Rész, Fejezet

 1   1,  10|                                 NAGYAPÓ ÁLLATAI~Nagyapó reggel óta
 2   1,  10|                 NAGYAPÓ ÁLLATAI~Nagyapó reggel óta tán már százszor
 3   1,  10|  Mindegy az, nem olyan ember ám nagyapó, hogy megharagudjon az öreg
 4   1,  10|         a ravasz fél szemével a nagyapó poros nadrágjára.~- Kár,
 5   1,  10|       Bodri. Inkább fölugrott a nagyapó vállára, és ott meresztgette
 6   1,  10|      egy ugrással ott termett a nagyapó másik vállán. Halk duruzsolással
 7   1,  10|     nagyanyó Margitkát - felelt nagyapó, megszorítva a cicamicának
 8   1,  10|          szaladj hamar elejbük, nagyapó, mert már zörög a kocsijuk.~
 9   1,  10|        kocsijuk.~De bizony mire nagyapó megindult volna, akkorra
10   1,  10|         mint rózsabimbót az ág.~Nagyapó szólni se tudott az örömtől,
11   1,  10|           Jaj, de ennivaló ez a nagyapó az állataival!~Ha Margitka
12   1,  10| csattanásra iramodtak is szét a nagyapó állatai a helyükre.~Az ám,
13   1,  10|       hétig oda volt, s azalatt nagyapó jobb helyet keresett az
14   1,  10|      már elszelelt az ellenség. Nagyapó állatai egyszerre megtalálták
15   1,  10|         harctéren, csak szegény nagyapó. Neki meg esze ágában sem
16   1,  10|  imilyen-amolyan ember ám azért nagyapó! Meg kell nézni, hogy milyen
17   1,  10|       Jaj, de áldott ember ez a nagyapó! Egészen olyan, akárcsak
18   1,  10|  csoszogást nem hall a konyhán.~Nagyapó ijedten fészkelődött a helyén,
19   1,  10|        ha nagyanyó ki nem ugrik nagyapó görbe botjával.~- Uram teremtőm,
20   1,  10|           Nem-e? - csudálkozott nagyapó. - Hát akkor Margitkát ki
21   1,  10|   Márton, te magad viszed haza!~Nagyapó nagyon, de nagyon boldogan
22   1,  15|        édes, jó nagyanyó?~Mióta nagyapó meghalt, azóta minden héten
23   3,  5 |         kis gunyhó, abban lakik nagyapó, nagyanyó meg Panka. Nagyapó
24   3,  5 |    nagyapó, nagyanyó meg Panka. Nagyapó Homokországnak a királya,
25   3,  5 |    nehéz volt neki ez a bárány.~Nagyapó éppen ott öntözgette a rózsafákat,
26   3,  5 |       mire visszaér! - kacagott nagyapó. - Akkorra úgy megnő a szakállam,
27   3,  8 |  Pannika. Aztán fölágaskodott a nagyapó székére, úgy tette föl a
28   4,  4 |     aratáskor látná az Alföldet nagyapó, soha vissza nem kívánkozna
29   4,  5 |    haragosan. - A felhőkből még nagyapó is csak azt tudja kiolvasni,
30   4,  5 |   könyvesszekrény tetején, csak nagyapó csóválgatta a fejét kedvetlenül. -