1-500 | 501-545
Rész, Fejezet
1 1, 1 | füstnek tűz az anyja.~Van is ott tűz olyan, hogy akkor
2 1, 1 | ott tűz olyan, hogy akkor is észreveszed, ha nem akarod.
3 1, 1 | hagyjon egy kicsit télire is a tűzrevalójából, nem ér
4 1, 1 | annak a szép szó semmit. Az is lehet, hogy nem hallatszik
5 1, 1 | pusztában. Még a tücsök is leteszi a hegedűjét az avarba.
6 1, 1 | lélek az egész határban. Az is elkívánkozik innen, aki
7 1, 1 | törülgetni a verejtékét, a feje is szédeleg, az álom is kerülgeti,
8 1, 1 | feje is szédeleg, az álom is kerülgeti, ő bizony hever
9 1, 1 | széléig.~Mind igaz ez, de az is igaz ám, hogy Bodri kutya
10 1, 1 | igaz ám, hogy Bodri kutya is van a világon. Márpedig
11 1, 1 | hiába lógassa a nyelvét. Meg is kell azért szolgálni emberséggel.~-
12 1, 1 | Marci gulyás.~Bodri nem is kéreti magát, tudja jól,
13 1, 1 | most az öregbojtár: nem is történhetik most semmi galiba
14 1, 1 | Elég az a kisborjúnak így is, szegény tán a nyelvét is
15 1, 1 | is, szegény tán a nyelvét is lenyelte ijedtében. Bezzeg,
16 1, 1 | o-hó, o-ho-hó!~Kormos bika is egyszerre megadja magát
17 1, 1 | hatalmas Bodri gulyásnak. Nem is lehet azzal kötözködni,
18 1, 1 | Bodri gulyás, s köszönti is illendően:~- Ham, ham, ha-mamamam!~
19 1, 1 | az ég peremébe, akkor ő is megnyugszik. Fölszalad az
20 1, 1 | a hulló levelek zörgését is hallja, még a nyulat is
21 1, 1 | is hallja, még a nyulat is látja, ahogy kiugrik a bokorból.
22 1, 1 | utána!~Már éppen fogná is a fülit, mikor egyszerre
23 1, 1 | szúródik a bundájába. Nem is egy, hanem száz, nem is
24 1, 1 | is egy, hanem száz, nem is száz, hanem ezer.~- Au-jau-au-u-u-u! -
25 1, 1 | gulya kellős közepébe, ott is a Kormos bikára, annak is
26 1, 1 | is a Kormos bikára, annak is éppen a nyakára.~Nem is
27 1, 1 | is éppen a nyakára.~Nem is kellett egyéb a gulyának.
28 1, 1 | egyebet a Bodri gulyásnál. Az is bújt volna már a föld alá
29 1, 1 | bújt volna már a föld alá is nagy szégyenében - odavan
30 1, 1 | Föltetszett már a hold is, mire Marci gulyás három
31 1, 2 | hogy olyant még a mesében is csak ünnepnapon hallani.
32 1, 2 | szemöldökfába, hogy még most is sajog.~- Jaj, Panka lelkem -
33 1, 2 | lebbencslevest!~Erre már Panka is elnevette magát. Csípőjére
34 1, 2 | nekem az a szelet sonka is azzal a vajas zsemlyécskével.~-
35 1, 2 | asszonyságoknak.~No, ebbe Gabó is megnyugodott, de bezzeg
36 1, 2 | Az öreg Viola mintha nem is volna. Ha nem tetszik, keress
37 1, 2 | gazdát, szegény pára! Föl is út, le is út - miért nem
38 1, 2 | szegény pára! Föl is út, le is út - miért nem tudsz olyan
39 1, 2 | van énnekem gondom terád is. Te leszel ma nékem az udvari
40 1, 2 | hagyni az előszobában. Végre is létrástul, papucsostul kellett
41 1, 2 | ízit. Most már majd magam is harapok valamit. Kukta,
42 1, 2 | akart hajtogatni.~- Majd én is segítek behozni a sonkát
43 1, 3 | bolondos kutya?~Így aztán mi is megszoktuk, ő is megszokta,
44 1, 3 | aztán mi is megszoktuk, ő is megszokta, hogy Mitvisznek
45 1, 3 | Mitvisznek a három kisfia is csakolyan játékos volt,
46 1, 3 | fölfordították a házat. Azért túl is adtunk rajtuk. Egyiket az
47 1, 4 | párnácskára úgy, hogy az be is fogta a szemét, de a karja
48 1, 4 | szobából, de még az udvarról is. Kiült a ház végére, s lehajtotta
49 1, 5 | hallották. Még a kakasnak is torkán akadt a kukorékolás,
50 1, 5 | lenni, akitől még a kakas is megijed. Hanem csuda történt
51 1, 5 | sövényen, mintha Talpas nem is volna a világon. A tarajas
52 1, 5 | úgy megijedt, hogy hármat is lépett egyszerre visszafelé.~
53 1, 5 | vége. Még az öreg eperfa is olyanformán integetett leveletlen
54 1, 5 | Ahová az megy, oda megy ő is, ha a tanyán már nem lehet
55 1, 5 | szekér a városba ment, Talpas is ment a városba. Nagyon tetszett
56 1, 5 | látszottak. Az egyikkel meg is akart barátkozni. De ahogy
57 1, 5 | amilyenről a tanyán még csak nem is álmodott.~- Hopp-hupp, egye
58 1, 5 | pulyka, nekem jó a kolbász is! - Azzal nekiugrott a kirakat
59 1, 5 | a kirakat üvegének.~Bele is ütötte a fejét, hogy csak
60 1, 6 | először a házunkhoz. Azaz nem is jött szegényke, mert az
61 1, 6 | édesanyja hozta az öliben. Meg is pirongattam érte, ahogy
62 1, 6 | Eljár már ez a maga lábán is, igaz-e, kis huszárom?~Kis
63 1, 6 | mondta utána a gyerek is, de ő már nevetett is hozzá.
