Rész, Fejezet

 1   1,  4 |        többi virágokat?”~Pankának nagyot dobbant a kis szíve erre
 2   1,  6 |         Talpas két nagy fülét, és nagyot lökött rajta.~- Csúnya Tajpas!~
 3   1,  6 |            Eltátotta a száját, és nagyot ásítva végighevert a kendő
 4   1,  13| szundikált a napon. Alkonyat felé nagyot huzakodott, ugrott egyet,
 5   1,  13|     kieresztette éles körmeit, és nagyot csapott velük. Persze az
 6   1,  14|         elvesztette a türelmét, s nagyot dobbantott volna a lábacskájával,
 7   1,  17|       nagymamát meg vitték.~Móric nagyot sóhajtott.~- Ki ád nekünk
 8   1,  17|       fölugrott az árokpartra, és nagyot vakkantott:~- Kutyabaj!
 9   1,  17|       olvasó.~- Az ám.~A kis nyúl nagyot köszönt nekik:~- Adjon isten!
10   1,  18|  mek-mek-mek -~varrt papucsot, jó nagyot~- mek-mek-mek -~kövér lapu
11   3,  1 |     csupán vakondoknak hívják is.~Nagyot nyújtózik a vackán, s keresi
12   3,  2 |         fordulni ozsonnára, mikor nagyot köszönt neki Ürge, az építőmester:~-
13   3,  2 |         kellett Hörcsög gazdának. Nagyot rikoltott, nekiugrott Ürge
14   4,  4 |        szeme, de mikor idáig ért, nagyot dobbantott a tölgyfa padlón.~-
15   6,  4 |        csirip,~az egyszeri szarka~nagyot akart volna,~s nem bírta