Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Móra Ferenc
A hatrongyosi kakasok

IntraText - Concordances

(Hapax - words occurring once)


abece-beles | belet-delib | delig-eszte | eszuk-gemek | gener-horko | hossz-kerde | kerdi-kuld | kuldd-megfo | megfu-nemze | nenik-pojac | pokfo-szalm | szama-tetej | teto-vicso | vidam-zuzma

     Rész, Fejezet
4015 2, 2 | a kerítés tövében, aztán megfürdött a homokban, körülnézett 4016 2, 3 | ám, nekik ugrott, s úgy meggázolta őket, hogy alig lihegtek 4017 1, 14| Hanem, úgy látszik, mégis meggondolta a dolgot Kormos cica. Elvetette 4018 4, 8 | Egykettőre fönt termett egy meggyfácskán, hegyes orrát belefúrta 4019 4, 5 | hunyorított Pipuci. - Hamarabb meggyógyítom, mint a doktor bácsi.~Hanem 4020 6, 11| akivel a múltkor hadakoztam.~Meggyújtottam a fa alatt egy-két marék 4021 1, 16| ugyan, de a gombokat mind meghagyta belőlük.~Pedig már akkor 4022 6, 8 | ijedten rebbentek szét, mint a meghajított varjúsereg, hanem volt köztük 4023 3, 5 | locsolókannát.~- No, majd én meghallgatom, mit csörög a szarka - azt 4024 2, 3 | mint a páva?!~Édesanyám meghallotta, amit mondtam, s kivallatta 4025 3, 9 | csóválták meg a fejüket, mikor meghallották, hogy mi járatban van az 4026 3, 8 | ébresztettél fel? Idebent meghalok éhen.~- Odakint meg megfagysz.~- 4027 1, 10| olyan ember ám nagyapó, hogy megharagudjon az öreg Bodrira, amiért 4028 4, 2 | Elég volt egyszer-kétszer megharsantani a trombitát, s tódult kifelé 4029 3, 2 | halnak a lelkem gyermekeim. Meghasad értük a szívem.~- Nem kár 4030 1, 15| nagy füles kosárba. Majd meghasadt pedig szegénynek a szíve, 4031 1, 17| hagyta elaludni többet.~- Meghiszem, hogy a kémény mögött éjszaka 4032 1, 2 | tartanak érdemesnek, hogy meghívjanak egy kis ozsonnára.~- Sebaj, 4033 1, 6 | zsemlét a kutyához.~Talpas meghökkent egy kicsit. Megállt, felém 4034 3, 8 | vastag falú házam, hogy meghúzódhassam benne. Úgy elalszom én ebben 4035 1, 2 | téged mi lelt, te buksi? Tán meghúzták a farkad az egerek?~- Hiába 4036 1, 4 | elbontja a kis babaágyat, megigazítja a gyöngyvirágos kis párnát, 4037 4, 1 | világon, szegény anyu azt mind megígéri a kislányának, de mind nem 4038 4, 3 | testvérkéihez. De előbb megígértetem vele, hogy soha többet az 4039 5, 2 | Az állatkert lakóit~sorba megigézi,~fóka, medve, elefánt~csodálkozva 4040 1, 5 | lenni, akitől még a kakas is megijed. Hanem csuda történt valamelyik 4041 1, 5 | van a becsület, Talpas. Megijedtél a pulykától.~Szegény Talpas 4042 6, 1 | mint amennyi gerendája. Megilleti az az ilyen nagy hatalmú 4043 1, 2 | betessékelték őket a szobába, úgy megilletődtek a terített asztal körül, 4044 4, 2 | zenebona támad erre a kasban. Megindul a vizsgálat: rendben van-e 4045 4, 5 | S még azon az éjszakán megírta az új mesét a mesepillangókról.~ 4046 5, 1 | keresik. Szeretnék velük megismerkedni.~- Lehet - azt mondta az 4047 5, 4 | mikor az udvarra kiálltam.~Megismert Virgonc is, amint alamuszi 4048 1, 16| ez olyan volt, messziről megismertem a sok szép fekete malackáról, 4049 1, 11| Csupa engedelmességből megitta a Panka tejét, az anyuka 4050 3, 8 | uram sem érte utol. Csúful megjárta: éppen az orra előtt csapta 4051 1, 10| akarta mondani, hogy majd megjönnek azok, nem kell nagyanyót 4052 6, 6 | ki,~csicseri, csicseri.~Megjöttek a fecskéink!~Még abban az 4053 4, 6 | s boldog volt, aki egyet megkaparinthatott a drága muzsikásokból. Hazavitték 4054 4, 2 | szárnyát a bágyadt napsugárban, megkapaszkodik az ajtófélfában, és rákezdi 4055 1, 14| az öreg kutyát -, te is megkapod a kenyeredet, ha tudsz szépen 4056 1, 13| lábára, a két elsővel pedig megkapta a guruló labdát. De el is 4057 6, 1 | köpönyeget kell egy kicsit megkefélgetni, akkor aztán beröpködheti 4058 4, 6 | ilyen ingyenélő népségnek is megkegyelmeznék?~- Sose látsz többet, bíró, 4059 4, 1 | ellen nincs jobb, mint ha megkenegetik az embert fahájjal.~Erre 4060 3, 9 | megtalálja. Attól félt, hogy megkérdezik tőle a porontyai, elmén-e 4061 1, 2 | vagy örömükben, nem ért megkérdezni tőlük Panka, mert éppen 4062 1, 17| hogy el sincs fáradva, megkérdezték:~- Ejnye, de kedved van, 4063 4, 1 | dehogy! Azóta minden este megkérdi a kis prímás, mikor a lámpát 4064 4, 9 | a keserűség, s alighanem megkérem a Istent, hogy változtasson 4065 1, 15| leszek többet ingyenélő. Megkeresem már én nemcsak a kenyerem, 4066 1, 11| vacsorára való kolbászkát is megkereste az almáriomban, pedig senki 4067 1, 15| Leugrottam a padkáról, megkerestem az asztalon a mécsest: nem 4068 1, 5 | inasgyerek meglátja, mind megkergeti. Hej, micsoda heverés esnék 4069 6, 12| szólhattam többet. Apám elment megkerülni a szőlőt, a cinegevarga 4070 2, 2 | szalmás istállóban, háromszor megkerülte a szénaboglyát, de utoljára 4071 6, 5 | utána. Kétszer-háromszor megkerülték a kéményt, akkor az anyamadár 4072 4, 4 | kenyérbélvirág aranyos porával. Megkésett valahol szegényke, jaj, 4073 1, 15| hogy a macska, nénike? Akit megkínált is vele, mind kinevette. 