Rész, Fejezet

 1   1,  6 |      hangyácskák is, és kértek tőle zsemlemorzsát. Nagy fejű
 2   1,  10|   poros a csizmája, olyan lett tőle nagyapónak a szép ünneplő
 3   1,  15|  bizony senki meg nem kérdezte tőle: hogy a macska, nénike?
 4   1,  15|     még a Cirmos is megrettent tőle. Kiütötte gömbölyű fejét
 5   1,  16|       magam is félve vettem el tőle az új levelet.~- Jaj, Muszi-nyuszi,
 6   1,  17|  vásárnak.~Móric meg elköszönt tőle:~- No, szervusz, kis nyúl,
 7   2,  3 |         hogy szinte megijedtem tőle. Bizonyosan a márvány-szobros,
 8   3,  3 |  Sündisznócskának összeütődtek tőle a szuronyai.~- Állom a szavam -
 9   3,  4 |     hanem én nem ijedek ám meg tőle. Sündisznócskától hallottam,
10   3,  5 |       él cukorral, mert kihull tőle a foga.~- Nem bánom én,
11   3,  6 |      magam is akkorát ugrottam tőle, hogy meg se álltam a harmadik
12   3,  8 |    hogy Pannika egész megijedt tőle.~- Te ostoba kislány, minek
13   3,  9 |    Csupaszem bácsi? - kérdezte tőle a csigabiga.~- Megyek világot
14   3,  9 |   Attól félt, hogy megkérdezik tőle a porontyai, elmén-e máskor
15   4,  2 |       pitypang? Aranylik-e még tőle a mező?~- Mióta a dér megcsípte,
16   4,  9 | Micsoda, szentem? - tudakoltam tőle ijedten. - Tán elfelejtett
17   5,  1 |        orruk hegyéig se láttak tőle a madarak.~- Marabu úr,
18   5,  5 |        szegény járta is, ahogy tőle telt, csak úgy dongott bele
19   6,  8 | mulatságát elrontsa. Féltek is tőle a gyerekek, mint a tűztől,