Rész, Fejezet
1 1, 2 | összecsapta a két kacsóját.~- Hát téged mi lelt, te buksi?
2 1, 2 | elbujdosok én ettől a háztól.~- Hát aztán hová mennél, cica-mica?~-
3 1, 2 | a Panka kötője szélén.~- Hát csak mindig a Gabó a kedves,
4 1, 2 | A sonka meg a zsemlye.~- Hát nekem mit hagytál belőle?~-
5 1, 3 | Mitvisz - szóltam oda neki -, hát nem ismered meg a fiaidat?~
6 1, 7 | Nosza, szalad a patakra, hát ahogy belenéz, látja ám,
7 1, 7 | ötöt, belenéz a patakba, hát még csúfolódik is az a tolakodó
8 1, 8 | elmegyek meglátogatni.”~Hát ahogy bedöcög a nekeresdi
9 1, 8 | még egy kis sonkacsontot. Hát a hurka végét szereted-e?
10 1, 10| csudálkozott nagyapó. - Hát akkor Margitkát ki viszi
11 1, 11| haragosan a tekintetét -, hát tehet ő arról, hogy nem
12 1, 11| hogy majd megszólalt.~- Hát tudnál te énrám haragudni,
13 1, 12| Föltekint Piros Palkó, hát egy istenadta szegény kis
14 1, 12| beszélek, a jégmacska.~- Hát élsz te? - kérdezte Palkó
15 1, 13| a fal tövében. Odaugrik, hát egy nagy labda gurulgat
16 1, 13| nyalogatva onnan leste a labdát. Hát egyszer csak megint elkezd
17 1, 14| meg kisuhant a konyhára. Hát a küszöbön csak hozzátörleszkedik
18 1, 14| álmodtál, tündérszép Mariska? Hát az a kulcs minek abban a
19 1, 14| sarokban, te egerek pandúrja! Hát már hogyne tudná a mi kis
20 1, 14| merni a tejet!~- Micsoda? Hát ez is kávé, Bogár bátyám?~-
21 1, 14| szakácskodásához.~Istenkém, hát mit szóltak volna, úgy összevissza
22 1, 14| ittam életemben!~- Jaj, hát még az enyim milyen édes!
23 1, 15| hová méd, öjed Cijmos?~Hát bizony ezt nem tudta az
24 1, 15| az a szép cica, anyóka?~- Hát... már... izé... hogyha
25 1, 15| már... izé... hogyha éppen hát - motyogta szegény nagyanyó
26 1, 15| Nagyanyó ámult-bámult, hát még mikor én odaálltam eléje -
27 1, 16| pillék tél derekán báloznak.”~Hát alig csoszog ki a Muszi-nyuszi,
28 1, 16| fehér bundát esze nélkül.~Hát ahogy visszateszem a légycsapót
29 1, 16| embernek a ránézéstől is. Hát még az a szép csipkeruha!
30 1, 16| járt volna. Anyu se látta. Hát a Muszi-nyuszi látta-e?~
31 1, 16| tudom én, mi a becsület!~Hát tudta is. Mert a cipőcskéket
32 1, 17| ideki már süt a nap.~- No, hát csak hadd süssön.~- Nem
33 1, 17| kocsisaraglyához, az is elment. Hát csak mosakodj meg hamarost,
34 1, 17| veszünk cigánypecsenyét.~- Hát még mit veszünk?~- Én egy
35 1, 17| szólították meg kétfelül:~- Hát te, te kis bicebóca, hova
36 1, 17| húzódnék előlük az erdő. Hát mikor odaértek, az volt
37 1, 17| kertjük sarkához értek.~Hát ahogy ott befordulnak az
38 2, 1 | ebéd, teríteni se kell!~Hát Búbost csakugyan elfutotta
39 2, 1 | ijedten futott a vályúhoz.~- Hát ti hogy kerültetek a vízbe,
40 2, 2 | Jércike egyből ott termett.~- Hát hova menjünk?~- Jártál-e
41 2, 2 | Mi a szösz, Jércike, hát tebelőled kukoricacsősz
42 2, 2 | azt kérdezte a bárány:~- Hát az erdőben voltál-e, már,
43 2, 2 | lépést se mozdult.~- Vezess hát, barika - kérte a Jércike.~-
44 2, 2 | végét.~- Ó, te kis ostoba, hát mindig ilyen útitársakat
45 2, 3 | Ejnye, ejnye, Ferkó, hát nagyon szereted a kendermagos
46 2, 3 | s kimutatott a kertbe.~- Hát ezért ideadnád-e?~Egy nagy
47 2, 3 | ott ült nagy méltóságosan. Hát még mikor kerekbe szedett
48 2, 3 | szemrehányóan nézett rám.~- Hát elviszed a legkedvesebb
49 2, 3 | legkedvesebb jószágomat? Hát van lelked odaadni ezt a
50 2, 4 | mikor kell neki hasadni.~Hát, uramfia, a fél szemét még
51 2, 4 | hatrongyosi bíró kakasa: hát egyszer csak megpirul ám
52 3, 1 | vendégszoba, éléstár, pince. Hát még a titkos folyosói! Nincs
53 3, 1 | járás-kelést.~De nini, mi történt hát azzal a csengettyűzsinórral?
