1-500 | 501-1000 | 1001-1491
Rész
501 8| tetejére, hanem leugrott a szemétdomb tövébe s akkorát
502 8| csak úgy reszketett bele a szakálla:~- Kukoriku, híres
503 8| Kukoriku, híres Talpas, a te neved most már: hallgass!~
504 8| most már: hallgass!~Talpas a fogát vicsorgatta. Aligha
505 8| Aligha meg nem szabta volna a kakasnak a gúnyáját, ha
506 8| szabta volna a kakasnak a gúnyáját, ha elõ nem ugrik
507 8| gúnyáját, ha elõ nem ugrik a ketrec mögül valami, amilyent
508 8| nagy fehér madár, földig ér a kékbe úszó haragos-vörös
509 8| haragos-vörös szakálla, piros a sapkája, mérges a nézése,
510 8| piros a sapkája, mérges a nézése, goromba a köszöntõje:~-
511 8| mérges a nézése, goromba a köszöntõje:~- Úr a pulyka,
512 8| goromba a köszöntõje:~- Úr a pulyka, rudrudrud. Talpas
513 8| kávéscsésze, olyan foga, hogy a vasat elharapná, a farka
514 8| hogy a vasat elharapná, a farka valóságos lobogó.
515 8| farka valóságos lobogó. A bundája úgy ki van cifrázva
516 8| bogánccsal, hogy alig látszik a szõre. Nincs ilyen derék
517 8| beszéd, nekiugrott Talpas a pulykának. Bizonyosan megrázta
518 8| Bizonyosan megrázta volna a szakállát, de a pulyka kinyújtotta
519 8| megrázta volna a szakállát, de a pulyka kinyújtotta hosszú
520 8| volna mondani:~- Oda van a becsület, Talpas. Megijedtél
521 8| becsület, Talpas. Megijedtél a pulykától.~Szegény Talpas
522 8| nagyon elszégyellte magát. A tanya végében folyik a Tisza,
523 8| A tanya végében folyik a Tisza, lekullogott annak
524 8| fölkerekedett, megindul a szekér után. Ahová az megy,
525 8| megy, oda megy õ is, ha a tanyán már nem lehet maradása.~
526 8| lehet maradása.~Mivel pedig a szekér a városba ment, Talpas
527 8| maradása.~Mivel pedig a szekér a városba ment, Talpas is
528 8| városba ment, Talpas is ment a városba. Nagyon tetszett
529 8| városba. Nagyon tetszett neki a sok kõház, a szép sima aszfalt,
530 8| tetszett neki a sok kõház, a szép sima aszfalt, ahol
531 8| aszfalt, ahol nem sárosodik be a láb, a boltok nagy tükörtáblái,
532 8| nem sárosodik be a láb, a boltok nagy tükörtáblái,
533 8| ahogy közel ment hozzá, a boltból kidugtak egy seprûnyelet
534 8| barátságtalan nép lakik ebben a városban!~Dél felé megéhezett.
535 8| felé megéhezett. Elment a kedve, amikor arra gondolt,
536 8| arra gondolt, hogy otthon a kis gazda keresi már azóta
537 8| kis gazda keresi már azóta a vízbe mártott jó kenyérhajával.
538 8| mosolyogtak felé, amilyenrõl a tanyán még csak nem is álmodott.~-
539 8| álmodott.~- Hopp, hupp egye meg a kenyérhajat a pulyka, nekem
540 8| hupp egye meg a kenyérhajat a pulyka, nekem jó a kolbász
541 8| kenyérhajat a pulyka, nekem jó a kolbász is - azzal nekiugrott
542 8| kolbász is - azzal nekiugrott a kirakat üvegének.~Bele is
543 8| üvegének.~Bele is ütötte a fejét, hogy csak úgy koccant.
544 8| történt, már akkor cirógatta a bundáját egy fehérkötényes
545 8| Nézd, milyen tolakodók ezek a csavargó tanyai kutyák!~
546 8| elszaladt, hogy meg se állt a hetedik utcáig. Alig lihegett
547 8| utcáig. Alig lihegett már, a nyelve lógott, a lába reszketett.
