Rész, Fejezet

 1   1,  5|    gondolt, hogy otthon a kis gazda keresi már azóta a vízbe
 2   1,  5|  pedig ott állt Janika, a kis gazda, a kezében meleg cipó, a
 3   1,  7|   mezőre ürgét fogni.~Ezzel a gazda becsukta az ajtót, a kulcsot
 4   3,  1|       nem szól a korán ébredt gazda:~- Nyughass, Maros! Ne bántsd
 5   3,  2|                       HÖRCSÖG GAZDA, ÜRGE MESTER~Hörcsög gazda
 6   3,  2|    GAZDA, ÜRGE MESTER~Hörcsög gazda a bajuszát rágcsálva, kint
 7   3,  2|  mordult rá haragosan Hörcsög gazda, aki rá se szeretett nézni
 8   3,  2|        Gyűjtöttem én, Hörcsög gazda, rogyásig, de mindenemet
 9   3,  2|       Ürge mesternek. Hörcsög gazda pedig még jobban fölfújta
10   3,  2|   hogy tán megesett a Hörcsög gazda szíve a nyomorúságán. Alázatosan
11   3,  2|      csúfolódott vele Hörcsög gazda ‑, mert a magadfajta népnek
12   3,  2|  nyalogatta a sebeit. Hörcsög gazda pedig kiállt az ajtajába,
13   4,  8| háromszázan. Tudom, megörül a gazda a nagy tisztességnek.~Már
14   5,  5|        csalogatta a megbékült gazda, de a medve ügyet se vetett
15   5,  5|       cirógasd meg, gazdám!~A gazda most már végképp kétségbeesett,
16   5,  5|    előtte békítő morgással. A gazda pedig megveregette a vállát,
17   6,  1|   közt a tanyába, s letette a gazda lába elé. Az pedig szeretettel
18   6,  8|    Maros kutya, s még az öreg gazda is megbillenti a fejében