54 3, 1 | találom az utat hazafelé. Hát te miféle szerzet vagy,
55 3, 1 | kis friss levegőt szívni. Hát ahogy kiüti az ormányát
56 3, 2 | barátságosabb képet vágott.~- Hát miért ereszted olyan nagyon
57 3, 3 | Hogy ki az úr az erdőben? Hát a nagyhatalmú Sündisznócska!~
58 3, 3 | hiszi-e már a nagy hatalmam?~Hát híre-hamva se volt már ott
59 3, 4 | kedve van urambátyámnak! Hát már hogy lovagolnék én medvén,
60 3, 4 | szégyenben marad a cinege előtt. Hát inkább a hátára vette.~Hát
61 3, 4 | Hát inkább a hátára vette.~Hát ahogy tovább mennek, mendegélnek,
62 3, 5 | katonakoromban szarkanyelven is. Hát azt mondja a szarka, Panka
63 3, 5 | nevette el magát nagyanyó.~- Hát még mire visszaér! - kacagott
64 3, 5 | elejbe Panka, mint a nyúl.~- Hát a napernyő hol van?~- Micsoda
65 3, 5 | Micsoda postástól?~- Hát a csigabigától.~- Színét
66 3, 5 | a nagy zöld levelekből - hát, uramfia, ott gubbaszkodik
67 3, 6 | neki az a szép nyaka.~- Hát az őneki jaj - mondtam én. -
68 3, 6 | Kerülök-fordulok egyet - hát mikor visszajövök, ül Rózsika
69 3, 6 | fehér bársonycipellő is ám! Hát még az aranyszélű csipke
70 3, 7 | esze a csigabigának. No, hát rajta!~- Ohó, pajtikám,
71 3, 7 | hogy vissza ne nézzen. Hát Csiga még akkor is ott toporzékolt
72 3, 8 | tetszenék?~- Nem, nem, nem!~- Hát mit ennél, te kis válogatós?~-
73 3, 8 | szarva.~- Azt kérdezed, hogy hát most nem tavasz van? Nem
74 3, 9 | aranyos szárnyú szitakötő.~- Hát te mit tudsz? - kérdezi
75 3, 9 | papucsosműhely is! Lám, lám, hát ott nem az a sásbokor hajladozik,
76 4, 1 | mája - mondom haragosan -, hát már a légycsapónak is lába
77 4, 1 | mérgében a vánkoskáját, hát ott gubbaszkodik alatta
78 4, 2 | kóróját zörgeti a szél.~- Hát a pitypang? Aranylik-e még
79 4, 2 | álomba zümmögik magukat.~Hát a trombitás méhecske? Ő
80 4, 3 | csetlett-botlott a sötétben.~- Hát téged mi lelt? - riadtak
81 4, 4 | szögön a kalapácsütés.~- Hát föl is út, le is út, fiamuram.
82 4, 4 | őt nem kívánja látni.~- Hát, tán még vasútra is üljek? -
83 4, 4 | el egyszer magát.~Hol-e? Hát ehol zümmög elő az egyik
84 4, 4 | mi legyen veled?~Istenem, hát mi lenne? Emberséges ember
85 4, 5 | mosolyodott el apu csendesen. - Hát ahol árulják őket, kislányom.~
86 4, 5 | valamit a vánkosa alól.~- Hát ez a holmi hogy kerül ide? -
87 4, 5 | Micsoda pillangókat?~- Hát a mesepillangókat. Tudod,
88 4, 6 | ámultában a bíró az állát -, hát olyan jó sorsuk van Pécelen
89 4, 8 | valami. Kinyitom a szemem: hát egy nagyobbacska bogár esik
90 4, 8 | múlva leszárad az ágról.~- Hát ez így megy, szomszéd -
91 4, 9 | lekapta a szögrűl a táskáját. Hát ahogy ki akarja nyitni -
92 4, 9 | sebesen egy icipici pókocska. Hát biz az egészen beszőtte
93 5, 1 | kívánom, hogy mutassátok hát meg azt a híres várat a
94 5, 1 | ablakot a marabu-palotán. Hát ki is dugta rajta a fejét -
95 5, 1 | köhécselt Bagoly inas.~- Hát ki kell söpretni - tuszkolt
96 5, 4 | darutoll volt, mint egy lobogó. Hát még ami a kalap meg a csizma
97 6, 3 | van a mesternek. Ej, ej, hát csak nem mutatkozik az a
98 6, 3 | szóval:~- Hohó, barátom, hát a napszám hol van?~- Napszám -
99 6, 3 | meresztgette a csiga a szarvait -, hát nem elég, hogy dolgot adtam,
100 6, 9 | a kalapunkat.~Az ám, de hát mért van a pipiskének olyan
101 6, 9 | pacsirtának, se a fülemülének?~- Hát azért, mert a jó Isten úgy
102 6, 9 | vagyok én, hanem a pipiske.~- Hát persze hogy a pipiske vagy,
103 6, 9 | Köszönöm, nem élek vele.~- Hát persze hogy nem élsz vele,
104 6, 9 | tudósságot akar tanulni tőlem. Hát csak kerülj beljebb, pipiske,
105 6, 11| kellett fordulnom a kertbe. Hát ahogy odaérek a fához, majd
106 6, 11| Kell-e dió, fiú?~Odatekintek: hát egy sárgarigó hintázza magát
107 6, 11| ellátom én a darazsak baját.~- Hát mióta vagy te a darazsak
108 6, 11| nagyon gondos cseléd vagy. Hát csak azt akarom mondani,
109 6, 12| tetejére.~- Látom.~- No, hát abban van a te sarkantyús
|