4074 3, 5 | még fodormentacukorral is megkínálta, hogy jobb kedve legyen 4075 3, 7 | kipattantja az ajtót, s megkocogtatja a szarvacskájával a Csiga 4076 3, 3 | Kis baltácskájával sorra megkopogtatta a hernyóházacskák ajtaját.~- 4077 4, 1 | azért se sírok. Hanem azért meglakolsz, hogy kicsúfoltál!~Kis markába 4078 1, 17| is van, ott iszunk. Majd meglásd, milyen könnyen megyünk 4079 3, 6 | szól majd az anyukád, ha meglát?~Ürge baba azt mondta, hogy 4080 1, 12| csodálkozva.~- Majd mindjárt meglátod, mennyire élek! - nevetett 4081 1, 11| igazán egész országa van. Ha meglátogatjátok a kis királynét, talán meg 4082 1, 8 | Zörgő. Eh, eh, elmegyek meglátogatni.”~Hát ahogy bedöcög a nekeresdi 4083 6, 9 | akarsz hívni sétálni. Ahogy megláttalak, mindjárt leolvastam a képedről 4084 3, 6 | tetszik, ha nem: mégiscsak meglessük, mi lesz ebből” - gondoltam 4085 6, 11| lesz, amit megeszel, ami megmarad, azt meg vidd haza a rokonságnak.~ 4086 1, 10| Nemcsak az orrát tudta megmenteni, hanem a délebédet is.~Nagyanyó 4087 3, 8 | Várj tavaszig.~Csigácskának megmeredt a szarva.~- Azt kérdezed, 4088 4, 8 | összehúzva, egész testecskéje megmerevedve.~- Ohó, hiszen ez a trafikos 4089 3, 7 | alatt. Nagyon szeretném megmondani, hogy melyiket minek hívták, 4090 4, 5 | haragudj, aranyszálam, inkább megmondom az igazat - tette össze 4091 6, 9 | a tudományodból.~- Ugye, megmondtam? - örvendezett a bagoly. - 4092 4, 7 | egyszer azt veszem észre, hogy megmozdul a hernyókoporsó. Mi lesz 4093 1, 13| a feje. Boriska azonban megneszelte a szándékát, s jót koppintott 4094 2, 3 | madarat - mondta -, jól megnézd, mert ilyent nem mindennap 4095 2, 2 | szemügyre vehessen mindent. Megnézték a legelőt, a szélmalmot, 4096 1, 16| pilletáncot.~„Ott leszünk, megnézzük - írtam meg a választ. - 4097 1, 2 | asszonyságoknak.~No, ebbe Gabó is megnyugodott, de bezzeg előugrott ám 4098 1, 1 | ég peremébe, akkor ő is megnyugszik. Fölszalad az árvalányhajas 4099 6, 11| haza a rokonságnak.~Nagy megnyugvással indultam hazafelé, hanem 4100 1, 7 | csurgókútról, megint majd megölte a nagy szomjúság. Nosza, 4101 1, 4 | szava: „No, virágszálam, megöntözgetted-e már a kertben a többi virágokat?”~ 4102 4, 8 | vagy háromszázan. Tudom, megörül a gazda a nagy tisztességnek.~ 4103 1, 5 | többet a városba, inkább megosztozik a fehér pulykával az uraságban. 4104 4, 1 | szögről a légycsapót, s megpaskolja az ágy végét.~- Panka, én 4105 2, 4 | kakasa: hát egyszer csak megpirul ám az ég alja, s fölmosolyog 4106 5, 5 | kezébe vette a láncot, Ilia megpörgette a dobot, s a mackó soha 4107 5, 4 | igazán csak egyszer mertem megpróbálni, akkor is megbántam. Bár 4108 1, 6 | a játékba. Csöpp kezével megrántotta a Talpas két nagy fülét, 4109 3, 4 | lánchordta, mert mindjárt megrázom a füled!~- Jaj, Mackó bácsi!~- 4110 2, 4 | aludni, hanem előbb keményen megrázták egymásnak a taréját. „Kakas 4111 3, 1 | zsák zsák marad, akárhogy megrázzák, de az egérből csak a farka 4112 1, 2 | Viola vonított, a vendégek megrémültek, de úgy, hogy azt nem lehet 4113 6, 8 | S ahogy márványoszlopai megrepedeztek, tükörablakai megvakultak, 4114 1, 15| ámult-bámult, de még a Cirmos is megrettent tőle. Kiütötte gömbölyű 4115 1, 12| fültövön találta bombázni a megriadt kis jószágot, hogy annak 4116 5, 5 | keservesen, hogy minket is majd megríkatott a fa hegyében. S mire az 4117 4, 3 | ajtóhoz.~Az ajtót bizony megrongálta egy kicsit a tél. lepte, 4118 3, 8 | csakhogy nem gurul, ha megrúgja Pannika. De még a kezével 4119 4, 5 | egyre kedvetlenebb. Az arca megsápadt, a homloka felleges lett, 4120 1, 11| engedi, hogy az alattvalóit megsimogassátok.~ 4121 4, 5 | csattant.~Cili cica erre megsodorta a tejfölös bajuszát, s azt 4122 1, 12| megáld, kedves pajtikám, ha megszabadítasz!~Föl is villant a Palkó 4123 6, 11| ajánlom neki, mert bizonyosan megszabnám az aranyos dolmányát. Mondjátok 4124 3, 3 | elől a köd.~„Ejnye, most megszabta volna Mackó úr a bundám, 4125 3, 2 | s örült, hogy elvihette megszaggatott irháját. Meghúzódott egy 4126 1, 13| nem hagy magával, legalább megszagolja, gondolta Micóka. S rózsás 4127 3, 3 | bajusza alatt. - Mindenkit megszalajtok, akivel találkozunk. Ha 4128 1, 17| gyalog, se nem jöttem.~- Megszánt valaki, ugye, oszt fölvett 4129 6, 7 | Még örül is neki, hogy így megszaporodtak az idén az ő határukban 4130 1, 11| éjszaka. Sebaj, gyorsan megszáradt, lesimult a kócos bundája, 4131 5, 1 | hogy mivel lehet a telet megszelídíteni.~- Fűts be! - parancsolta 4132 1, 11| de vacsora után mindig megszökött, s csak reggel került haza 4133 1, 3 | aztán mi is megszoktuk, ő is megszokta, hogy Mitvisznek hívják.~ 4134 1, 3 | bolondos kutya?~Így aztán mi is megszoktuk, ő is megszokta, hogy Mitvisznek 4135 2, 1 | kiscsirkék sarkát, mikor hirtelen megszólaltak:~- Fürdöttünk, anyuka - 4136 6, 12| Néztem utána, szerettem volna megszólítani, de aztán jobbat gondoltam.