Rész, Fejezet

 1   3,  3|                    A NAGYHATALMÚ SÜNDISZNÓCSKA~Kerek erdő közepében, jegenyefa
 2   3,  3|       erdőben? Hát a nagyhatalmú Sündisznócska!~Mackó úr akkorát ütött
 3   3,  3|           amelyiknek a tövében a Sündisznócska nyaralni szokott. Éppen
 4   3,  3|   fordítom tüskéivel a bundádat!~Sündisznócska ravaszul hunyorított a ragyogó
 5   3,  3|      Állom a szavam - mosolygott Sündisznócska a bajusza alatt. - Mindenkit
 6   3,  3|          Azzal elkezdett gurulni Sündisznócska, mint a gombolyag, a sarkában
 7   3,  3|         élete kedves! - sikított Sündisznócska, ahogy a torkán kifért,
 8   3,  3|         élete kedves! - visított Sündisznócska, s a szarvas ijedten kapta
 9   3,  3|          Ej, de derék fickó ez a Sündisznócska - mondogatta magában. -
10   3,  3|   üstökét.~- Ez már valami volt, Sündisznócska. De azért akkora hatalmad
11   3,  3|      élete kedves! - füttyentett Sündisznócska, s Ordas mester már kitátotta
12   3,  3|      volna Mackó úr a bundám, ha Sündisznócska nem figyelmeztet ‑ gondolta
13   3,  3|       nagy fejét a bokrok közül, Sündisznócska pedig olyat sikoltott, hogy
14   3,  3|         hogy még ma se állt meg.~Sündisznócska pedig büszkén tekintett
15   3,  3|         orron vertek. Megijedt a Sündisznócska nagy hatalmától, és sose
16   3,  3|   senkitől, ki az úr az erdőben.~Sündisznócska pedig azóta még kétszer
17   3,  4|                                  SÜNDISZNÓCSKA LOVAGOL~Mackó bácsi alig
18   3,  4|      kicsit ér: medvén lovagol a sündisznócska.~Mackó úgy felugrott erre
19   3,  4|         erdőszélre, ott lakott a sündisznócska, föld alatt a kastélyában.
20   3,  4|       milyen jót nevetett erre a sündisznócska! Hármat is hemperedett kacagtában.~-
21   3,  4|      énrajtam szoktál lovagolni!~Sündisznócska elvisította magát:~- É-é-én?
22   3,  4|         medve, mellette gurult a sündisznócska. Nem mert szólni szegényke
23   3,  4|       Mackó bácsi - könyörgött a sündisznócska -, nem győzöm én már a menést!
24   3,  4|         gondolkozóba esett. Ha a sündisznócska nem bír továbbmenni, akkor
25   3,  4|          megint eljajdítja magát sündisznócska a medve hátán:~- Jaj, jaj,
26   3,  4|      zsineg. Erről szakajtott le sündisznócska egy hosszú ágat, azt a medve
27   3,  4|     Kisvártatva megint megszólal sündisznócska:~- De sajnálom én magát,
28   3,  4|         mint most.~- Nini, jön a sündisznócska medveháton!~- Hogy adod
29   3,  4| medveháton!~- Hogy adod a lovad, sündisznócska?~- Medvelónak párja nincs!~-
30   3,  4|          hő, gyí hő, medve koma, sündisznócska hátaslova!~A rászedett mackó