Rész

 1   2|   Valami csoda nagy állat volt, ahogy két lábon állva ott toronykodott
 2   2|    mackót.~Az szegény járta is, ahogy tõle telt, csak úgy döngött
 3   2|      döngött bele a föld. Hanem ahogy legjobban tapsikoltunk neki,
 4   2|      fabódé, abba cammogott be, ahogy kibömbölte magát. Hanem
 5   2|   belõle egy szál deszkát, mint ahogy mi az irkalevelet szoktuk.
 6   3|        hatrongyosi bíró kakasa, ahogy a szemétdombon kipirgél-kapargál,
 7   4|         már nem szomorodott el, ahogy körülnézett. Enyhe szellő
 8   6|         egy nagy fenyõtobozzal. Ahogy meglátta a medvét, már messzirõl
 9   6|      inkább a hátára vette.~Hát ahogy tovább mennek, mendegélnek,
10   7|      ábrázata.~Úgy bizony, mert ahogy a bagoly inas elsuhogott,
11   7|        s úgy járják a csárdást, ahogy a bagoly fütyül nekik. Közbe-közbe
12   8|      történt valamelyik reggel, ahogy a Talpas körüljárta a birodalmat.
13   8| tûnõdött sokáig, mitévõ legyen.~Ahogy ott töprenkedik, arra ment
14   8|         is akart barátkozni. De ahogy közel ment hozzá, a boltból
15   9|      elmegyek meglátogatni.~Hát ahogy bedöcög a nekeresdi bíró
16   9|       mégis elvonyította magát, ahogy mellé telepedtek.~- Mi lelt
17  11|       tegnap délután a kertben, ahogy a kis cseresznyefánk alatt
18  11|        sodornák a szivart, mint ahogy õ összesodorja a falevelet.
19  12|       úgy rezgett belé a nádas, ahogy az éhes Csupaszemek világlátott
20  13|    vagytok? - kérdezte ijedten, ahogy az udvaron körülnézett.~-
21  14| bagolynak minden tolla reszket, ahogy lebegtében elsóhajtja magát:~-
22  14|      úgy villog a félhomályban, ahogy csavargatja a fejét jobbra-balra.~-
23  14|     Hálálkodott is a csigabiga, ahogy csak a szarvaitól telt,
24  15|       levele haragosan zörgött, ahogy közéjük értek. Jércike ijedten
25  15|     mellõle. Csak azt hallotta, ahogy futtában visszakiabált neki:~-
26  16|        szép vasárnapi hajnalon, ahogy kibújik a Huppuj a szénatartóból,
27  16|     kertjük sarkához értek. Hát ahogy ott befordulnak az útról,
28  17|     Nosza szalad a patakra, hát ahogy belenéz, látja ám, hogy
29  18|      kinyújtotta az orrát, mint ahogy mások a szemüket nyitják
30  18|      kimegy az álom a szemibõl, ahogy a kastély elõcsarnokába
31  18|       friss levegõt szívni. Hát ahogy kiüti az ormányát a háza
32  19|  helyetekre, haszontalan népei!~Ahogy a tenyerét összecsattantotta,
33  19|      rajta az embernek a szíve, ahogy nagyanyót békítgette:~-
34  20|    hallottam, mint most hallom, ahogy haragosan rámordult a keményszívû
35  20|        láttam, mint most látom, ahogy lehúzta a bocskorát, fölhúzta
36  20|        gondjukat viselték, mint ahogy megérdemli az afféle száz