~ 4137 1, 15| belesápadt, mikor nagy sokára megszólította szép nyájasan egy öregúr:~- 4138 4, 3 | kortyanthatsz egyet-egyet, ha megszomjazol álmodban - mondták neki, 4139 1, 10| Margitkát - felelt nagyapó, megszorítva a cicamicának a dagasztó 4140 5, 5 | ugrott, mikor megérezte, hogy megtágult a lánca. Fölágaskodott, 4141 1, 10| Nagyapó állatai egyszerre megtalálták a helyüket, s nem maradt 4142 1, 4 | füledig ér?! Megállj, majd megtanítalak én téged mindjárt!~Most 4143 6, 9 | megígérte, hogy mindenre megtanítja pipiskét, amit ő tud.~- 4144 3, 1 | szikrázott bele.~- Hitvány, majd megtanítlak én tisztességre! - süvöltötte, 4145 4, 7 | mézét. De legalább arra megtanított a fűzfahegyi ezermester, 4146 5, 1 | madarakra. Bezzeg egykettőre megtanította magyarul a kis marabu-fiókákat.~- 4147 1, 7 | Megállj, te másik agár, majd megtanulod most, mi az agárbecsület!~ 4148 5, 5 | áfonyát legelni. Inkább megtanult bukfencet hányni, két lábon 4149 3, 5 | azt mondja. - Mert én megtanultam ám katonakoromban szarkanyelven 4150 4, 4 | zümmögték neki a méhek -, megtanultuk mi már itt a járást, nem 4151 4, 8 | Tolna-Baranya.~A bogár-generális megtapogatta a feje búbját, s egy kicsit 4152 2, 1 | sövénykaparó, mert mindjárt megtaposlak! Én nem veszek össze, tudod?~ 4153 5, 1 | beállnék marabunak.~- Azt megteheti az úr - nevetett az őr, -, 4154 6, 8 | Apám, ugye, te mindent megtehetsz?~- Meg, fiam - feszítette 4155 1, 11| aztán jól kijátszotta magát, megtelepedett a kályha mögött a sarokban, 4156 2, 1 | szemétkapirgáló, mert mindjárt megtépem a búbodat! Én sem veszek 4157 6, 9 | ám az. Mikor a Isten megteremtette a pipiskét, neki is éppen 4158 3, 5 | mit csinálni örömében, ha megteszem udvari postásnak.~Csakugyan, 4159 5, 4 | azt akarja, hogy ráüljek. Megtetszettem neki az új ruhában.~Egyszerre 4160 1, 11| nagyon kapálódzott ez ellen a megtiszteltetés ellen.~- Ide fülelj, Burkus! 4161 5, 4 | Ennek a partján hirtelen megtorpant Virgonc, lekapta a nyakát, 4162 1, 8 | fogadok a felébe, hogy ha megtudja, beáll helyetted kutyának.~ 4163 1, 11| azt kérdi, mi a . Majd megtudod, Hékám, csak hazaérjünk.~ 4164 4, 6 | átszaladok Pécelre. Már csak megtudom, hogy élnek azok a híres 4165 1, 6 | Talpasunk. Még engem is megugat, ha rosszat álmodott.~- 4166 5, 4 | Még a Bodri kutyánk is megugatott, mikor az udvarra kiálltam.~ 4167 5, 5 | magát. Hanem ott aztán úgy megvackolt, mintha sose akarna többet 4168 1, 1 | mert tudod, hogy az könnyen megvadul.~Ezzel Marci gulyás beballag 4169 4, 1 | Ki-ri, ki-ri, ki-ri...~- Megvagy már, kis gonosz! - nevetett 4170 6, 8 | megrepedeztek, tükörablakai megvakultak, tornyai leroskadtak, odaszoktak 4171 5, 4 | Virgoncra. Ha szerit ejthettem, megvendégeltem piszkafanyéllel. Nem volt 4172 4, 9 | baj! Kimégy a piacra, és megveszed a pókot.~- Hm - mondom -, 4173 6, 1 | fölugrott a kócos bundára, hogy megvethesse a hátát a kútkerítésben.~ 4174 1, 13| széttekintett a konyhában, egyszerre megvidámodott. Meglátta az asztalon a 4175 1, 10| hozza! S hogy még jobban megvigasztalja a gazdát, szépen fölrakta 4176 2, 2 | otthon az ebéd.~Cica-mica megvigasztalta:~- Minek az a lárifári? 4177 6, 3 | ácsmesterét csakugyan nagyon megviselte a tél. Tisztes fekete gúnyája, 4178 1, 11| fülelj, Burkus! Te most utána mégy ennek a cicának árkon-bokron 4179 3, 9 | megveszem a szemedet ablaknak a megyeházára. Úgyse veszed semmi hasznát.~- 4180 1, 17| meglásd, milyen könnyen megyünk mindjárt, ha ittunk. Gyere.~ 4181 5, 1 | Lehet - azt mondta az őr, s megzörgetett egy rácsos ablakot a marabu-palotán. 4182 4, 4 | gondoltam én valamit. Küldd el a méheidet ide, Erdélyországba. Áldott 4183 4, 4 | szobákban. Kiballagott az üres méhesbe, végighevert a hárságyon, 4184 4, 4 | felejtette ettől fogva. Méhest rekesztett a kertje végiben, 4185 1, 6 | szívem is.~- Ha Gáborka nem mehet a pillangó után, a pillangó 4186 2, 2 | világot látni. De nem is mehetne, ha akarna se, mert azóta 4187 3, 4 | vette, mint a kantárt.~- Mehetünk már, Mackó bácsi!~Kisvártatva 4188 4, 4 | azokon a kutyatejes mezőkön a méhnek. Hanem gondoltam én valamit. 4189 3, 3 | ijedtükben.~- Darázsdárda, méhszurony! Kitől hallottad ezt az 4190 1, 2 | Panka lelkem úgy bele volt melegedve a főzésbe-sütésbe, hogy 4191 2, 3 | ahol a friss kenyér nem melegített. Mentem is sebesen, az öreg 4192 1, 15| legjobb, mert őt mind a hárman melegítettük.~- Nadanó, setétet látot. 4193 1, 10| be magát, a napsütéses melegre.~No, az semmit se látott, 4194 2, 1 | anyuka - füllentette Búbos.~- Melegünk volt, anyuka - tódította 4195 1, 15| nagyanyóhoz, aki a padkán ülve melengette a hideg kemencét. Másik 4196 3, 2 | büszkén simogatta fekete mellényét, s már éppen be akart fordulni 4197 6, 1 | mancsait rátette a fehér mellényre.