64 1, 6 | gyerek is, de ő már nevetett is hozzá. Piros szájacskájából
65 1, 6 | helyében.~Azzal már ment is a mosókonyhára, csak éppen
66 1, 6 | öreg Talpasunk. Még engem is megugat, ha rosszat álmodott.~-
67 1, 6 | zsemlét. De már akkor szaladt is visszafelé, s barátságosan
68 1, 6 | visszavitte hűségesen.~Utoljára is a gyerek unt bele a játékba.
69 1, 6 | Istenkém, mért nem kergetheti ő is a pillét, mint más gyerek! -
70 1, 6 | beragyogta az én szívem is.~- Ha Gáborka nem mehet
71 1, 6 | fölkereste a cserebogár is, a katicabogár is. Jöttek
72 1, 6 | cserebogár is, a katicabogár is. Jöttek a hangyácskák is,
73 1, 6 | is. Jöttek a hangyácskák is, és kértek tőle zsemlemorzsát.
74 1, 6 | elhallgattak a cinegék. A tücsök is letette a citerát, és még
75 1, 6 | citerát, és még a hangyácskák is abbahagyták a morzsahordást,
76 1, 6 | mondani:~- Látod, Gáborka, én is barátod vagyok!~
77 1, 7 | használhatta, ha fázott.~Ebből is láthatjátok, hogy milyen
78 1, 7 | szomszédba. Igaz, hogy nem is volt több agár a faluban.~
79 1, 7 | jön a csobánci agár!~El is inaltak előle a nyulak úgy,
80 1, 7 | jó káposztatermés. Ebből is láthatjátok, hogy milyen
81 1, 7 | két vállára, hogy azzal is kevesebb legyen a vinnivalója,
82 1, 7 | utoljára észrevette, hogy nem is éhes ő, hanem szomjas. Nosza,
83 1, 7 | olyan, akár ő, még a nyelvét is úgy lógatja.~Elvicsorítja
84 1, 7 | ám a fogát a másik agár is! Nekibőszült a Cicke, fölemeli
85 1, 7 | csavargó agarat! Az ám, ha az is föl nem emelte volna az
86 1, 7 | patakba, hát még csúfolódik is az a tolakodó teremtés.
87 1, 7 | nagy szomjúságtól, de tele is szedte ám magát a csurgó-kútnál
88 1, 7 | akit ostorral hajtanak, el is fáradt úgy, hogy mire a
89 1, 7 | a csurgásba menekül, ma is azt mondják: okos, mint
90 1, 8 | ZÖRGŐ ÉS GÖRGŐ~Zörgő is kutya volt, Görgő is kutya
91 1, 8 | Zörgő is kutya volt, Görgő is kutya volt. Zörgő olyan,
92 1, 8 | mint a dió a zsákban. Görgő is olyan volt, mint a neve:
93 1, 8 | kukoricakenyérnél egyebet, azt is csak napjában egyszer, akkor
94 1, 8 | napjában egyszer, akkor is csak egy karajt, annak is
95 1, 8 | is csak egy karajt, annak is csak a belét. A haját odaadta
96 1, 8 | fácánpecsenyét evett, azt is napjában háromszor, akkor
97 1, 8 | napjában háromszor, akkor is csak a bőrét. A húsát odaadta
98 1, 8 | részed legyen benne neked is.~Görgő tudta, mi az illendőség,
99 1, 8 | kellett tessékelni. Nem is rágott, csak falt, nem is
100 1, 8 | is rágott, csak falt, nem is falt, csak nyelt.~- No,
101 1, 8 | nekilódult, hogy még ma is szalad, ha haza nem ért.
102 1, 9 | Ahogy illik, szépen~meg is gyúrja,~a babaasztalkán~
103 1, 9 | gyúrja,~a babaasztalkán~ki is nyújtja.~A patyolat tészta~
104 1, 9 | nincsen nálad!~nagy öröme is lesz~Erzsikének -~szomorúbb
105 1, 9 | lesz~Erzsikének -~szomorúbb is lesz még~ez az ének!~A kis
106 1, 9 | kis gazdasszony már~jön is éppen,~sodrófát szorongat~
107 1, 9 | kezében.~A nótádat mindjárt~el is fújja -~ez lesz csak az
108 1, 10| reggel óta tán már százszor is kiszaladt a kis ajtóba,
109 1, 10| Kár, kár, kár...~Nem is tudta nézni, hogy mit csinált
110 1, 10| tyúkicát akar látni!~No, nem is kellett egyéb a cicamicának
111 1, 10| megindult volna, akkorra meg is állt a kocsi. De már ki
112 1, 10| állt a kocsi. De már ki is szállt belőle nagyanyó,
113 1, 10| Még a főkötője bóbitája is úgy lengett, mint valami
114 1, 10| nagy csattanásra iramodtak is szét a nagyapó állatai a
115 1, 10| reszketett bele a föld.~No, be is ugrott erre cicamica a tisztaszobába,
116 1, 10| cicamica a tisztaszobába, ott is a díványra, annak is a legsarkába!
