Rész, Fejezet
1 1, 1 | ember: nini, milyen sok fehér vásznat kiterítgettek száradni
2 1, 5 | még sose látott. Egy nagy fehér madár, földig ér a kékbe
3 1, 5 | cirógatta a bundáját egy fehér kötényes ember egy hajló
4 1, 5 | városba, inkább megosztozik a fehér pulykával az uraságban.
5 1, 5 | az uraságban. Hanem az a fehér kötényes városi ember vigyázzon
6 1, 6 | Gáborka! - mutogatta nagy fehér fogait fekete ínye mögül.~
7 1, 6 | egyet, és behavazta szép fehér virágjával a gyereket. Mintha
8 1, 10| törleszkedett hozzá a vastag fehér bajuszához.~- Mi-a-ó, mi-a-ó!~-
9 1, 11| rettentő keservesen egy fehér macska:~- Mi-a-ú, mi-a-ú!~
10 1, 12| ki lehessen rajta látni a fehér mezőkre, a nyargaló sürgönykarókra,
11 1, 14| Sugarával rávillantott a Mariska fehér arcára, s erre a cirógatásra
12 1, 15| Piros felső haja a Janikáé, fehér alsó haja a Terikéé, foszlós
13 1, 15| haja a Terikéé, foszlós fehér bele a Cirmos cicáé.~Az
14 1, 15| világból is kiszaladt. Nagyanyó fehér lett, mint a viasz, s bizony
15 1, 15| piros hajút, mint a rózsa, fehér bélűt, mint a kalács. De
16 1, 16| postást. Hordta is kifelé a fehér bundát esze nélkül.~Hát
17 1, 16| terem-e bojtos, gombos fehér cipő Tündérországban.~Nyilván
18 1, 17| álmodta éppen, hogy egy kis fehér egérnek már az egész feje
19 2, 3 | másképpen is. Mikor kisültek a fehér cipók, piros kenyerek, édesanyám
20 2, 3 | édesanyám elővett egy tiszta fehér abroszt. Annak az egyik
21 2, 3 | játszópajtásom, Pilliké, a fehér cica. Jókedvűen kanyargatta
22 3, 5 | nekem egy bodor bárányt. Fehér legyen a szőre, mint a hó,
23 3, 6 | lebegett a ködben, mint valami fehér zászló.~- Mi az, öreg, tán
24 3, 6 | Kedvetlenül vicsorította rám nagy fehér fogát, és azt felelte:~-
25 3, 6 | selyemszoknya! De még a fehér bársonycipellő is ám! Hát
26 3, 8 | feketéllik a sövény alján, a fehér dérszőnyegen? Gömbölyű,
27 4, 5 | az asztal alá a sok szép fehér papirost.~- Anyukám - szaladt
28 4, 7 | belőle. Zöld bársonyruhája, fehér selyem csíkos; sarkantyús
29 6, 1 | kardnak. Csak éppen a pettyes fehér mellényt meg a szürke köpönyeget
30 6, 1 | nagy mancsait rátette a fehér mellényre.~- Ki-ki-ki-ki! -
31 6, 2 | te fekete csóka!~Olyan fehér galamb~lesz rögtön belőled,~
32 6, 2 | csóka-csípte róka -~így lett fehér galamb~a csókai csóka.~
33 6, 8 | napsugaras levegőben, ki a fehér tanyaházak közé, a szabad
|