~- Ki-ki-ki-ki! - rikácsolta 4198 6, 1 | Csak éppen a pettyes fehér mellényt meg a szürke köpönyeget 4199 6, 8 | feszítette ki kevélyen a mellét a siroki gróf.~- Ugyan, 4200 1, 6 | Gáborka, azért én mégiscsak melletted maradok - pislogott a gyerekre 4201 2, 2 | mikor a Cica-mica elszaladt mellőle. Csak azt hallotta, ahogy 4202 2, 2 | a Cica-mica?~- E-e-én? - méltatlankodott a bárány. - Ne-e-em.~Nem 4203 6, 8 | a hosszú nyakukat. Nagy méltósággal úsznak a napsugaras levegőben, 4204 2, 3 | ránézni, ahogy ott ült nagy méltóságosan. Hát még mikor kerekbe szedett 4205 1, 11| kívánkozott volna királynői méltóságra. Mire én is odaértem, már 4206 4, 3 | a szemére.~- Ettől majd mélyebben elalszik, mert ez leragasztja 4207 6, 3 | akkorákat szusszan az erdő mélyén, hogy elhajtana egy szélmalmot. 4208 3, 7 | szeretném megmondani, hogy melyiket minek hívták, de bíz én 4209 3, 2 | búnak a fejedet? Tán nem mén a mesterség?~- Annyi munkám 4210 3, 4 | Hát ahogy tovább mennek, mendegélnek, egyszer csak megint eljajdítja 4211 4, 2 | TROMBITÁSA~Úgy bizony, van ám a méneknek trombitása is. Az a kötelessége, 4212 6, 3 | most a vad méhecskék elől menekszik esze nélkül.~Meleg napsugár, 4213 1, 7 | az eső elül a csurgásba menekül, ma is azt mondják: okos, 4214 2, 1 | őrizkedjetek, macska elől meneküljetek, egymással ne veszekedjetek. 4215 3, 4 | sündisznócska -, nem győzöm én már a menést! Vegyen föl egy kicsit a 4216 5, 1 | és elhuhogta a bajukat.~- Menetrendet nem adhatok, hanem adok 4217 5, 1 | hogy kérje el a vasúti menetrendjüket. Nekik még bizonyosan meglesz, 4218 4, 9 | Hanem tudod mit, apukám? Ne menj a piacra, mert már nem kívánok 4219 6, 4 | jaj, de szegény feje~hova menjen innen?~Az egyszeri szarka~ 4220 2, 1 | én odajárok. Kút felé ne menjetek, kányától őrizkedjetek, 4221 2, 2 | ott termett.~- Hát hova menjünk?~- Jártál-e már a kölesföldön? 4222 3, 4 | vette.~Hát ahogy tovább mennek, mendegélnek, egyszer csak 4223 1, 2 | háztól.~- Hát aztán hová mennél, cica-mica?~- Nagy a világ, 4224 1, 17| ugyan darabig kellett menniök, míg odaértek. Az útról 4225 1, 17| kocsijára?~- Föl bizony, menőben: Akarom János, visszafelé 4226 4, 4 | poroltatja a rókamálas mentét, befogatja a szürkét, s 4227 1, 15| akad gazdája a Cirmosnak. Mentől jobban haladt az idő, annál 4228 6, 12| fölébredtek, föl is öltöztek menyasszonyruhába. Jókedvű méhikék zümmögtek 4229 3, 5 | Még őneki ilyen üzenetet mer hozni az a haszontalan sárgarigó! 4230 3, 1 | kéményén, két tüzes szem mered a hajnali szürkületben, 4231 5, 1 | volt biz az, négy zsiráffej meredezett ki a négy kéményen. Olyan 4232 6, 7 | kerteket, kormos szarufák meredeznek az égte, mint valami óriási 4233 1, 2 | meg a Gabó nyelvén. Nagy meredten bámultak maguk elé, hajlongtak 4234 2, 1 | olyat Buda: minden csirke méregduda!~Egyszerre elfelejtette 4235 6, 1 | goromba állat. Sólyom vitéz merészen zuhan le az udvarra, mint 4236 1, 4 | szemét olyan kerekre tudja mereszteni, hogy azt csupa szomorúság 4237 4, 1 | egyszerre fölül az ágyban, rám mereszti könnyes szemét, s azt kérdezi 4238 3, 4 | bele a tüskéje, de a mackó mérge csak nem engedett.~- Nagy 4239 5, 4 | kitölthette rajtam a sok mérgesítésért. Fölhúzta a felső szája 4240 4, 7 | hosszában-széltében - ugyan mire méricskéli?~Egyszer csak látom ám, 4241 4, 9 | Azt se tudom, mázsával mérik-e vagy vékával.~- Mindegy 4242 3, 9 | hirtelenében kalapot ne mérjen a fejére a gyékénybuzogánnyal 4243 1, 14| azzal a kanállal szokták merni a tejet!~- Micsoda? Hát 4244 4, 4 | hogy Tamás úr nem győzte mérni. Csak az a kár, hogy a magas 4245 4, 7 | gondoltam magamban, ilyen bolond mérnököt se láttam még, aki elegye 4246 2, 4 | az öregbíró kakasa. Le se merte hunyni a szemét egész éjszaka, 4247 5, 4 | de igazán csak egyszer mertem megpróbálni, akkor is megbántam. 4248 5, 5 | egészségére kívánni, ha mertük volna.~A gazdán már megint 4249 1, 6 | Gáborkának.~És valami szépet mesélhettek neki, mert a Gáborka szeme 4250 3, 5 | Panka. - Bizonyosan azt meséli, hogy milyen nehéz volt 4251 1, 6 | akácfás cinege. - Gyere, meséljünk valami szépet ennek a szegény 4252 3, 4 | kópé vagy te, öccse! Te mesélted a cinegének, hogy énrajtam 4253 3, 7 | nem nyelte volna, az én mesém is tovább tartott volna.~ 4254 4, 5 | Micsoda pillangókat?~- Hát a mesepillangókat. Tudod, amiket az aranyhajú 4255 4, 5 | éjszakán megírta az új mesét a mesepillangókról.~ 4256 4, 5 | hogy mindig piros szárnyú mesepillangót fogj.~Apukának akkoriban 4257 4, 5 | te vagy az én aranyhajú mesetündérem, édes kicsi lányom!~S még 4258 6, 11| fán. Aranysárga gúnyája messzire kivillogott a levelek közül.~ 4259 1, 17| kocsizörgést hallottak nagy messzünnen, annak az irányában aztán 4260 4, 8 | MINDENFÉLE MESTEREK~Bolondos álmom volt tegnap 4261 4, 8 | megmutattam neki a mindenféle mestereket.