548 8| lihegett már, a nyelve lógott, a lába reszketett. Majd elepedt
549 8| elepedt egy ital vízért, de a városban nincsenek olyan
550 8| heverés esnék most otthon a szalmás istállóban!~Estefelé
551 8| istállóban!~Estefelé kiért a Tiszához. Erre már nagy
552 8| szinte azt gondolta, kint van a tanyán. Kapta magát, elnyújtózott
553 8| Kapta magát, elnyújtózott a hóban, ráfektette nagy buksi
554 8| ráfektette nagy buksi fejét a két elsõ lábára. Elaludt
555 8| Elaludt s álmában otthon járt a tanyán. Kergette a verebeket,
556 8| járt a tanyán. Kergette a verebeket, sütkérezett a
557 8| a verebeket, sütkérezett a ház napos oldalán s várta,
558 8| szólítja vacsorához Janika, a kis gazdája.~- Talpas, Talpas,
559 8| egy örvendezõ gyerekhang a holdfényes éjszakában.~Talpas
560 8| éjszakában.~Talpas fölneszelt a hívogatásra, körülnézett
561 8| találta magát, amely közel a parthoz csendesen úszogatott
562 8| csendesen úszogatott lefelé a Tiszán. A parton pedig ott
563 8| úszogatott lefelé a Tiszán. A parton pedig ott állt Janika,
564 8| parton pedig ott állt Janika, a kis gazda, a kezében meleg
565 8| állt Janika, a kis gazda, a kezében meleg cipó, a száján
566 8| gazda, a kezében meleg cipó, a száján hívogató szó:~- Ugorj
567 8| történt. Mikor kimenekült a városból, észre se vette,
568 8| városból, észre se vette, hogy a Tisza jegén vackolt meg
569 8| jegén vackolt meg magának a hóban. Addig, míg aludt,
570 8| míg aludt, megindult vele a jég s hazavitte a tanyára.~
571 8| megindult vele a jég s hazavitte a tanyára.~Jaj, csakhogy itthon
572 8| Álmában se megy többet a városba, inkább megosztozik
573 8| városba, inkább megosztozik a fehér pulykával az uraságban.
574 8| pulykával az uraságban. Hanem az a fehérkötényes városi ember
575 8| magára, hogy valahogy erre a tájékra ne kerüljön, mert
576 8| mert bizonyosan megemlegeti a napot, mikor a Talpassal
577 8| megemlegeti a napot, mikor a Talpassal találkozik.~ ~
578 9| volt. Zörgõ olyan, mint a neve: zörgött minden csontja,
579 9| minden csontja, mint dió a zsákban. Görgõ is olyan
580 9| Görgõ is olyan volt, mint a neve: a nagy kövérségtõl
581 9| olyan volt, mint a neve: a nagy kövérségtõl nem tudott
582 9| szaladni, csak görögni.~Zörgõ a nekeresdi bíró kutyája volt,
583 9| kutyája volt, Görgõ meg a nevenincsi bíróé. A nekeresdi
584 9| meg a nevenincsi bíróé. A nekeresdi bíró olyan takarékos
585 9| egy karajt, annak is csak a belét. A haját odaadta Zörgõnek,
586 9| annak is csak a belét. A haját odaadta Zörgõnek,
587 9| Zörgõnek, amiért õrizte a házat. Bezzeg a nevenincsi
588 9| amiért õrizte a házat. Bezzeg a nevenincsi bíró úgy élt,
589 9| bíró úgy élt, mint zsizsik a borsóban. Minden nap fácánpecsenyét
590 9| háromszor, akkor is csak a bõrét. A húsát odaadta Görgõnek,
591 9| akkor is csak a bõrét. A húsát odaadta Görgõnek,
592 9| Görgõnek, hogy ki ne ugassa a szemébõl az álmot.~A két
593 9| ugassa a szemébõl az álmot.~A két kutya mindig tisztelte-becsülte
594 9| még egymás portáján, csak a két falu határában. Görgõ
595 9| sétálgatni, hogy jobban essék a vacsora, Zörgõ meg ott szokott
596 9| szokott ürgepecsenyét fogni a kenyérhaj mellé.~Egyszer
