Rész, Fejezet

 1   1,  1 |       jószág, ahány, annyifelé. Mire Marci gulyás rémülten odaugrott
 2   1,  1 |      Föltetszett már a hold is, mire Marci gulyás három határból
 3   1,  5 |      kinyújtotta hosszú nyakát. Mire Talpas úgy megijedt, hogy
 4   1,  7 |        előle a nyulak úgy, hogy mire ő kiért a mezőre, azok már
 5   1,  7 |       jövök vissza, vagy se, de mire a vacsoracsillag föltetszik
 6   1,  7 |          el is fáradt úgy, hogy mire a csobánci patakhoz ért,
 7   1,  7 |         Az lett biz azzal, hogy mire haza-hazaért a csurgókútról,
 8   1,  10|     zörög a kocsijuk.~De bizony mire nagyapó megindult volna,
 9   1,  11|     volna királynői méltóságra. Mire én is odaértem, már akkorára
10   1,  11|  megijedt a vetett ágytól. Mert mire az elkészült, akkorra neki
11   1,  12|         nyoma se volt már neki.~Mire kidörzsölte a szeméből az
12   1,  14|                                 MIRE ANYUKA FÖLÉBRED...~Az öreg
13   1,  14| anyuskája, mint engem az enyém.~Mire felöltözködött, a kanárimadár
14   1,  14| fütyörészd föl anyukát, apukát. Mire anyuka felébred, akkorára
15   1,  14|         a sorodra, Kormos cica! Mire anyuka fölébred, akkorára
16   1,  14|         tudsz szépen várakozni. Mire anyuka fölébred, akkorára
17   1,  16|        nélkül.”~Az ám, csakhogy mire én a királynőnek kiszóltam
18   1,  17|       akkorra az a mézeskalács, mire te fele útját se éred a
19   1,  17|          csak odaérünk akkorra, mire az a sánta nyúl.~Avval letértek
20   1,  17|        ahol ittak volt. Úgyhogy mire kivergődtek, fahegybe hajlott
21   2,  3 |    legény! Fűtsd be a kemencét, mire kiszakajtom a kenyereket.~
22   2,  3 |     viselnék jobban a gondodat.~Mire ezt kimondtam, a páva úgy
23   3,  1 |         farka hegye maradt meg, mire a birkózásnak vége lett.~
24   3,  5 |          Vége lesz a tavasznak, mire a te postásod odaér! - nevette
25   3,  5 |       magát nagyanyó.~- Hát még mire visszaér! - kacagott nagyapó. -
26   3,  7 |         séta a csigabigának se.~Mire Biga visszaérkezett, Csiga
27   3,  9 | Csupaszemnek olyan melege, hogy mire felére kapaszkodott a dombnak,
28   4,  1 |       beállhatna ugróművésznek: mire kinyitottam az összeszorított
29   4,  5 | szobámat gyémántpillangókkal, s mire megfogok közülük egyet,
30   4,  5 |         tarka mesepillangók, de mire a kezem kinyújtom értük,
31   4,  7 |     hosszában-széltében - ugyan mire méricskéli?~Egyszer csak
32   4,  9 |      annyi kikötésem volt, hogy mire hazahozom a pókot, le legyen
33   5,  5 |    megríkatott a fa hegyében. S mire az ostor lecsapott volna:
34   6,  7 |   udvarok nekilombosodott fáit.~Mire a nap fölszárította a harmatot,
35   6,  8 |      hogy kifáradtak a hattyúk, mire egyik partjáról a másikra
36   6,  8 |         fiam - mondta a gróf -, mire reggel kiugrasz az ágyból,
37   6,  11|         Mitévő legyek most már? Mire megérnének a körtéim, ez
38   6,  11|            Tilió, tilió, a rigó mire jó!~- Derék vitéz vagy -
39   6,  11|    kivillogott a levelek közül.~Mire odanyargaltam, akkorra elröpült.
40   6,  12|         a sarkantyús csizmámat, mire kiérünk.~Én egy nyúlugrással