117 1, 10| ott is a díványra, annak is a legsarkába! Bodri a hintaszékben
118 1, 10| megbékült nagyanyó. Margitka is segített neki benne, aki
119 1, 10| kelep, kelep...~S még tán ma is kelepelne, ha nagyanyó ki
120 1, 10| megmenteni, hanem a délebédet is.~Nagyanyó pedig fáradtan
121 1, 11| mostanában ugyancsak el is bízta ám magát. Olyan kívánságokat
122 1, 11| hajam, ha hallom.~A minap is, ahogy sétálgatunk az utcán,
123 1, 11| akkorát, hogy még a verebek is mind abbahagyták a tanácskozást
124 1, 11| egy fillérnél egyéb, az is lyukas volt.~- Lelkem -
125 1, 11| termett a fa alatt, mintha nem is ő kívánkozott volna királynői
126 1, 11| királynői méltóságra. Mire én is odaértem, már akkorára ott
127 1, 11| de értett Panka ennyiből is.~- Hallod, apu, azt kérdi,
128 1, 11| vacsorára való kolbászkát is megkereste az almáriomban,
129 1, 11| hogy még az én bajuszomat is egérnek nézte. Mikor aztán
130 1, 11| királynénak.~Még tán álmában is hullott a könnye szegénynek,
131 1, 11| megint odébbállott. Másnap is, harmadnap is. Egész nap
132 1, 11| odébbállott. Másnap is, harmadnap is. Egész nap vendégeskedett,
133 1, 11| szedd le rólam a gúnyát.~Nem is kellett sokáig menni, csak
134 1, 11| egy kis Hékámot. De nem is egyet ám, hanem négyet.
135 1, 11| kis királynét, talán meg is engedi, hogy az alattvalóit
136 1, 12| dáridó, hogy még a Bodri is mákos rétest eszik. Csapunk
137 1, 12| levelet küldene valaki, ott is szaladnék, ahol nem kergetnének,
138 1, 12| szaporázta ám a lépést, nem is állt volna meg egy vak lóért.
139 1, 12| irtási majorban, szinte lőtte is már a varjút, mikor egyszerre
140 1, 12| az édesanyját hívta. Az is lehet, hogy Palkóhoz folyamodott
141 1, 12| maga nyelvén:~- Az Isten is megáld, kedves pajtikám,
142 1, 12| ha megszabadítasz!~Föl is villant a Palkó gyereknek
143 1, 12| még olyan siethetnékje van is. Leguggolt az útfélre, belemarkolt
144 1, 12| egyben nekiiramodott az útnak is, mert a vasparipa már nagyon
145 1, 12| odabent az állomás udvarán. El is indult mindjárt, ahogy Palkó
146 1, 12| őrá várakozott.~Mert mit is mondanának az irtási varjak,
147 1, 12| ott egy igen hatalmas úr is: a hideg. Mikor Palkó ki
148 1, 12| Inkább még a gallérját is fölgyűrette vele, csak a
149 1, 12| befagyott ablakra. Még bajusza is volt neki, öt szál az egyik
150 1, 12| pad alá, de a macska ott is rátalált, s csúfolódva vicsorgatta
151 1, 13| hogy még tán a tücsöknek is melege volt, pedig az már
152 1, 13| Majd beleesett a kútba.~El is szaladt onnan olyan ijedten,
153 1, 13| megkapta a guruló labdát. De el is jajdította magát olyan keservesen,
154 1, 13| gondolkozóba esett, hátha nem is jól kezdte ő a játékot.
155 1, 13| nyerte vele, hogy a válla is mind összeszurkálódott,
156 1, 13| heveredett volna bele.~Nem is mert tovább labdázni. Leült
157 1, 13| hozzáütötte a labdához, de el is kapta még hirtelenebbül.
158 1, 13| ugatott, még az öreg eperfa is megrázkódott. Boriska ijedten
159 1, 13| uramfia, négy lábacskája is volt meg takaros kis orrocskája,
160 1, 13| Bodri, még az öreg eperfa is megrázkódott jókedvében.
161 1, 13| Még a sündisznócskának is olyan nevetőformán mozgott
162 1, 14| hunyorgott a napocska. - Magam is korállom még az időt. Mit
163 1, 14| éjszaka, hanem még a nappalból is elvesz egy álomra valót.
164 1, 14| álomra valót. Tudom, nem is szereti úgy az anyuskája,
165 1, 14| felöltözködött, a kanárimadár is kinyitotta fekete szemecskéjét,
166 1, 14| Ha jól viseled magad, te is kapsz abból a cukorból,
167 1, 14| Ekkorára a Bogár kutya is besompolygott a konyhába,
168 1, 14| hol a tejeslábas! Még azt is tudja, hogy hol a Bogár
169 1, 14| Mariska az öreg kutyát -, te is megkapod a kenyeredet, ha
170 1, 14| mártogatjuk bele a te kenyeredet is.~A Bogár úgy elvicsorította
171 1, 14| kisasszony kávéjától. Mit is mondtál csak az előbb, Kormos
172 1, 14| édesanyja főzi!~- A tejet is lekozmásította!~- Nem is
173 1, 14| is lekozmásította!~- Nem is a rózsás csészét kellene
174 1, 14| kellene elővenni!~- Nem is azzal a kanállal szokták
175 1, 14| tejet!~- Micsoda? Hát ez is kávé, Bogár bátyám?~- Egye
176 1, 14| bizonyította anyuka. - Ami nem is csuda, mert Mariska az apuka
177 1, 14| apuka kávéjába való cukrot is az anyukáéba hintette bele.
178 1, 14| kis gazdasszony.~De meg is lakoltak ám a csínytevésért.
179 1, 15| alvófélben volt. Én magam is álmosan bóbiskoltam, mikor
180 1, 15| hangja, s a szava háromszor is elakadt:~- Gyerekeim...
181 1, 15| Aztán, látjátok, ha szerzünk is valahonnét kenyeret, mindig
182 1, 15| kis esztelen, félálmában is haragosan mormogott:~- Jossz
183 1, 15| mondani:~- Ohó, nagyanyó, én is ott leszek akkor, mikor
184 1, 15| szalmavacokról. Terike akkor is ezt szepegte:~- Cijmos,
185 1, 15| nénike? Akit megkínált is vele, mind kinevette. Piacon
186 1, 15| anyókám.~Most már nagyanyó is mosolygott, de olyanformán,
187 1, 15| világban.~- Azt minálunk is megtalálja.~- Aztán nincs
188 1, 15| ámult-bámult, de még a Cirmos is megrettent tőle. Kiütötte
189 1, 15| alatt, hogy tán a világból is kiszaladt. Nagyanyó fehér
190 1, 15| a kis unokáknak.~Értette is, nem is nagyanyó a vigasztaló
191 1, 15| unokáknak.~Értette is, nem is nagyanyó a vigasztaló beszédet.
