Rész
1 2| szólnátok hozzá, gyerekek, ha én most azt kérdezném tõletek:~-
2 2| segítesz a kenyeret pusztítani, most már segíts kenyeret keresni
3 2| kicsit!~De a medvés ember most már megharagudott. Rántott
4 2| nagy melegben?~De a gazdát most már végképp elhagyta a béketûrés.
5 2| cirógasd meg, gazdám!~A gazda most már végképp kétségbeesett
6 2| ki a kezembõl a láncot. Most már tartsd a hátadat a cimborád
7 2| még olyan jó kedvvel, mint most.~De nem is tapsoltak még
8 4| és azt mondták, még csak most van éjfél, alig aludtak
9 4| dongott ki a nyíláson s most már nem szomorodott el,
10 4| beletettem egy pohárba s most itt élesztgetem a napon.
11 5| akkor megáld az Isten. Most pedig elmegyek pillangós
12 5| barlangjába. Hallod-e, hogy ordít most is a sötét erdőben? Itt
13 6| föld alatt a kastélyában. Most éppen kint ült a küszöbön,
14 6| cinegék, merre vagytok? Most válik meg, ki mondott igazat.~
15 6| nem hallott az erdõ, mint most.~- Nini, jön a sündisznócska
16 8| híres Talpas, a te neved most már: hallgass!~Talpas a
17 8| az udvaron, hogy tán még most sincs vége. Még az öreg
18 8| Hej, micsoda heverés esnék most otthon a szalmás istállóban!~
19 8| körülnézett nagy álmosan. Most hitte még csak igazán, hogy
20 9| barátságot, cimborám, de most már én javallok egyet: gyerünk
21 10| asztalt talált Sólyom vitéz. Most bezzeg nem terítenek neki
22 10| jó napot, ha észreveszik.~Most azonban nagy a szerencséje.
23 11| szomszéd kihúzta magát s csak most látszott meg rajta, milyen
24 14| álmában a Tányértalpú s most a vad méhecskék elõl menekszik
25 14| mester - mibõl éljen meg most már a szegény mesterember?
26 16| mintha csak itt volna, most meg mintha beljebb-beljebb
27 16| Na - azt mondja Huppuj -, most már kiállom Kecskemétig,
28 16| ráakadunk, gyere.~Az ám, de most meg az történt velük, hogy
29 17| agárnak:~- No, Cicke, én most elmegyek hetedhét országra,
30 17| másik agár, majd megtanulod most, mi az agárbecsület!~Úgy
31 18| nincs inas: ki öltözteti most már sétáló gúnyába a földvári
32 18| virágok vetemények gyökereit. Most is ott majszolta még a csengettyûhúzó-gyökeret.
33 18| cserebogár.~Száját nyalogatva most már megindult sétájára a
34 18| én Buzaviszi báró vagyok. Most néztem körül a földjeimen
35 18| birkózásnak vége lett.~Hanem most már csakugyan elfáradt a
36 18| fekete bundát, hogy még most is szalad, ha meg nem állt.
37 19| amiért olyan nagyon szereti. Most se szólt volna õ semmit,
38 19| tudna a világról - kérem, most egy ugrással ott termett
39 20| életemnek!~Úgy hallottam, mint most hallom, ahogy haragosan
40 20| szúnyogok.~Úgy láttam, mint most látom, ahogy lehúzta a bocskorát,
41 21| ajkú népére.~Hol vannak most már a virágos házak, hol
|