Rész, Fejezet

 1   5,  4|                                   VIRGONC~Virgonc szamárcsikó volt
 2   5,  4|                           VIRGONC~Virgonc szamárcsikó volt abban az
 3   5,  4|           a világon, mint amilyen Virgonc volt abban az időben.~Mióta
 4   5,  4|       akkor se próbáltam volna! A Virgonc rúgott magán egyet, fölágaskodott,
 5   5,  4|          is ő lett volna a szilaj Virgonc!~Apránkint aztán meg is
 6   5,  4|       udvarra kiálltam.~Megismert Virgonc is, amint alamuszi ábrázatát
 7   5,  4|            s odább húzódtam, hogy Virgonc föl ne lökjön azzal a nagy
 8   5,  4| szeretetből. De akármerre mentem, Virgonc mindenütt a sarkamban járt,
 9   5,  4|          sarkantyúmat.~- Gyí, te, Virgonc!~Virgonc pedig fölugrott,
10   5,  4| sarkantyúmat.~- Gyí, te, Virgonc!~Virgonc pedig fölugrott, és ment,
11   5,  4| legnagyobb volt a por.~- Megállj, Virgonc, megállj!~Dehogy állt meg,
12   5,  4|        szemem előtt.~- Állj, meg, Virgonc, állj meg!~Most lódult neki
13   5,  4|       partján hirtelen megtorpant Virgonc, lekapta a nyakát, s én
14   5,  4| szemem-szám tele lett vele, akkor Virgonc szétvetette négy lábát a
15   5,  4|         nevetni, de nem utoljára.~Virgonc még ma is megvan, nagyon