192 1, 15| mint a kalács. De ezzel is csak sírva tipegett haza
193 1, 15| a ködmönkémen keresztül is mind föltépte az ingecskémet.~-
194 1, 15| kenyerem, hanem a pecsenyém is!~
195 1, 16| Muszi-nyuszinak szabad bejönni. Annak is csak akkor, ha levél van
196 1, 16| behúzva a kék pántlikájába. Az is csak ha olyan levél, amit
197 1, 16| rubinszemével, hogy magam is félve vettem el tőle az
198 1, 16| Panka. Azt írja, magamtól is fölérhetném ésszel, hogy
199 1, 16| szégyenletében.~„Egy füst alatt azt is mondd meg a tündérkirálynőnek,
200 1, 16| hogy azt a csipkeruhát is hozza el, amit a múltkor
201 1, 16| lehet annak telefonálni is - somfordált be a Muszi-nyuszi
202 1, 16| nyakba való piros klárist is lehet vele hozatni.”~De
203 1, 16| fizettem ki a postást. Hordta is kifelé a fehér bundát esze
204 1, 16| szöszmötél a kanálfülű. Nem is kérést hozott már most,
205 1, 16| bababálba.”~Az ám, magam is mindig úgy láttam, hogy
206 1, 16| De akartam ám, de láttam is ám! Ott volt már az asztalon
207 1, 16| az embernek a ránézéstől is. Hát még az a szép csipkeruha!
208 1, 16| rajta a nyakba való kláris is, mint havon a rózsa. Pankának
209 1, 16| illik még a babám lábára is!~A nagy baba csakugyan ott
210 1, 16| mi a becsület!~Hát tudta is. Mert a cipőcskéket tisztára
211 1, 17| ne találjalak.~- De nem is elbújok én, pajtás, hanem
212 1, 17| keltettelek föl, hogy gyere te is.~Erre aztán csakugyan előjött
213 1, 17| Huppuj, igazán mondod?~- Nem is tréfából. Nézd ezt a friss
214 1, 17| friss kocsinyomot. A Bogár is elment, a Szellő is elment,
215 1, 17| Bogár is elment, a Szellő is elment, a Misa kocsis is
216 1, 17| is elment, a Misa kocsis is elment, a nagymamát meg
217 1, 17| kötve a kocsisaraglyához, az is elment. Hát csak mosakodj
218 1, 17| hamarost, oszt gyere te is.~- De csak így éhgyomorral?~-
219 1, 17| káposztás kerten, hogy azzal is rövidebb legyen az útjok.~
220 1, 17| állta nevetés nélkül. Oda is vetette a kis mankósnak:~-
221 1, 17| egérnek.~- Hisz akkor ott egér is van, te Huppuj.~- Biz ott
222 1, 17| te Huppuj.~- Biz ott az is lehet.~- Én nagyon ehetném,
223 1, 17| nagyon rosszul volt Huppuj is szegény. Csak úgy lihegett
224 1, 17| Végképp nem haladtak. Utoljára is kitört belőle a keserűség:~-
225 1, 17| odaadnám egy ital vízért!~- Én is - ütötte rá Móric. - Tudod-e,
226 1, 17| ni, balra. Ott pedig víz is van, ott iszunk. Majd meglásd,
227 1, 17| De olyan csalóka volt az is: hol errül hallatszott,
228 1, 17| a víz egy kicsit állott is, békalencsés is, hanem lapátolták
229 1, 17| kicsit állott is, békalencsés is, hanem lapátolták befelé
230 1, 17| Kecskemétig, arra fogadok.~- Én is - tódította Móric. - Csak
231 1, 17| víz, víz, víz. Háromszor is oda jutottak vissza, ahol
232 1, 17| avval visszafordult ő is.~A napnak a fele már belebújt
233 1, 17| Volt-e jó vásár?~Huppuj is, Móric is szégyenkezve intett,
234 1, 17| vásár?~Huppuj is, Móric is szégyenkezve intett, hogy:
235 1, 17| János, innen meg már gyalog is könnyen hazamék...~Mikor
236 1, 19| Gyí, pej lovam! Repült is a~Deres, mint a sárkány,~
237 1, 20| Ágica?’~„Van ebben egér is,~kendermagos cica!”~,Beállok
238 1, 20| egeret~kifogom, Ágica!’~„Le is vizsgáztál már,~kendermagos
239 2, 1 | kell indulni. Ahol ni, most is felkészülődött már az útra,
240 2, 1 | az útra, s a napernyőjét is felnyitotta volna, ha lett
241 2, 1 | hűsölni a kicsikék. Onnan is gurult elő Búboska nagy
242 2, 1 | kérdezősködni Kendermagoska is. Az öreg tyúk kiterjesztette
243 2, 1 | benne szét az eszed: te is okosabb legyél. Amelyiktek
244 2, 1 | bizonygatta Búbos.~- Azért is én nem veszek össze, mert
245 2, 1 | kiscsirkéket, ha Kánya vitéz is éppen akkor nem csap le
246 2, 1 | képen úgy, hogy még akkor is jajgatott szegény feje,
247 2, 1 | vályúba, s még tán most is benne fürödnének, ha Tyúkanyó
248 2, 2 | hanem azért Jércikének is volt mit hallgatni egész
249 2, 2 | a bárány. - Ne-e-em.~Nem is kívánt magának a Jércike
250 2, 2 | porcfű terem, hogy ránézni is gyönyörűség. Gyere, kukkantsunk
251 2, 2 | búsult a Jércike.~A bárány is egyre hangosabbra vette
252 2, 2 | megy világot látni. De nem is mehetne, ha akarna se, mert
253 2, 3 | az édesanyámnak másképpen is. Mikor kisültek a fehér
254 2, 3 | abroszt. Annak az egyik végébe is bekötött egy kenyeret meg
255 2, 3 | egy kenyeret meg a másikba is, s azzal a nyakamba akasztotta
256 2, 3 | kenyér nem melegített. Mentem is sebesen, az öreg nénik sokszor
257 2, 3 | adott, ha otthon volt, s azt is megengedte, hogy az aranyozott
258 2, 3 | világon, mint az volt. Nem is hittem, hogy nem a tündérek
259 2, 3 | a ház körül él.~- Olyan is van nekünk: az édesanyám
260 2, 3 | minden percben, még álmomban is. Se étel, se játék nem kellett
261 2, 3 | Anyám, hozzák a pávát!~Hozta is egy szolga, nagy födeles
262 2, 3 | köszörűkőről, s még a követ is magamra rántottam.~Ez így
263 2, 3 | kiszaladt az utcára, s én magam is azt néztem, hogy merre bújjak.
