarsz adni!~Bizony pedig, istenadta jószág,
15 1, 15| hová méd, öjed Cijmos?~Hát bizony ezt nem tudta az öreg Cirmos.
16 1, 15| másikra taszigálták, de bizony senki meg nem kérdezte tőle:
17 1, 15| fehér lett, mint a viasz, s bizony végigvágódik az utca porában,
18 1, 15| Cirmos egeret fogott!~Úgy bizony, mert nem ment ám a Cirmos
19 1, 17| fölvett a kocsijára?~- Föl bizony, menőben: Akarom János,
20 2, 1 | árokparti veteményeskertjének: bizony nagy gond azt rendben tartani
21 2, 3 | asszony volt az édesanyám, s bizony sokszor már hajnalban fölkeltett
22 2, 3 | De télen jó volt, mert bizony szellős volt a gúnyácskám,
23 2, 4 | jelent ez kakasnyelven.~Bizony még javában húzták a bőrt
24 2, 4 | hajnallik már, keljetek!~Bizony az lett a vége, hogy a harangozó
25 3, 3 | magában. - Ha föl nem riaszt, bizony csúffá tesz Mackó úr.”~Mackó
26 3, 5 | seprűnyél a fizetség.~Utoljára bizony a csigabigához ereszkedett
27 3, 6 | arra meg nem indul.~- Úgy bizony, ürge baba, most már tied
28 3, 7 | egy nagy tormalevélen, de bizony nehezen ment neki a nyújtózás.
29 4, 1 | nyeli le a kávét.~Hanem bizony annál éberebb este, mikor
30 4, 2 | A MÉHEK TROMBITÁSA~Úgy bizony, van ám a méneknek trombitása
31 4, 2 | kimelegszik egy kicsit, mert bizony neki is szellős már a gúnyája.~
32 4, 2 | még valamerre legelnivaló.~Bizony nem akad már. Nagy dongással
33 4, 3 | nagyon hosszú az éjszaka.~Bizony az őszirózsák is elmentek
34 4, 3 | odalopakodott az ajtóhoz.~Az ajtót bizony megrongálta egy kicsit a
35 4, 3 | felé a finom virágméz, s ő bizony sorba kóstolta valamennyit.
36 4, 3 | egyik ágról a másikra.~S bizony meg is mutatta volna, ha
37 4, 5 | A MESEPILLANGÓK~Bizony régen volt az, mikor a Mili
38 4, 5 | hogy mit feleljen. Neki bizony sose jutott eszébe ilyen
39 4, 6 | A PÉCELI SZÚNYOGOK~Hej, bizony régen volt, mikor az öregapám
40 5, 1 | gömbölyödött az ábrázata.~Úgy bizony, mert ahogy Bagoly inas
41 6, 3 | különös szerencsém lesz!~- Bizony rád is férne - szánakozik
42 6, 3 | lakik az ormányos bogár, bizony azt is jó lenne kávézni.~-
43 6, 3 | Harkály mester diadalmasan. De bizony nem jön ki az az ármányos
44 6, 5 | nehéz feje van kezdetben.~Bizony, bizony, mindenkinek tanulni
45 6, 5 | feje van kezdetben.~Bizony, bizony, mindenkinek tanulni kell,
|