Rész, Fejezet
1 1, 1| föld. Hiába mondja neki az ürge, hogy hagyjon egy kicsit
2 1, 7| kinyargalt a mezőre. Annyi ott az ürge, mint a hangya, olyan vígan
3 3, 2| HÖRCSÖG GAZDA, ÜRGE MESTER~Hörcsög gazda a bajuszát
4 3, 2| mikor nagyot köszönt neki Ürge, az építőmester:~- Jó napot
5 3, 2| nézni a szegény emberre.~Ürge mester szomorúan horgasztotta
6 3, 2| teleszaladt a szeme könnyel Ürge mesternek. Hörcsög gazda
7 3, 2| Csak azért tessékelte be Ürge mestert, hogy eldicsekedjék
8 3, 2| raktározva, de annyi, hogy Ürge mester még álmában se látott
9 3, 2| magadfajta népnek enyves a keze.~Ürge mester megszégyellte magát,
10 3, 2| Nagyot rikoltott, nekiugrott Ürge mesternek, s úgy vágta pofon,
11 3, 2| még becsület?~Sivalkodott Ürge mester, s örült, hogy elvihette
12 3, 2| továbbment a határt kerülni, Ürge mester pedig még azon az
13 3, 2| Lesz mit enni őszig a kis Ürge fiúknak.~
14 3, 6| ÜRGE BABA~Valamelyik nap, ahogy
15 3, 6| igaz, hogy most a szegény ürge se sokra ment a téli nyugodalmával.
16 3, 6| nem indul.~- Úgy bizony, ürge baba, most már tied lesz
17 3, 6| aztán szófogadó légy ám, ürge babácska, hogy te is ki
18 3, 6| igazán nem kellett félteni ürge babát! Meg se moccant, akárhogy
19 3, 6| a lábacskáját.~- Ejnye, ürge baba, nem szégyelled magad!
20 3, 6| majd az anyukád, ha meglát?~Ürge baba azt mondta, hogy nem
21 3, 6| magát Rózsika: belefektette ürge babát a rózsaszínű babaágyba.
22 3, 6| selyempaplankával.~- Aludj szépen, ürge baba! Én kimegyek a konyhába,
23 3, 6| szobában.~Esze ágában se volt ürge babának a félelem. Aludt
24 3, 6| addig-addig duruzsolt, hogy ürge baba egyszer csak lerúgta
25 3, 6| érik azóta.~Azzal fölugrott ürge baba a piros selyemszoknyában,
26 4, 1| csicsergi. Fürge, mint az ürge, ragyog a szeme, mint a
|