597 9| fönt fényeskedett az égen a vacsoracsillag.~- Eh, eh -
598 9| nyilván elrontotta délben a gyomrát ez a Zörgõ. Eh,
599 9| elrontotta délben a gyomrát ez a Zörgõ. Eh, eh, elmegyek
600 9| meglátogatni.~Hát ahogy bedöcög a nekeresdi bíró kapuján,
601 9| az asztalod!~- De rövid a vacsorám!~- Mi jóban dúskálódsz,
602 9| Ma olyan jó kedve volt a gazdámnak, hogy hozzádörgölte
603 9| gazdámnak, hogy hozzádörgölte a kenyérkét ahhoz a zacskóhoz,
604 9| hozzádörgölte a kenyérkét ahhoz a zacskóhoz, amelyikben a
605 9| a zacskóhoz, amelyikben a sajtocskát tartogatja.~-
606 9| tartogatja.~- Ej ha, de jól megy a sorod - vigyorgott Görgõ.~-
607 9| bekapta nagy elszántan a falatot, azután hozzátörülgette
608 9| azután hozzátörülgette a száját a pázsithoz.~- Köszönöm
609 9| hozzátörülgette a száját a pázsithoz.~- Köszönöm a
610 9| a pázsithoz.~- Köszönöm a barátságot, cimborám, de
611 9| ham-ham-ham-mar - hányta a bukfencet örömében Zörgõ
612 9| görgött.~Sebaj, utolérte a vendéget a vacsoránál. Porcelán
613 9| Sebaj, utolérte a vendéget a vacsoránál. Porcelán tányérban
614 9| Porcelán tányérban kapta Görgõ a kosztot, mégis elvonyította
615 9| Zörgõ, akinek már csattogott a foga az étvágytól.~- Haragszom,
616 9| látják, hogy vendég van a háznál.~- Sose bántsd, nem
617 9| nagy fácáncombot, mint béka a legyet.~- Tessék, tessék -
618 9| egy kis sonkacsontot! Hát a hurka végét szereted-e?
619 9| Jobb íze van ám ennek, mint a favégnek! De már csak ezt
620 9| favégnek! De már csak ezt a tojásos galuskát itt nem
621 9| itt nem hagyod!~Zörgõ csak a fejét rázta. Nemhogy szólni,
622 9| szólni, szuszogni se bírt a jámbor. Nagy idõbe telt
623 9| kérdezte Görgõ ásítozva, mert a hosszú séta nagyon elálmosította.~-
624 9| gazduram, hogy nem hallom már a csontjaim zörgését, akárhogy
625 9| akárhogy rázom magam.~Ebben a percben elkukorékolta magát
626 9| percben elkukorékolta magát a kakas a padlás szájában
627 9| elkukorékolta magát a kakas a padlás szájában s Zörgõ
628 9| no, cimborám - hegyezte a fülét Görgõ.~- Azt tanácsolom
629 9| vigyázz, meg ne tudja valahogy a gazdám, milyen jól megy
630 9| egy fejem van, de fogadok a felébe, hogyha megtudja,
631 9| haza nem ért. Holnap legyen a ti vendégetek!~ ~
632 10| Sólyom vitéz arra ébredt föl a nyárfahegyi várban, hogy
633 10| úrral is, aki valaha még a cinege-pecsenyét is kidobta
634 10| régen volt, még valamikor a nyáron, mikor erdõn, mezõn
635 10| Csak az esõ kopog, csak a köd szállong, akármelyik
636 10| ablakon tekinget ki. Pedig a nyárfahegyi várnak sok ablaka
637 10| vitézt.~Az ám, de mit ér a nagy hatalom, ha nincs hozzá
638 10| kolduskának lenni, mint a búbos pacsirta, aki úton-útfélen
639 10| nélkül, mert Sólyom vitéz a csõrét használja kardnak.
640 10| használja kardnak. Csak éppen a pettyes fehér mellényt,
641 10| pettyes fehér mellényt, meg a szürke köpönyeget kell egy
642 10| uradalmát.~Röpül is, mint a nyíl, az erdõ fái mind megcsóválják
643 10| megcsóválják bámulatukban a fejüket, de a zsellérek
644 10| bámulatukban a fejüket, de a zsellérek sehol se mutatkoznak.
645 10| mutatkoznak. Hiába ring a csendes mezõk felett, még
646 10| Sólyom vitéz kénytelen a tanyák közt szerencsét próbálni.