~- Kotty-kotty! - mondta 4262 3, 9 | fölismerni ezt a jóra való mesterembert. De legkönnyebben a szeméről, 4263 6, 11| fát hűségesen. Éppen abban mesterkedett, hogy a legszebb körtének 4264 4, 8 | pattanóbogár. - Neki az a mestersége, hogy tőben lenyesegeti 4265 3, 7 | leszek én bíró. Tanult mesterségem nékem az. Csak éppen fölteszem 4266 2, 3 | kemencefűtés csak egyik fele volt a mesterségemnek. Tudtam én segíteni az édesanyámnak 4267 5, 1 | mondták neki, hogy ehhez a mesterséghez nem értenek. A róka ugyan 4268 1, 10| egy kicsit, ellopódzott a mészárszékbe, s hozott Jancsi gólyának 4269 4, 2 | dér megcsípte, keserű a méze, mint az üröm.~- No, akkor 4270 3, 1 | előcsarnokába ér. Nagy, pohos mezeiegér szalad vele szembe vidám 4271 4, 4 | legelőkre, bárányfelleges, nyílt mezejére az égnek, a soktornyú nagy 4272 6, 3 | napsugár, csörgő patak, mézelő méhecskék? Az ám, ólomszín 4273 1, 6 | látszott rajta, hogy a mézesboltban járt.~- Jepke! - tekintett 4274 1, 7 | reszketni. Hiába ígért nekik mézeskalácsot a csobánci agár, még csak 4275 4, 7 | akkor valahol a virágok mézét. De legalább arra megtanított 4276 4, 4 | méhecske termésének.~„Keserű a mézetek - írta vissza szálkás, kemény 4277 4, 2 | nem akarják hallani a kis mézgyárosok. De ő azért csak fújja, 4278 5, 5 | Kukoricának a legédesebbjét, erdei méznek a legfrissét, kenyérnek 4279 6, 11| kaptam, ahogy szopogatta a méznél édesebb körtelevet.~- Ohó, 4280 6, 1 | mutatkoznak. Hiába ring a csendes mezők felett, még csak egy hitvány 4281 4, 4 | sincs azokon a kutyatejes mezőkön a méhnek. Hanem gondoltam 4282 1, 12| lehessen rajta látni a fehér mezőkre, a nyargaló sürgönykarókra, 4283 1, 13| álmában se hallott Boriska.~- Mia-u-u, ez a labda jár!~Csakugyan 4284 4, 1 | kendermagos cica keservesen miákol, mert azt gondolja, hogy 4285 1, 12| egyszerre elment a kedve a miákolástól. Lekapta a fejét a csatorna 4286 1, 14| lobogott a tűz, akkor azt miákolta:~- Azt se tudod, híres, 4287 1, 7 | Ha valami pákosztossága miatt sodrófával forgott körülötte 4288 1, 4 | lesz estére, Zsemlye. A Mica cica egy harapást se kap 4289 1, 13| lelt, cicuskám, ki bántott, Micókám?~Micóka nem tudott szólni, 4290 1, 13| MICÓKA LABDÁZIK~Micókának a Boriska kendermagos cicáját 4291 2, 4 | Mutasd csak, kis kakas, mid van neked?~- Nem tudom én, 4292 1, 7 | macskához szaladt oltalomért, s midőn a macska összekarmolászta 4293 2, 2 | alig állok, gyerünk vissza mielébb, kész már otthon az ebéd.~ 4294 3, 9 | világot, csak olyan az, mint a mienk! Hej, de bolonddá tett az 4295 3, 9 | valami előkelő nemzetség ez a miénk - mondja estendén a Csupaszem 4296 4, 4 | az alföldi homokon. Szent Mihály-nap táján már föl is hagytak 4297 3, 1 | házigazda. - Kik vagyunk, mik vagyunk, mi járatban vagyunk?~- 4298 3, 8 | PANNIKA CSIGABIGÁJA~Miklós bácsi, az öreg koldus kántálni 4299 3, 8 | mindennap kijárt az öreg Miklósnak. Rozi siettében nyitva felejtette 4300 1, 11| alig lehetett ráösmerni - mikorra megint eltűnt. Mert aznap 4301 6, 11| tilió?~- Kövér darázs, millió. Mind a tiéd lesz. Mind 4302 5, 2 | gavallér!”~„Van itt ezer milliom!” -~hajladoz a boltos,~három 4303 5, 2 | legeslegszebb ő akart~lenni mindenáron.~Daliás a termete,~csak 4304 2, 2 | szénaboglyát, de utoljára mindenbe beleunt. Fölrepült a kerítés 4305 3, 2 | Hörcsög gazda, rogyásig, de mindenemet fölélte a sok apró cselédem. 4306 6, 5 | kezdetben.~Bizony, bizony, mindenkinek tanulni kell, ha tudni akar!~ 4307 3, 3 | Sündisznócska a bajusza alatt. - Mindenkit megszalajtok, akivel találkozunk. 4308 6, 9 | mester pedig megígérte, hogy mindenre megtanítja pipiskét, amit 4309 1, 11| csokoládéját, s megette mindhármunknak a friss kalácsát. Sőt annyira 4310 2, 2 | hangosabbra vette a panaszt, s mindjobban rázta a csengőjét. Még ő 4311 6, 7 | tekintettek az égre.~- Jaj, már minekünk, ha az Isten madárkái is 4312 1, 12| nem kergetnének, csakhogy minél előbb odaérjek. Bizony Piros 4313 6, 7 | hajlékuk Radnóton. Nem néz már miránk le a Isten sem az égből.~ 4314 4, 6 | emberek, mondjátok meg nekem: miről híresek a péceli szúnyogok?~ 4315 1, 17| elment, a Szellő is elment, a Misa kocsis is elment, a nagymamát 4316 1, 12| mind a hárman: Marci, Muki, Misike. Lesz olyan dáridó, hogy 4317 1, 17| már otthon volt mindenki. Miska kocsis itatta a lovakat, 4318 3, 9 | mit lehet rajta nézni?~- Mit-e? Nem a te eszedhez való 4319 2, 1 | Mit-adsz, mit-adsz, mit-adsz?~- Mit-mit-mit? - segített kérdezősködni 4320 4, 5 | hallottam én azt még soha a Mitetszik bácsi boltjában, hogy ott 4321 2, 3 | kenyeret minden házhoz, ahol mitőlünk vásároltak.~Sokszor meleg 4322 1, 11| tettem jót ővele, hanem ő mivelünk: mert most már Pankának 4323 3, 6 | félteni ürge babát! Meg se moccant, akárhogy forgatta, cirógatta 4324 3, 7 | VERSENYFUTÁS~Két csigabiga aludt a mocsár széliben a lapulevél alatt. 4325 5, 2 | Segítettek a baján~végre móddal-okkal:~ha egy gallér nem akadt,~ 4326 5, 4 | mellette, mindig nevet a maga módján, vicsorgatja a fogát, és 4327 1, 15| kemence körül beteg madarak módjára. A szél egyre hangosabban 4328 1, 12| a szemét; a kalauz állt mögötte, keltegette nehéz álmából. 