Rész, Fejezet

 1   1,  5 |      úgy elszaladt, hogy meg se állt a hetedik utcáig. Alig lihegett
 2   1,  5 |      Tiszán. A parton pedig ott állt Janika, a kis gazda, a kezében
 3   1,  7 | körülötte a gazdasszony, meg se állt, míg a kisbéreshez nem ért,
 4   1,  10| megindult volna, akkorra meg is állt a kocsi. De már ki is szállt
 5   1,  12|  szaporázta ám a lépést, nem is állt volna meg egy vak lóért.
 6   1,  12|  fölnyitotta a szemét; a kalauz állt mögötte, keltegette nehéz
 7   2,  1 |          a bodzabokortól meg se állt az eperfáig, onnan töltötte
 8   2,  2 |  közéjük értek. Jércike ijedten állt meg, s észre se vette, mikor
 9   2,  4 |      negyediket, hogy az meg se állt addig, ameddig a hatrongyosi
10   2,  4 |    bújában, hogy még tán ma sem állt meg.~Nem maradt már egyéb
11   3,  1 |      most is szalad, ha meg nem állt. A Maros kutya meg nekiállt
12   3,  3 |       elszaladt, hogy még ma se állt meg.~Sündisznócska pedig
13   3,  6 |         A csipke főkötő meg úgy állt neki, mint valami hercegkisasszonynak.
14   3,  6 |      Hanem a bársonycipellő nem állt meg a lábán. Ha egyszer
15   3,  7 |         nekilódult, hogy meg se állt, csak egy körömfeketényire.
16   3,  9 |         látott, mikor két lábra állt, azért látta a tulajdon
17   4,  4 |      esztendővel ezelőtt elejbe állt az öregúrnak:~- Apámuram,
18   4,  5 |       se. Kerekre nyílt szemmel állt oda az apukája elé.~- Aztán
19   4,  6 |       az ajtón, hogy tán meg se állt volna Pécelig, ha az eresz
20   4,  6 |         cinkotai bíró, s meg se állt a falu közepéig, ott is
21   5,  4 |        Virgonc, megállj!~Dehogy állt meg, dehogy! Úgy nekiiramodott,
22   6,  9 |      Isten tenyeréről, s meg se állt, míg ahhoz az odvas tölgyfához
23   6,  11|   garázdálkodjék kend!~Még neki állt följebb, a szemtelennek.