647 10| észreveszik.~Most azonban nagy a szerencséje. Kis csirkék
648 10| szerencséje. Kis csirkék csipognak a tanyaudvaron a kotlós körül
649 10| csipognak a tanyaudvaron a kotlós körül s nem õrzi
650 10| más, csak egy kócos bunda a kút mellett. A bunda pedig
651 10| kócos bunda a kút mellett. A bunda pedig nem valami goromba
652 10| valami kõdarab s huss! éppen a kotlós tyúk mellett vágódik
653 10| ott! - rikácsolja el magát a kotlós s a kócos bunda mellé
654 10| rikácsolja el magát a kotlós s a kócos bunda mellé csalogatja
655 10| kócos bunda mellé csalogatja a csibéit, akik torkuk szakadtából
656 10| közületek - csattogtatta a kardját Sólyom vitéz s fölugrott
657 10| Sólyom vitéz s fölugrott a kócos bundára, hogy megvethesse
658 10| bundára, hogy megvethesse a hátát a kútkerítésben.~Az
659 10| hogy megvethesse a hátát a kútkerítésben.~Az ám, csakhogy
660 10| kútkerítésben.~Az ám, csakhogy abban a percben megmozdult a kócos
661 10| abban a percben megmozdult a kócos bunda, de még meg
662 10| vagyok? brrr-brrr - morgott a bunda. - Biz én csak a Fillér
663 10| morgott a bunda. - Biz én csak a Fillér kutya vagyok, brrr-brrr.
664 10| barátságosan csattogtatta hátrafelé a fogát, hogy Sólyom vitéz
665 10| ebéd nélkül is, csakhogy a sarkantyús csizmája beleakadt
666 10| sarkantyús csizmája beleakadt a Fillér kócos bundájába.
667 10| se holt, se eleven, mikor a Fillér szárnyánál fogva
668 10| s nagy mancsait rátette a fehér mellényre:~- Ki-ki-ki-ki -
669 10| volt még benne s vitte be a foga közt a tanyába s letette
670 10| benne s vitte be a foga közt a tanyába s letette a gazda
671 10| közt a tanyába s letette a gazda lába elé. Az pedig
672 10| szeretettel simogatta meg a kócos bundát:~- Nini, sólymot
673 10| látom, föl kell emelnem a béredet. Mától fogva nem
674 11| álmom volt tegnap délután a kertben, ahogy a kis cseresznyefánk
675 11| délután a kertben, ahogy a kis cseresznyefánk alatt
676 11| cseresznyefánk alatt szunyókáltam a padon. Azt álmodtam, hogy
677 11| rubin cseresznye termett a kis cseresznyefán, arany
678 11| húszkoronás bankókat levelezett a szõlõvenyige.~- Ejnye -
679 11| mit csináljak én ezzel a töméntelen kinccsel? Zsákba
680 11| legalább akkor ott tarthatják a bababálat, nem az íróasztalomon.~
681 11| íróasztalomon.~Már ki is nyújtottam a kezem egy suhogós-ropogós
682 11| levélbankóért, mikor egyszerre csak a homlokomhoz ütõdik valami.
683 11| ütõdik valami. Kinyitom a szemem: hát egy nagyobbacska
684 11| ruhája csillogott-villogott a napfényben s olyan peckesen
685 11| olyan peckesen szedegette a lábát a homokban, hogy én
686 11| peckesen szedegette a lábát a homokban, hogy én mindjárt
687 11| magamban:~- No, ez bizonyosan a bogár-generális.~Már éppen
688 11| szélén. De úgy hányta ám a bukfencet, hogy nincs az
689 11| bukfencet, hogy nincs az a pojáca, aki jobban értene
690 11| ügyeskedett, hogy egyszer csak a feje búbjára pottyant a
691 11| a feje búbjára pottyant a peckes generálisnak. Kotródott
692 11| Bocsánatot is kérek, hogy a fejére ugrottam uraságodnak.
693 11| tettem, hanem nekem már az a természetem. Pattanóbogárnak
694 11| Pattanóbogárnak hív Tolna-Baranya.~A bogár-generális megtapogatta
695 11| bogár-generális megtapogatta a feje búbját s egy kicsit
696 11| Igazán nagyon örülök a szerencsének. Én az aranyos
697 11| virágjában meg szoktam enni a gyümölcsöt, hogy a gazdámnak
698 11| enni a gyümölcsöt, hogy a gazdámnak ne legyen vele
699 11| vetett örömében díszbukfencet a pattanó-bogár. - Uraságod
700 11| pattanó-bogár. - Uraságod megeszi a virágot, én meg megeszem
701 11| virágot, én meg megeszem a gyökeret. Azon élek egész
702 11| famíliástól. Mindjárt át is hívom a testvéreimet a búzaföldrõl.