4329 4, 4 | sincs akkora, mint itt a mogyoró.~Az unokák mézet küldtek 4330 6, 3 | álmodik puha vackán friss mogyoróról. A sűrűből is jön valami 4331 4, 4 | sűrűn a hegyeinek. Hanem mogyorót küldött az unokáinak egy 4332 6, 10| fakadozik.~Lombosodó ágán moharuhás fáknak,~asztal terül már 4333 5, 5 | táncot járni s mindenféle mókákat csinálni.~Mikor aztán mackó 4334 3, 1 | megrázta az egeret, mint a molnárinas a zsákot. Csakhogy a zsák 4335 4, 7 | beszélni tudna, bizonyosan ezt mondaná: „Én is úr vagyok a magam 4336 4, 6 | Hej, te péceli ember, nem mondanád meg nekem, mért van olyan 4337 1, 12| várakozott.~Mert mit is mondanának az irtási varjak, ha Palkó 4338 5, 5 | táncolni?~Bizonyosan azt mondanátok : ejnye, de kedve lehet 4339 5, 3 | mosolyogva ölbe kapja:~„Mondanék én egyet, Lackó,~nesze, 4340 6, 11| Drága ízüket szó ki nem mondhatja. A darazsak kimondhatnák, 4341 1, 6 | mordult. Azt hiszem, azt mondhatta kutyául:~- Nem hallgatsz, 4342 1, 17| Aztán, te Huppuj, igazán mondod?~- Nem is tréfából. Nézd 4343 2, 2 | tetejére, és belekezd a mondókájába, hogy mennyire unja már 4344 4, 5 | fejét kedvetlenül. - Nono - mondotta -, volt már nekem olyan 4345 3, 4 | mondott igazat, mert te nem mondtad, hogy medvén szoktál lovagolni.~- 4346 1, 14| kisasszony kávéjától. Mit is mondtál csak az előbb, Kormos komám?~- 4347 6, 8 | Senkit se szeretett az a mord ember, de a fiáért az életét 4348 3, 4 | csípte volna meg.~- Hej, mordézom adta, mit locsogsz, cinege 4349 4, 9 | Ejnye, söprű meg a kefe! - mordulok el haragosan. - Ez már csakugyan 4350 3, 1 | szürkületben, s haragos morgás fogadja:~- Brr, ki turkál, 4351 1, 5 | kerítésre, ha az ő haragos morgását hallották. Még a kakasnak 4352 5, 5 | leguggolt előtte békítő morgással. A gazda pedig megveregette 4353 1, 4 | lebukott az ágyról.~- Forgó, morgó, vigyorgó! - toporzékolt 4354 1, 17| Huppujnak hítták, a cicánkat meg Móricnak. A kutya kicsi volt kutyának, 4355 3, 2 | kereslek már, te gonosz - mormolta a Bodri, s megrázta a foga 4356 1, 4 | mert nagyon kelletlenül morogja el magát:~- Brrr, brrr!~- 4357 3, 3 | híres Sündisznócskának! - morogta Mackó úr, s egyenesen annak 4358 1, 14| cseppecske kávé, se egy morzsácska cukor.~ 4359 1, 6 | hangyácskák is abbahagyták a morzsahordást, hogy föl ne ébresszék a 4360 1, 17| az is elment. Hát csak mosakodj meg hamarost, oszt gyere 4361 1, 11| vele -, látod, hogy csupa mosdatlan.~- Ej, ej, apu - szögezte 4362 3, 1 | csengettyűzsinórt, mert mosdóvizet akar hozatni az inasával. 4363 1, 6 | GÁBORKA BARÁTAI~Gáborka, az új mosóasszonyunknak a fia lehet olyan háromesztendős. 4364 6, 4 | tükörbe.”~Vén veréb a porban~mosogatja tollát,~szárnya mellé dugja~ 4365 1, 6 | helyében.~Azzal már ment is a mosókonyhára, csak éppen megveregette 4366 1, 15| Nagyanyó arcáról elszállt a mosoly.~- Alásan kérem az urat - 4367 4, 5 | mindig csak mosolygott, de a mosolygása egyre ritkább lett s egyre 4368 4, 5 | tenger mesét?~- Hol-e? - mosolyodott el apu csendesen. - Hát 4369 1, 5 | elé ért. Olyan kolbászok mosolyogtak felé, amilyenről a tanyán 4370 4, 3 | Én már kialudtam magam - motoszkált a nyughatatlan méhecske 4371 1, 16| ablakon, akkorra megint ott motozott a Muszi-nyuszi. De most 4372 6, 6 | gömbölyítették, minden mozdulatuknál mondtak valamit:~- Vakolat 4373 1, 16| van hajtogatva?!~Nagy fát mozgatott biz abban Panka. Azt írja, 4374 1, 13| sündisznócskának is olyan nevetőformán mozgott az arcocskája. Micóka pedig 4375 1, 13| ám, hogy valami gömbölyű mozog a fal tövében. Odaugrik, 4376 1, 1 | amúgy se, most meg semmi mozoghatnékja sincs neki. Olyan lustán 4377 1, 13| leveleket, s a levelek árnyéka mozogni kezdett a földön. Micóka 4378 1, 2 | ünnepnapon hallani. Csengett a mozsár, csikorgott a kávédaráló, 4379 2, 1 | Féreg nem túrja-e ki a muhart, rossz szomszéd nem csipegeti-e 4380 1, 12| állomásnál mind a hárman: Marci, Muki, Misike. Lesz olyan dáridó, 4381 1, 2 | jobbra-balra, de meg nem mukkantak volna semennyiért se. Ahogy 4382 3, 4 | mert szólni szegényke egy mukkot se, csak a szeme villogott, 4383 2, 2 | elhűl a leveske. Te csak mulasd magad a nagyvilágban, te 4384 2, 2 | visszakiabált neki:~- mulatást, Jércike! Tessék világot 4385 1, 12| ablakból. Valami unatkozó utas mulathatta magát vele, hogy körme hegyével 4386 2, 3 | pénzünk. Nem szegény emberek mulatságára teremtette azt az Isten. 4387 6, 8 | falusi gyerekeknek minden mulatságát elrontsa. Féltek is tőle 4388 1, 12| Palkó, hanem aztán elunta a mulatságot, hátradűlt a sarokban.~- 4389 4, 4 | Tamás úr levelén sokat mulattak az Alföldön, de azért mégis 4390 3, 5 | Szuszi-nyuszinak az udvari mulattatóját. Vannak udvari koldusai 4391 3, 3 | jegenyefa tetejében vidoran munkálkodott a piros sapkás Harkály mester. 4392 3, 2 | mén a mesterség?