Rész

 1   1|             s tovább akart menni, de egyszerre csak megfordult, mint akinek
 2   2|         legjobban tapsikoltunk neki, egyszerre csak ledobban, elveti magát
 3   2|          érkezett vele, mert a mackó egyszerre talpra ugrott, mikor megérezte,
 4   3|     virradóra,~Éjfél után három óra.~Egyszerre talpon volt egész Hatrongyos
 5   3|           kellett egyéb a hajnalnak, egyszerre feltolta piros ábrázatát
 6   4|           álommézet a szeméről, mert egyszerre megint fölneszelt az ágyban.~-
 7   4|             a nagy dúskálódás közben egyszerre valami hideg csöpp nem hull
 8   7|             nagy baj is lett belõle. Egyszerre teleszaladt füsttel valamennyi
 9   7|            ez, hogy a kelõ napnak is egyszerre nevetõre gömbölyödött az
10   8|      megijedt, hogy hármat is lépett egyszerre visszafelé.~Lett erre olyan
11   8|        bujdokoltál egész nap?~Talpas egyszerre tisztában volt vele, mi
12  10|             fogát, hogy Sólyom vitéz egyszerre elfelejtette az éhséget.
13  11| suhogós-ropogós levélbankóért, mikor egyszerre csak a homlokomhoz ütõdik
14  11|              szerzet õkegyelme, hogy egyszerre holtnak tetteti magát, ha
15  13|      csirkének nem is kellett egyéb. Egyszerre elfelejtették, hogy õk meg
16  16|            három, akkorra utolérték. Egyszerre szólították meg kétfelül:~-
17  16|             csak ott se találtak ki.~Egyszerre aztán kocsizörgést hallottak
18  16|             egymásra nagy szomorúan. Egyszerre csak Huppuj fölugrott az
19  17|           haragosan, hogy a Cickének egyszerre elment a kedve a hadakozástól.~-
20  18|              kipödri tusa bajuszát s egyszerre olyan nyalka legény lesz
21  19|          mint a rózsabimbó, nagyanyó egyszerre olyan haragospiros lett,
22  19|            ellenség. Nagyapó állatai egyszerre megtalálták a helyüket s
23  19|             segített neki benne, aki egyszerre ölelte át a két öreget:~-