703 11| is hívom a testvéreimet a búzaföldrõl. Vagyunk vagy
704 11| háromszázan. Tudom, megörül a gazda a nagy tisztességnek.~
705 11| Tudom, megörül a gazda a nagy tisztességnek.~Már
706 11| amikor új vendéget láttam a fûben. Lencseszemnél nem
707 11| megmeredve.~- Ohó, hiszen ez a trafikos szomszéd! - pattogtatta
708 11| szomszéd! - pattogtatta vígan a nyakát a pattanó-bogár -
709 11| pattogtatta vígan a nyakát a pattanó-bogár - ez ám csak
710 11| pattanó-bogár - ez ám csak a derék legény! Nincs az a
711 11| a derék legény! Nincs az a dohánygyár, ahol olyan szépen
712 11| ahol olyan szépen sodornák a szivart, mint ahogy õ összesodorja
713 11| mint ahogy õ összesodorja a falevelet. Aztán olyan furfangos
714 11| kend, itt nincs veszedelem.~A trafikos szomszéd kihúzta
715 11| az egész teste s nem is a kezével fogott kezet, hanem
716 11| rég ismerem - hízelgett a virágbogár -, de még munka
717 11| nem volt szerencsém látni.~A levélsodró bogár egyszeribe
718 11| szivart sodort belõle, mint a parancsolat. Õ aztán visszapottyant
719 11| Õ aztán visszapottyant a barátaihoz, hanem a levél
720 11| visszapottyant a barátaihoz, hanem a levél nem sodródott vissza.
721 11| szomszéd - büszkélkedett a trafikos -, s úgy látom,
722 11| gondoltam magamban -, ez a leggonoszabb valamennyi
723 11| az még csak ezután jött. A lugasszõlõ kihajló vesszejébõl
724 11| piszkos-fekete bogár zuhant a három közé negyediknek.
725 11| három közé negyediknek. Egy a széle, hossza, vastagsága.
726 11| hisz ez meg Csajkó sógor, a szõlõszabó - örvendezett
727 11| szõlõszabó - örvendezett a pattanó-bogár. - Neki az
728 11| pattanó-bogár. - Neki az a mestersége, hogy tõben lenyesegeti
729 11| hogy tõben lenyesegeti a szõlõhajtásokat. Mondhatom,
730 11| mester. Ahová õ beteszi a lábát, ott nem isznak mustot
731 11| kinyitottam szép csendesen a kertajtót.~- Pipikém, pipikém! -
732 11| pipikém! - szólítottam be a kendermagos kis jércét s
733 11| jércét s megmutattam neki a mindenféle mestereket.~-
734 11| Kotty-kotty! - mondta röviden a jércike s úgy bekapta a
735 11| a jércike s úgy bekapta a trafikost, mintha ott se
736 11| lett volna. Utána küldte a pattanóbogarat is, meg a
737 11| a pattanóbogarat is, meg a virágbogarat is. Csajkó
738 11| hagyta utoljára, mert az volt a legnagyobb falat.~ ~
739 12| CSUPASZEM, A VILÁGJÁRÓ~Aki vízparton
740 12| látta már Csupaszem békát, a papucsosmestert. Nyakba
741 12| keze-lábáról könnyû fölismerni ezt a jóravaló mesterembert. De
742 12| mesterembert. De legkönnyebben a szemérõl, mert ahhoz fogható
743 12| szem nem kerülközik több a nádasban. Hozzá még Csupaszem
744 12| nem is az arcán hordozta a szemit, mint más istenteremtése,
745 12| más istenteremtése, hanem a feje tetején. Büszke is
746 12| öreg papucsosmester, hogy õ a feje tetejével lát.~- Ebbõl
747 12| valami elõkelõ nemzetség ez a miénk - mondja estendén
748 12| miénk - mondja estendén a Csupaszem-porontyoknak,
749 12| étvággyal elfogyasztották a szúnyográntottát.~- Elég
750 12| kis Csupaszem -, hogy mink a fejünk tetején látunk.~-
751 12| Mert így nem tehetünk a fejünkre kalapot - nevette
752 12| kalapot - nevette el magát a poronty.~De sietett is ám
753 12| hirtelenében kalapot ne mérjen a fejére a gyékény-buzogánnyal
754 12| kalapot ne mérjen a fejére a gyékény-buzogánnyal az öreg
755 12| jobban az öreg papucsos, mint a kalapos mesterséget. Azt
756 12| éhenkórász népeknek való, mint a gémek, akik még tollat is
757 12| akik még tollat is tûznek a süvegük mellé. Szabad fõvel
758 12| papucsban, hogy meg ne szúrja a talpát a sulyomtövis.~Lapulevélbõl
759 12| hogy meg ne szúrja a talpát a sulyomtövis.~Lapulevélbõl
760 12| Lapulevélbõl szabja Csupaszem a papucsot s míg õ ott szorgoskodik
761 12| s míg õ ott szorgoskodik a vízparton, Csupaszem anyó
762 12| vízparton, Csupaszem anyó a sás közt keveri a délebédhez
763 12| Csupaszem anyó a sás közt keveri a délebédhez való rántást.