~- Annyi munkám van, alig győzöm. Kezem-lábam 4393 1, 6 | gyerek ez nagyon, nem aggat a munkámban. Felé se kell néznem délig, 4394 4, 4 | föl is hagytak a méhikék a munkával, kezdték a téli vackolódást.~- 4395 4, 8 | a lábát, ott nem isznak mustot abban az esztendőben.~De 4396 1, 16| írni, akkor énhozzám csak a Muszi-nyuszinak szabad bejönni. Annak is 4397 1, 16| Muszi-nyuszi látta-e?~Nem, inkább a Muszi-nyuszit se lehetett látni sehol. 4398 2, 4 | kakashoz odaugrik sebesen.~- Mutasd csak, kis kakas, mid van 4399 6, 11| Vilmácska.~- Nono - mondtam -, mutassatok példát, lelkeim.~Azt mondta 4400 5, 1 | mindjárt azt kívánom, hogy mutassátok hát meg azt a híres várat 4401 2, 4 | ügy árulóját. Majd azok mutatják meg, hogy ki az igazi kakas, 4402 5, 1 | térképen. Ott pedig nem mutatjátok meg, ha holnap ilyenkorig 4403 6, 3 | mesternek. Ej, ej, hát csak nem mutatkozik az a különös szerencse? 4404 6, 1 | de a zsellérek sehol se mutatkoznak. Hiába ring a csendes mezők 4405 4, 8 | Már éppen be akartam neki mutatkozni, mikor egyszer csak hosszúkás 4406 1, 8 | várta Görgő Zörgőt, sehol se mutatkozott az öreg cimbora, pedig már 4407 6, 7 | Radnótból megint. Példát mutatnak az ég madarai!~Az ég madarai 4408 4, 5 | a kezével. - No, gyere, mutatok én neked olyant többet is.~ 4409 6, 12| ott azt a cinegefészket? - mutatott föl apám a fa tetejére.~- 4410 1, 1 | veszi ragyogó szemét annak mutatóujjáról, ahogy kiadja neki a parancsot.~- 4411 6, 9 | bagoly mester rátette a mutatóujját az első sorra.~- Ez az első 4412 4, 3 | másikra.~S bizony meg is mutatta volna, ha a nagy dúskálódás 4413 3, 3 | öcsém, a nagy hatalmadat mutogasd inkább! De sebesen ám, mert 4414 1, 2 | meg a Viola. Haragjukban mutogatták-e a fogukat vagy örömükben, 4415 1, 12| lábán bélelt csizma, csupa muzsika-csikorgású, rajta prémes bunda, de 4416 3, 6 | fűben heverészik, tücsök muzsikál a fejénél.~Oda se nézett 4417 1, 1 | nem bolond ő, hogy ingyen muzsikáljon, mikor úgyse hallgatja senki.~ 4418 6, 10| Ágról ágra szállni, vígan muzsikálni,~magas fák hegyében magamat 4419 4, 6 | sereg szúnyogot, akik nagy muzsikálva szálltak föl a kútból.~- 4420 4, 6 | megkaparinthatott a drága muzsikásokból. Hazavitték őket, kalickába 4421 5, 1 | elhallgattatják a bagoly muzsikást, s felköszöntik az udvari 4422 1, 1 | a gulyának semmi kedve a muzsikaszóhoz. Nem valami táncos kedvű 4423 6, 7 | hogy magasodnak a falak, s muzsikaszónál szívesebben hallgatták, 4424 4, 1 | Keressük meg ezt a szépen szóló muzsikát.~A láthatatlan prímás megint 4425 1, 17| Olyanok lettek, mint a duda.~- Na - azt mondja Huppuj -, most 4426 1, 15| haragosan mormogott:~- Jossz nadanót nem szejeti Tejite.~Ó, nem 4427 3, 9 | Csak úgy rezgett belé a nádas, ahogy az éhes Csupaszemek 4428 3, 9 | azért látta a tulajdon maga nádasát. Ilyen veszedelem van abban, 4429 3, 7 | Bezzeg meghallják, mikor a nádiveréb elcserregi magát a fejük 4430 3, 7 | szúnyog-prímás a hegedűjét hangolja a nádlevélen:~Zini, zini, zene, zene,~ 4431 1, 5 | kötényes ember egy hajló nádpálcával.~- Nézd, milyen tolakodók 4432 1, 10| nagyapónak a szép ünneplő nadrágja, mintha csak a homokba térdeltette 4433 1, 10| szemével a nagyapó poros nadrágjára.~- Kár, kár, kár...~Nem 4434 1, 17| se fogta föl az ünneplő nadrágját, se avval nem törődött, 4435 6, 8 | rónára. Ott várja őket a nádtetőn az öreg fészek, az udvaron 4436 1, 15| szaggatva fejünk fölött a nádtetőt, s úgy rázta a jégvirágos 4437 3, 9 | a vízbe, s úgy elbújt a nádtorzsába, hogy gólya legyen, aki 4438 3, 3 | csoszogták a harmatos fűben:~- Nagy-ha-tal-mú Sün-disz-nócska!~- No, majd 4439 1, 15| húgom, és dideregve bújt oda nagyanyóhoz, aki a padkán ülve melengette 4440 5, 3 | kell a lóra!”~Nyugtatgatja nagyanyóka,~de csak tovább sír-rí Lackó,~ 4441 1, 15| Bosszúsan mordult a nagyanyóra:~- Ejnye, de sok baja van 4442 5, 3 | ér az, ha nincs patkója?~Nagyapóka azt ajánlja:~ezüstpatkót 4443 4, 4 | levelével tele volt már a néhai nagyasszony tulipántos ládája. Hogy 4444 6, 7 | akkorra már ment a munka nagyban. Gyúrták a sarat, szórták 4445 6, 2 | tudom,~mit higgyek felőled.”~Nagyeszű rókának~szót fogad a csóka,~ 4446 1, 6 | kibontotta az édesanyja a nagykendőből. A lábacskái csakugyan föl 4447 1, 6 | Sietett szétteríteni a nagykendőt az akácfa hűvösében, s gyöngéden 4448 1, 17| tehenet kötötte jászolhoz, a nagymama meg a tejet szűrte. Azonközben 4449 1, 17| Misa kocsis is elment, a nagymamát meg vitték.~Móric nagyot 4450 3, 7 | elmesélni, hogy a Csiga szarva nagyobb-e, mint a Bigáé, vagy a Bigáé 4451 4, 8 | Kinyitom a szemem: hát egy nagyobbacska bogár esik le rólam. Aranyoszöld 4452 2, 1 | Búbos fölágaskodott, hogy nagyobbnak lássék, és elsipította magát.~- 4453 3, 3 | csizmáját.~- Ez semmi - fújt nagyokat dühében Mackó úr -, azt 4454 6, 11| biztatott Panka.