264 2, 3 | többet száz páváért. S most is valahányszor látok olyan
265 2, 4 | hogy a harangozó kakasát is elüldözték Hatrongyosról,
266 2, 4 | kakasa.~Kisbíró kakasa állta is a fogadást másnap hajnalig,
267 2, 4 | piros hajnal, serkenj!~Nem is kellett egyéb a hajnalnak,
268 2, 4 | az időt kakasszó nélkül is!~- Kukurikú, ilyen szégyen
269 3, 1 | holdvilágos estén, mikor a tücsök is leteszi már a szépen szóló
270 3, 1 | csupán vakondoknak hívják is.~Nagyot nyújtózik a vackán,
271 3, 1 | fésülködik meg, aztán meg nem is szakad ám bele a fáradságba
272 3, 1 | azt, ha tükörbe nem néz is. Tükörbe pedig azért nem
273 3, 1 | járnak.~Hanem azért mezítláb is herceg a herceg. Egyes-egymaga
274 3, 1 | vetemények gyökereit. Most is ott majszolta még a csengettyűhúzó
275 3, 1 | az egeret, hogy a szeme is szikrázott bele.~- Hitvány,
276 3, 1 | fekete bundát, hogy még most is szalad, ha meg nem állt.
277 3, 2 | annyi eleség, hogy még rám is pusztul. Könnyen várom az
278 3, 2 | bántom a másét, ha éhen halok is. Ha becsületes nem volnék,
279 3, 2 | becsületes nem volnék, nekem is lehetne ilyen gazdag tanyám.~
280 3, 3 | hernyócskáknak, még most is költögetné őket, ha föl
281 3, 3 | ijedtében a kisbaltáját. Nem is találta meg azóta se, azért
282 3, 3 | azóta se, azért keresi máig is nagy panaszkodva:~- Hová
283 3, 3 | saját tipe-topa lépései is azt csoszogták a harmatos
284 3, 3 | ki a bajusza. Még a foga is csattogott, ahogy ráförmedt
285 3, 3 | erdőn-mezőn.~- No, azt magam is szeretném látni! - kacagott
286 3, 3 | urat megpillantotta. De el is szelelt onnan, mint a nap
287 3, 3 | gondolta magában. - No, de meg is hálálom neki. Nem eszem
288 3, 3 | élete kedves!~No, de lett is foganatja, mert odatekintett
289 3, 4 | erre, nincs erre. Ami van is, kicsit ér, kicsit ér, kicsit
290 3, 4 | Ráérünk még, Mackó bácsi, arra is. Tessék előbb falatozni
291 3, 4 | a sündisznócska! Hármat is hemperedett kacagtában.~-
292 3, 4 | igazat!~Jöttek a cinegék, nem is ketten, hanem tizenketten,
293 3, 5 | hetedhét akácfa ellen. Nincs is benne aranyerdő, ezüsterdő,
294 3, 5 | Vannak udvari koldusai is: egy fészekalja kiscsirke.
295 3, 5 | nyárfaszigetre.~- Bánom is én - kiabált utána Panka -,
296 3, 5 | tenálad különb hírhordót is! Tudom, hogy a szarka nem
297 3, 5 | katonakoromban szarkanyelven is. Hát azt mondja a szarka,
298 3, 5 | szépen megkéri őket.~Máig is örülök, hogy ott nem voltam,
299 3, 5 | még fodormentacukorral is megkínálta, hogy jobb kedve
300 3, 5 | múlva apuka kifelé, szalad is elejbe Panka, mint a nyúl.~-
301 3, 5 | annyi, hogy akár a Mitvisz is napernyő alatt kergetheti
302 3, 6 | lábát, hanem a hegyes orrát is beledugta a gödörbe. S vissza
303 3, 6 | Kár, hogy a szegény ember is úgy nem cselekedhetik.~No,
304 3, 6 | hamamamama - hívogatott engem is hazafelé.~De mégiscsak derék
305 3, 6 | az ürgét Rózsikának.~Nem is kellett hazáig vinni, mert
306 3, 6 | a fülét. Pedig én magam is akkorát ugrottam tőle, hogy
307 3, 6 | még a fehér bársonycipellő is ám! Hát még az aranyszélű
308 3, 6 | ürge babácska, hogy te is ki ne törd a nyakadat a
309 3, 6 | lecsúszott róla.~Rózsika meg is legyintette a lábacskáját.~-
310 3, 6 | alá jószagú párnácskát, be is takarta selyempaplankával.~-
311 3, 6 | Megnézem, hátha a búza is érik azóta.~Azzal fölugrott
312 3, 6 | miben járni, pedig a nyaka is beforrt már neki.~
313 3, 7 | csigabigát a házából.~Azt is nagyon szeretném elmesélni,
314 3, 7 | látszik ki. De még a házajtót is behúzták maguk után, hogy
315 3, 7 | Biga visszaérkezett, Csiga is kinyitotta akkorra a szemét. (
316 3, 7 | tenni, mint ehol a Biga is.~- Éppen egy arasztot sétáltam -
317 3, 7 | nemzetségem. Tudok én ennél jobbat is, fussunk versenyt!~Biga
318 3, 7 | nézzen. Hát Csiga még akkor is ott toporzékolt álltó helyében.~-
319 3, 7 | akarnának szaladni.~Tán ki is szaladtak volna, ha a versenybíró
320 3, 7 | pápaszemestül, mintha nem is ő járt volna annyi iskolát.~-
321 3, 7 | nyelte volna, az én mesém is tovább tartott volna.~
322 3, 8 | Pannika. De még a kezével is alig bírja felfeszíteni,
323 3, 8 | sajnálkozott Pannika.~Neki is zsibogni kezdett már a fülecskéje,
324 3, 8 | Nosza megörült Pannika, le is kapta mindjárt a kályháról:
325 3, 8 | életedet.~Juj, erre hármat is gurult a csigácska, s olyan
326 3, 9 | még Csupaszem mester nem is az arcán hordozta a szemit,
327 3, 9 | hanem a feje tetején. Büszke is rá az öreg papucsosmester,
328 3, 9 | feje tetejével lát.~- Ebből is kitetszik, hogy valami előkelő
329 3, 9 | magát a poronty.~De sietett is ám elkotródni az iszapba,
330 3, 9 | a gémek, akik még tollat is tűznek a süvegük mellé.