764 12| való rántást. Ki-kiszól a konyhából a papucsos mûhelybe:~-
765 12| rántást. Ki-kiszól a konyhából a papucsos mûhelybe:~- Mit
766 12| papucso-cso-cso-cso-csot - dúdolgatja vissza a mester.~- Szép mesterség
767 12| nem tud egyebet - zümmögi a feje felett az aranyos szárnyú
768 12| én, te éhendongó?~- Túl a dombon erdõt, rétet, mindenféle
769 12| tarisznya szúnyogot.~- Minek ez a nagy tudomány egy hitvány
770 12| szolgabíró leszek, megveszem a szemedet ablaknak a megyeházára.
771 12| megveszem a szemedet ablaknak a megyeházára. Úgy se veszed
772 12| semmi hasznát.~- Kapjon el a béka! - vartyogott haragosan
773 12| s csakugyan utána kapott a szitakötõnek.~Hanem az már
774 12| szitakötõnek.~Hanem az már akkor a másik parton vallatta a
775 12| a másik parton vallatta a virágos kákát, mit álmodott
776 12| hogy hasznát tudom venni a szememnek - dörmögött utána
777 12| Csupaszem mester.~Hanem azért a szitakötõ beszédje mégis
778 12| beszédje mégis szöget ütött a fejébe. Szó, ami szó, mégiscsak
779 12| volna egyszer körülnézni a világban az ilyen magaformájú
780 12| még csak nagy tisztessége a nádasban Csupaszem papucsosnak!
781 12| Csupaszem papucsosnak! Még tán a bíbic is õvele varratná
782 12| tovább, Csupaszem elhajította a kaptafát, fölgyûrte a zöld
783 12| elhajította a kaptafát, fölgyûrte a zöld kötõjét s akkorát ugrott
784 12| kötõjét s akkorát ugrott föl a dombra, hogy szinte puffant.~-
785 12| virágok nevetve csóválták meg a fejüket, mikor meghallották,
786 12| van az öreg Csupaszem. Még a napocska is elnevette magát
787 12| mire felére kapaszkodott a dombnak, már a nyelve is
788 12| kapaszkodott a dombnak, már a nyelve is lógott.~- Hová,
789 12| Csupaszem bácsi? - kérdezte tõle a csigabiga.~- Megyek világot
790 12| világot látni - lihegett a szegény Csupaszem -, valamirevaló
791 12| körül ne nézzen egy kicsit a világban.~- Ugyan mit lehet
792 12| rajta nézni?~- Mit-e? Nem a te eszedhez való az, kis
793 12| való az, kis öcsém! Túl a dombon erdõt, rétet, mindenféle
794 12| is megnézem - örvendezett a csigabiga -, gyerünk együtt
795 12| Csupaszem mestert elfutotta a béka-méreg. Még hozzákötné
796 12| Még hozzákötné magát ez a sehonnai vándorlegény, akinek
797 12| három ugrással fent volt a domb tetején.~- No, nézzük,
798 12| Csupaszem s fölágaskodott a két hátulsó lábára, hogy
799 12| jobban körülnézhessen.~Nini, a kiskésit neki, hisz itt
800 12| olyan pocsolya van, mint a másik oldalon! No nézd,
801 12| oldalon! No nézd, itt van még a papucsos mûhely is! Lám,
802 12| Lám, lám, hát ott nem az a sásbokor hajladozik, ahol
803 12| sásbokor hajladozik, ahol a vacsorára való szúnyog-szalonnát
804 12| szúnyog-szalonnát pörkölik! Még az a békateknõ is ott úszkál
805 12| békateknõ is ott úszkál a vízen, amelyikben a kis
806 12| úszkál a vízen, amelyikben a kis Csupaszemeket szokta
807 12| édesanyjuk.~- Hordja el a gólya ezt a világot - csak
808 12| Hordja el a gólya ezt a világot - csak olyan az,
809 12| világot - csak olyan az, mint a mienk! Hej, de bolonddá
810 12| Hej, de bolonddá tett az a gonosz szitakötõ! - sopánkodott