~- Ettől nősz nagyra, bácsikám - bizonyította 4455 6, 11| mint ezen a fán. Ökölnyi nagyságúak, aranysárgák az egyik oldalon, 4456 4, 6 | a bíró, s odacsoszogott nagytelkes bocskorában a pitvarajtó 4457 1, 12| mint Piros Palkó a körösi nagyutcában, ahogy a cudar téli időben 4458 1, 10| türelmetlenül kémlelődött be a nagyvilágba.~- Nem jönnek, Bodri, nem 4459 2, 2 | Te csak mulasd magad a nagyvilágban, te ostoba csirke! Kakasuccse, 4460 2, 3 | hogy de sokkal többet ér nála egy szelíden pityegő, jámbor, 4461 1, 9 | különb rétespásztor~nincsen nálad!~nagy öröme is lesz~Erzsikének -~ 4462 6, 6 | aki fürgébben dolgozna náluk. S ahogy a sarat hordták, 4463 4, 5 | a felhőkből, mikor piros napáldozatkor olyan szép lassan úszkálnak 4464 2, 1 | felkészülődött már az útra, s a napernyőjét is felnyitotta volna, ha 4465 2, 1 | Csakhogy nem telik ám annak napernyőre, akinek olyan két kiscsirkéje 4466 3, 5 | Egész éjszaka a zöld selyem napernyővel álmodott, mert csak nem 4467 4, 8 | ruhája csillogott-villogott a napfényben, s olyan peckesen szedegette 4468 5, 1 | nagyon ráijesztett a forró naphoz szokott afrikai madarakra. 4469 6, 12| anyjuk körülbelül harminc napig etette volna. Tudod-e, mennyi 4470 4, 2 | is hagyom.~Ha a tavasz új napja süt,~s mézes virág ring 4471 4, 2 | Az a kötelessége, hogy napkeltekor kiálljon a kaptárajtóba, 4472 1, 17| padláson, a kémény mögött, de napközben együtt voltak mindig. Kettős 4473 6, 12| Az mind megevett volna naponként ötven-ötven hernyót. Tudod-e, 4474 1, 5 | verebeket, sütkérezett a ház napos oldalán, s várta, hogy mikor 4475 1, 14| egész éjszaka, hanem még a nappalból is elvesz egy álomra valót. 4476 3, 1 | földvári herceg. Neki ilyenkor nappalodik, mikor más istenteremtése 4477 1, 17| Tudod-e, hogy már dél van?~- A napról gondolod?~- Nem én, de érzem...~ 4478 1, 10| kvártélyozta be magát, a napsütéses melegre.~No, az semmit 4479 3, 8 | föléleszt engem a tavasz meleg napsugárral, ha itt lesz az ideje. Vigy 4480 1, 12| kényesen sétálgat olyankor, úgy napszállat felé a háza előtt. Körülbelül 4481 3, 6 | két első lábával, mintha napszámot kapna érte. Nagy lompos 4482 6, 5 | átlibbentek fecskeapához. Hanem a negyedik buksi csak lihegett, pihegett, 4483 4, 8 | bogár zuhant a három közé negyediknek. Egy a széle-hossza, vastagsága. 4484 1, 7 | Vissza harmadszor, vissza negyedszer, vissza, míg csak a lába 4485 1, 11| De nem is egyet ám, hanem négyet. Az ötödik, az öreg, magától 4486 5, 5 | rátette kis pajtása vállára, s néha-néha ráhunyorított kis fekete 4487 4, 4 | levelével tele volt már a néhai nagyasszony tulipántos ládája. 4488 2, 4 | a szemét egész éjszaka, nehogy álmában elkukurítsa magát 4489 1, 8 | mikor Görgő még mindig Nekeresden görgött.~Sebaj, utolérte 4490 1, 18| mek-mek-mek -~varrjon néki papucsot,~- mek-mek-mek -~ 4491 6, 9 | darab tölgyfalevelet. Úgy nekiadta magát a tanulásnak, hogy 4492 3, 1 | állt. A Maros kutya meg nekiállt a két első lábával a friss 4493 1, 1 | a szilaj gulya, könnyen nekibogárzik, egyet gondol, s úgy szalad 4494 1, 7 | a fogát a másik agár is! Nekibőszült a Cicke, fölemeli az első 4495 6, 3 | mester a piros sapkát, s nekifeszíti a vésőjét a cserfakéregnek. 4496 5, 5 | végét a kezébe vette, s nekiindultak az országnak. Ahány faluban 4497 1, 11| magam szerencsét próbálni. Nekiindultunk boltost keresni. De bizony 4498 4, 1 | csendesítik, annál jobban nekikeseredik Panka. Utoljára aztán apu 4499 3, 1 | kegyelmes úr, s nagy ásítozva nekilát az öltözködésnek.~Hanem 4500 6, 7 | röpködték körül az üres udvarok nekilombosodott fáit.~Mire a nap fölszárította 4501 2, 1 | jutottak, örömében egészen nekipirult a taréja.~- Sárgarépa, kalaráb, 4502 1, 14| porolópálcával! ‑ kiáltotta nekipirulva, s otthagyta a két gonosz 4503 3, 9 | kebelén kenyere. Mérgében úgy nekirugaszkodott, hogy három ugrással fent 4504 6, 7 | a falat, másik hordta a nekivalót.~- Csicseri, szalma ké-é-é-ék!~- 4505 5, 3 | nesze, egy kis mákos patkó!”~Nekividul erre Lackó,~kezébe a mákos 4506 5, 5 | végképp elhagyta a béketűrés. Nekivörösödve rikoltott a fiára:~- 4507 1, 10| nem bízom rád a házat!~- Nem-e? - csudálkozott nagyapó. - 4508 5, 4 | sarkantyús csizmát, hogy némelyik herceg vasárnap se jár olyanban. 4509 6, 8 | gubbasztott a gólyafészek, némelyiket már igazgatta is a gazdája; 4510 3, 9 | fővel jár az igazi vízbéli nemes, de papucsban, hogy meg 4511 4, 4 | urat, a régimódi erdélyi nemesembert én csak hallomásból ismerem, 4512 4, 4 | kacagott keserűen az öreg nemesúr.~Később az unokák maguk 4513 5, 1 | bizonyosan meglesz, mert nemrég költöztek ide Afrikából.~ 4514 3, 9 | kitetszik, hogy valami előkelő nemzetség ez a miénk - mondja estendén 4515 3, 7 | nekem kötéltáncos semmi nemzetségem. Tudok én ennél jobbat is,


abece-beles | belet-delib | delig-eszte | eszuk-gemek | gener-horko | hossz-kerde | kerdi-kuld | kuldd-megfo | megfu-nemze | nenik-pojac | pokfo-szalm | szama-tetej | teto-vicso | vidam-zuzma

Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License