331 3, 9 | mester.~- Szép mesterség is ez annak, aki nem tud egyebet -
332 3, 9 | papucsosnak! Még tán a bíbic is ővele varratná az ünneplő
333 3, 9 | Csupaszem. Még a napocska is elnevette magát az égen:
334 3, 9 | elnevette magát az égen: lett is Csupaszemnek olyan melege,
335 3, 9 | a dombnak, már a nyelve is lógott.~- Hová, hová, Csupaszem
336 3, 9 | szúnyogot.~- De már azt magam is megnézem - örvendezett a
337 3, 9 | kiskésit neki, hisz itt is csak olyan pocsolya van,
338 3, 9 | van még a papucsosműhely is! Lám, lám, hát ott nem az
339 3, 9 | pörkölik? Még az a békateknő is ott úszkál a vízen, amelyikben
340 3, 9 | porontyai, elmén-e máskor is világot látni.~
341 4, 1 | kérdésre, hogy: ha felveszik is sír, ha leteszik is sír:
342 4, 1 | felveszik is sír, ha leteszik is sír: mi az? Azt szokták
343 4, 1 | lányom.~Ő az, aki akkor is sír, ha felveszik, akkor
344 4, 1 | sír, ha felveszik, akkor is rí, ha leteszik. Mikor reggelenként
345 4, 1 | Még mikor az asztalhoz ül is, akkorákat ásít, hogy attól
346 4, 1 | azt a harmadik szomszédban is meghallják.~A kanári ijedten
347 4, 1 | üvöltést, hogy még a holdvilág is eltátja rá a száját.~Ami
348 4, 1 | Jaj, de csak sajnálom is azokat a szegény egereket!~
349 4, 1 | sajnálod ugyan? Tán őket is lefekteti az a rossz anyukájuk?~-
350 4, 1 | hát már a légycsapónak is lába kelt?~Ezt már Panka
351 4, 1 | hogy lába kelt. Láttam is, mikor leugrott a szögrül,
352 4, 1 | biztattam anyukát, aki maga is majd sírva fakadt már -,
353 4, 1 | ki-ri...~Erre már Panka is megharagudott, s ahogy megfordítja
354 4, 1 | fejét, s azon tűnődött, hogy is bosszantsa meg azt a rossz
355 4, 1 | édes tej, de még álmában is mosolyog, hogy így kifogott
356 4, 2 | ám a méneknek trombitása is. Az a kötelessége, hogy
357 4, 2 | kicsit, mert bizony neki is szellős már a gúnyája.~Délfelé,
358 4, 2 | füvet, az édes somkórónak is csak a kóróját zörgeti a
359 4, 2 | az üröm.~- No, akkor én is más nótát fúvok - döngicséli
360 4, 2 | szép csendesen.~A kürtös is álmos nagyon,~a nótát már
361 4, 2 | álmos nagyon,~a nótát már el is hagyom.~Ha a tavasz új napja
362 4, 2 | álmokat, jó éjszakát!~Azzal ő is lefekszik a többi mellé.~
363 4, 3 | történetet írom, én már az ősszel is ismertem. Mégpedig nagyon
364 4, 3 | méhecskének ismertem, ő még akkor is kint gubbaszkodott a dérvette
365 4, 3 | éjszaka.~Bizony az őszirózsák is elmentek már mind aludni,
366 4, 3 | zörgő kórók közt. Utoljára is két öreg méhecskének kellett
367 4, 3 | aludtak egy-két órát. Igazuk is volt, mert még csak karácsony
368 4, 3 | virágszirom-paplannal, és maguk is álomnak adták a fejüket.~
369 4, 3 | fejüket.~Egy-két órát aludt is a nyughatatlan méhecske
370 4, 3 | Piros tulipán kelyhében is vendégeskedett, és úgy kell
371 4, 3 | vissza a kasba.~Szundikált is egy kicsikét, de megint
372 4, 3 | próbálni. Nagy siettében rá is taposott a testvérkéire,
373 4, 3 | valamennyit. Kerekedett is olyan kedve, hogy alig bírt
374 4, 3 | a másikra.~S bizony meg is mutatta volna, ha a nagy
375 4, 3 | méhecske, akárhogy rázta is a szárnyát, s utoljára megdermedve
376 4, 4 | ezután kenyeret.~- Olyan is lesz az - mondta fanyarul
377 4, 4 | kalapácsütés.~- Hát föl is út, le is út, fiamuram.