811 12| csendesen legurítván magát a lejtõn. Nem érte föl ésszel
812 12| lejtõn. Nem érte föl ésszel a jámbor, hogy õ benne volt
813 12| jámbor, hogy õ benne volt a hiba. Visszafelé látott,
814 12| lábra állt, azért látta a tulajdon maga nádasát. Ilyen
815 12| veszedelem van abban, ha valaki a feje tetején viseli a szemét.~
816 12| valaki a feje tetején viseli a szemét.~A parton már ott
817 12| tetején viseli a szemét.~A parton már ott várta az
818 12| családja. Csak úgy rezgett belé a nádas, ahogy az éhes Csupaszemek
819 12| apjukat köszöntötték:~- Vár a vacso-cso-cso-csora, vár
820 12| vacso-cso-cso-csora, vár a vacso-cso-cso-csora!~Az
821 12| azonban ügyet se vetett a nyájas köszöntésre. Fejest
822 12| köszöntésre. Fejest ugrott a vízbe s úgy elbújt a nádtorzsába,
823 12| ugrott a vízbe s úgy elbújt a nádtorzsába, hogy gólya
824 12| félt, hogy megkérdezik tõle a porontyai, elmén-e máskor
825 13| Tyúk anyónak dolga akadt a veteményes kertjében. Meg
826 13| kellett nézni, érik-e már a papsajt, fodorodik-e a zsályalevél,
827 13| már a papsajt, fodorodik-e a zsályalevél, tejesedik-e
828 13| zsályalevél, tejesedik-e a vad mák? Féreg nem túrja-e
829 13| mák? Féreg nem túrja-e ki a muhart, rossz szomszéd nem
830 13| rossz szomszéd nem eszi-e a friss porcfüvecskét? Egy
831 13| porcfüvecskét? Egy lépés a hossza, egy lépés a széle
832 13| lépés a hossza, egy lépés a széle árokparton a Tyúk
833 13| lépés a széle árokparton a Tyúk anyó veteményes kertjének:
834 13| anyó útra készülõdött s már a napernyõjét is fölnyitotta
835 13| van, mint Tyúk anyónak! A Kendermagos meg a Búbos!~
836 13| anyónak! A Kendermagos meg a Búbos!~Az ám, a Kendermagos
837 13| Kendermagos meg a Búbos!~Az ám, a Kendermagos meg a Búbos!
838 13| Az ám, a Kendermagos meg a Búbos! A nagy készülõdésben
839 13| Kendermagos meg a Búbos! A nagy készülõdésben egész
840 13| örömében egész nekipirul a taréja.~- Sárgarépa, karaláb,
841 13| legalább! - kiált be Tyúk anyó a tormalevelek közé, mert
842 13| tormalevelek közé, mert a tormaerdõben szoktak hûsölni
843 13| tormaerdõben szoktak hûsölni a kis árvák.~- Mit-adsz, mit-adsz,
844 13| mit-adsz? - gurul elõ fürgén a tormák közül a Búbos.~-
845 13| elõ fürgén a tormák közül a Búbos.~- Mit-mit-mit? -
846 13| Mit-mit-mit? - segít neki a Kendermagos is.~Tyúk anyó
847 13| is.~Tyúk anyó kiterjeszti a két szárnyát és szeretettel
848 13| szeretettel cirógatja meg a kis csirkéit:~- Minden szépet,
849 13| Búbosom, te öregebb vagy, mint a Kendermagoska: neked legyen
850 13| veszekszik, annak hátrakötöm a sarkát.~Evvel Tyúk anyó
851 13| Evvel Tyúk anyó kicsusszant a kapu alatt, a két kis csirke
852 13| kicsusszant a kapu alatt, a két kis csirke pedig úgy
853 13| azt se tudták, melyikük a Kendermagos, melyikük a
854 13| a Kendermagos, melyikük a Búbos.~- Ugye, Búboska,
855 13| Búboska, rossz lehet az, mikor a csirkének hátrakötik a sarkát? -
856 13| mikor a csirkének hátrakötik a sarkát? - tûnõdött Kendermagos.~
857 13| se tudott ijedtében, csak a bóbitája reszketett, hanem
858 13| öregebb s fölbátorította a testvérkéjét:~- De ha össze