378 4, 4 | kalapácsütés.~- Hát föl is út, le is út, fiamuram. Hanem nekem
379 4, 4 | úr, aki előtt még a medve is két lábra áll.~- Úgy igaz,
380 4, 4 | Hát, tán még vasútra is üljek? - kacagott keserűen
381 4, 4 | Később az unokák maguk is írtak neki levelet, nagy,
382 4, 4 | belehalok, se megyek!~Nem is ment, se fiáékat nem hívta
383 4, 4 | kell minket félteni.~Össze is hordtak a kis gyárosok annyi
384 4, 4 | Mihály-nap táján már föl is hagytak a méhikék a munkával,
385 4, 4 | Emberséges ember Tamás úr, s azt is tudja, hogy nem jó elmaradni
386 4, 4 | hegyi utakon már viteti is magát a vasúti állomásra.
387 4, 5 | Pipucit még az egérfogásnál is nagyobb öröm érte. Olyan
388 4, 5 | mutatok én neked olyant többet is.~Odavezette Pipucit a könyvesszekrényhez.
389 4, 5 | boltjában, hogy ott mesét is árulnának.~- Hiszen csak
390 4, 5 | A felhőkből még nagyapó is csak azt tudja kiolvasni,
391 4, 5 | bólintott Pipuci. - Akkor nem is nehéz mesterség a tied.
392 4, 5 | győzte olvasni. Kacagott is sokat az egész ház, még
393 4, 5 | még a kitömött hollómadár is görbére kacagta a csőrét
394 4, 5 | utoljára elfogyott a mese is. Ült, ült apuka az íróasztalnál
395 4, 5 | pihenni kell neki.~Hitte is ezt meg nem is Pipuci. Ugyan
396 4, 5 | neki.~Hitte is ezt meg nem is Pipuci. Ugyan miben fáradt
397 4, 5 | egyszer már három verset is elolvasott egyfolytában,
398 4, 5 | kicsit, mikor a doktor bácsi is beállított a házhoz. Ijedten
399 4, 5 | háló!~De akkorra Pipuci is ott térdelt már az apukája
400 4, 5 | ölébe kapta Pipucit, és sírt is, nevetett is, ahogy a szívére
401 4, 5 | Pipucit, és sírt is, nevetett is, ahogy a szívére szorította:~-
402 4, 6 | ilyen ingyenélő népségnek is megkegyelmeznék?~- Sose
403 4, 6 | állt a falu közepéig, ott is fölugrott a kút kávájára,
404 4, 6 | kilencvenkilenc aranyért is kaphat.~
405 4, 7 | bizonyosan ezt mondaná: „Én is úr vagyok a magam fűzfalevelén!”~
406 4, 7 | esett, másik levélre, azt is fölette, megint új tanyát
407 4, 7 | Akkor jöttem rá, hogy nem is mérnök ez, hanem fakopasztó.~
408 4, 7 | fakopasztó.~Azonközben meg is emberkedett akkorára, mint
409 4, 7 | sarkantyús csizmája nem is egy, hanem négy pár. Örültem,
410 4, 7 | van maga az asztalosmester is, bebábozott az én hernyóm.~
411 4, 7 | leszakítottam fonaláról a bábot. El is temettem itt az íróasztalomon
412 4, 7 | jólesik neki.~Nyugodott is vagy három hétig, hanem
413 4, 8 | az íróasztalomon.~Már ki is nyújtottam a kezem egy suhogós-ropogós
414 4, 8 | generálisnak. Kotródott is ám le róla nagy engedelemkéréssel:~-
415 4, 8 | ütöttem meg magam. Bocsánatot is kérek, hogy a fejére ugrottam
416 4, 8 | szögről-végről atyafiak is vagyunk - vetett örömében
417 4, 8 | famíliástul. Mindjárt át is hívom a testvéreimet a búzaföldről.
418 4, 8 | mint az egész teste, s nem is a kezével fogott kezet,
419 4, 8 | küldte a pattanóbogarat is meg a virágbogarat is. Csajkó
420 4, 8 | pattanóbogarat is meg a virágbogarat is. Csajkó szabót hagyta utoljára,
421 4, 9 | Jaj, nagyobb ez még annál is!~- Tán lehágta a sarkát
422 4, 9 | Jaj, édes apukám, ne is találgasd, mert azt ki nem
423 4, 9 | ha csupaakkorácska lesz is, mint egy kétfelé tört mákszem,
424 4, 9 | kedvünkért tán még a csillagokat is idehordaná az asztalra játéknak,
425 4, 9 | bélése: de már ezt az isten is pókistállónak szánta.~-
426 4, 9 | életben!~De már erre magamon is erőt vett a keserűség, s
427 4, 9 | Úgy vedd, mintha már le is volna - fogadkozott Panka,
428 5, 1 | holnap ilyenkorig keresitek is.~Marabu-vár nem a térképen
429 5, 1 | az állatkertben. Ott az is meglátja, aki nem keresi.
430 5, 1 | a marabu-palotán. Hát ki is dugta rajta a fejét - egy
431 5, 1 | ilyen szép házat kapnék, én is beállnék marabunak.~- Azt
432 5, 1 | Télapó a marabu-palotába is bekocogtatott a múltkoriban,
433 5, 1 | szót fogadott, de nagy baj is lett belőle. Egyszerre teleszaladt
434 5, 1 | szomorúság volt azon az estén. El is határozták, hogy másnap
435 5, 1 | Nílus partján. Mindjárt át is szalajtották Bagoly inast
436 5, 1 | volt ez, hogy a kelő napnak is egyszerre nevetőre gömbölyödött
437 5, 2 | alacsony a gallér -~jaj, nem is lesz belőle~világszép gavallér!~
438 5, 2 | tarkabarka gallér -~nem is volt több a bálon~ilyen
439 5, 4 | időben, mikor még magam is olyan csikóforma voltam,
440 5, 4 | mertem megpróbálni, akkor is megbántam. Bár akkor se
441 5, 4 | jászolba, hogy még tán ma is benne volnék, ha Csacsadér
442 5, 4 | kötözködésemet. Mintha csak nem is ő lett volna a szilaj Virgonc!~
443 5, 4 | Virgonc!~Apránkint aztán meg is felejtkeztem haragomról.
444 5, 4 | sokat kellett tanulnom. Nem is esett hiába a tanulás: úgy
445 5, 4 | mint a vízfolyás. Kaptam is ennek örömére édesapámtól
446 5, 4 | posztó. Még a Bodri kutyánk is megugatott, mikor az udvarra
447 5, 4 | kiálltam.~Megismert Virgonc is, amint alamuszi ábrázatát
448 5, 4 | nemcsak odaállt, oldalba is bökött a fejével, de olyan
449 5, 4 | utoljára.~Virgonc még ma is megvan, nagyon jámbor vén
450 5, 5 | segíts kenyeret keresni is.~Azzal szép csörgős láncból
451 5, 5 | hogy én még a mákos csíktól is elszaladtam, ha behallatszott
452 5, 5 | gazdája mellett. Pedig az is nagy szál ember volt, erős,
453 5, 5 | mackót.~Az szegény járta is, ahogy tőle telt, csak úgy
454 5, 5 | a kócos bundáját.~- Ezt is cirógasd meg, gazdám!~A
455 5, 5 | keservesen, hogy minket is majd megríkatott a fa hegyében.
456 5, 5 | buksi fejével, s dörmögött is neki valamit. Bizonyosan
457 5, 5 | jókedvvel, mint most.~De nem is tapsoltak még annyit medvetáncnak,
458 5, 5 | nekem jó lesz a kalács is.~
459 6, 1 | még az ilyen nagy úrral is, aki valaha még a cinegepecsenyét
460 6, 1 | valaha még a cinegepecsenyét is kidobta az ablakon.~- Ki
461 6, 1 | Fogolyhúson élt nekem az öregapám is.~Ez persze régen volt, még
462 6, 1 | veti soha. Éles kardját is mindig magával hordozza,
463 6, 1 | vitéz az uradalmát.~Röpül is, mint a nyíl, az erdő fái
464 6, 1 | magukban, hogy jó nekik odabent is. Sehogy se szeretnek az
465 6, 1 | csip-csip-csip!~- Magam is azt szeretném, ha csíphetnék
466 6, 1 | kócos bunda, de még meg is rázkódott, de még fel is
467 6, 1 | is rázkódott, de még fel is ugrott.~- Ki-ki-ki? - sikoltotta
468 6, 1 | volna már vissza ebéd nélkül is, csakhogy a sarkantyús csizmája
469 6, 2 | látszik ki belőle,~kérdi is a rókát:~mit hisz most felőle?~„
470 6, 3 | későn ébred még az erdő is. Nincs, aki költögesse.
471 6, 3 | friss mogyoróról. A sűrűből is jön valami halk neszezés:
472 6, 3 | szerencsém lesz!~- Bizony rád is férne - szánakozik a bagoly -,
473 6, 3 | harkálygyomornak. Az ám, de a hernyónak is van magához való esze: olyan
474 6, 3 | ács balta, ha tövig kopik is.~- Mindegy az, mégiscsak
475 6, 3 | ormányos bogár, bizony azt is jó lenne kávézni.~- Ki-jő,
476 6, 3 | ha csupa hangyatojás lesz is, az is drága koszt ebben
477 6, 3 | hangyatojás lesz is, az is drága koszt ebben a szűk
478 6, 3 | mint azelőtt. Hálálkodott is a csigabiga, ahogy csak
479 6, 3 | hogy dolgot adtam, még meg is fizessek érte?~- De mindjárt,
480 6, 3 | volna. - Kirántott csigát is régen vacsoráltam - bóbiskolt
481 6, 5 | csak, ficseri!~Hárman szót is fogadtak, és átlibbentek
482 6, 5 | lihegett, pihegett, a szárnyát is megemelte egy kicsit, de
483 6, 5 | akkorát, hogy nyaklevesnek is beillett. Erre aztán mégiscsak
484 6, 5 | azonban már a háztetőre is kihozták a fiatalokat. Harmadnap
485 6, 5 | ízű-e, mint nálunk.~Azt is láttam már, mikor a gólya
486 6, 5 | megbúbozta.~Tyúkanyónak is sok baja van a csirkéivel,
487 6, 5 | iskolát, mert a kiscsirkének is nehéz feje van kezdetben.~
488 6, 6 | hullott bele a sok bogár. El is pusztították őket egy hét
489 6, 6 | Még az utcánk tájékáról is eltakarodott a sok bogár,
490 6, 7 | a falu fölött, keringett is fölötte, mintha gondolkozóban
491 6, 7 | elsuhogott másfelé. Volt olyan is, amelyik jajveszékelve szántotta
492 6, 7 | szárnyával, de aztán az is csak továbbröppent. El,
493 6, 7 | meg a legyek örvendeztek is ennek nagyon. S nagy boldogan
494 6, 7 | Szegény radnótiakra rá is fért volna a vigasztalás,
495 6, 7 | minekünk, ha az Isten madárkái is elhagytak! Nekik nincs már
496 6, 7 | utcákon. Még ahol építenek is, ott is tompán csattog az
497 6, 7 | Még ahol építenek is, ott is tompán csattog az ácsszekerce.
498 6, 7 | az ácsszekerce. Mintha az is azt csattogná:~- Nem ér
499 6, 7 | Isten madarai még a helyét is.~Elég fájdalom az a kicsi
500 6, 7 | a kicsi madarak szívének is. Azért csicseregtek röptükben
1-500 | 501-545 |