859 13| veszünk, nem kötik ám hátra a sarkunkat!~Nagyfejû veréb
860 13| Nagyfejû veréb illegette magát a bodzabokor levelei közt,
861 13| szó nélkül:~- Az lenne már a nagy csuda, nem látott még
862 13| méregduda - csiripelt le a kis csirkékre.~A két kis
863 13| csiripelt le a kis csirkékre.~A két kis csirkének nem is
864 13| vannak ijedve. Fölborzolták a tollukat s visszasipítottak
865 13| tollukat s visszasipítottak a nagyfejû verébre:~- Ti-zen-ket-tõ
866 13| elszégyellte magát erre a csúfolódásra, hogy mindjárt
867 13| mindjárt elrepült, meg se állt a másik bodzabokorig, onnan
868 13| bodzabokorig, onnan töltötte rájuk a mérgét:~- Csirke csipog,
869 13| egymást csípi!~- Tõlem járhat a kereplõje - mondta Búbos
870 13| kereplõje - mondta Búbos a Kendermagosnak - én tudom,
871 13| meresztgette kopasz nyakát a Kendermagos - még ha te
872 13| veszek össze! - kötözködött a kis Kendermagos.~Búbos fölágaskodott,
873 13| itt - csipogott keservesen a Búbos meg a Kendermagos.~
874 13| csipogott keservesen a Búbos meg a Kendermagos.~Tyúk anyó ijedten
875 13| Tyúk anyó ijedten futott a vályúhoz:~- Hát ti, haszontalan
876 13| haszontalan csirkék, hogy kerültök a vízbe?~- Fürdöttünk, anyóka -
877 13| Fürdöttünk, anyóka - szepegte a Búbos.~- Melegünk volt,
878 13| volt, anyóka - tódította a Kendermagos.~Tyúk anyó mindjárt
879 13| Kendermagos.~Tyúk anyó mindjárt a szárnya alá szedte ázott
880 13| pirongatni, míg eléjük szórta a friss füvecskét:~- Szégyelljétek
881 14| aki költögesse. Oda vannak a vidám szavú madarak; aki
882 14| Legalább addig se gyötri a gond: hogy hol terítenek
883 14| terítenek neki ma ebédre?~Mikor a tudós bagoly, aki egész
884 14| bagoly, aki egész éjszaka a csillagokat vizsgálgatta,
885 14| szõkülésekor hazafelé suhog a ködben, még akkor minden
886 14| még akkor minden alszik. A fák csendesen bólogatnak:
887 14| bizonyosan virágukat ringatják a meleg napsugárban. Lassú
888 14| Lassú horkolás hallatszik a fahegyrõl: ott a mókus álmodik
889 14| hallatszik a fahegyrõl: ott a mókus álmodik puha vackán
890 14| vackán friss mogyoróról. A sûrûbõl is jön valami halk
891 14| õzikék kergetõznek álmukban a csörgõ patak partján. Bezzeg
892 14| Bizonyosan mézet talált álmában a Tányértalpú s most a vad
893 14| álmában a Tányértalpú s most a vad méhecskék elõl menekszik
894 14| csepegõ köd, nyirkos hideg. A bölcs bagolynak minden tolla
895 14| bele valami jókedvû nevetés a hajnali csendbe.~Tudós bagoly
896 14| bagoly ijedtében majd leejti a pápaszemét: ugyan kinek
897 14| ilyen hangos jókedve ebben a cudar idõben?~Harkály mesternek
898 14| aki kint gubbaszkodott a háza küszöbén, nagy faodú
899 14| sapkája csak úgy villog a félhomályban, ahogy csavargatja
900 14| félhomályban, ahogy csavargatja a fejét jobbra-balra.~- Nini,
901 14| Harkály mester - mondja neki a bagoly -, de korán kialudtad
902 14| van?~- Huj-huj - ujjong a mester -, úgy érzem, hogy
903 14| rád is férne - szánakozik a bagoly -, mert olyan vagy
904 14| mert olyan vagy már, mint a hét szûk esztendõ.~Az erdõk
905 14| csakugyan nagyon megviselte a tél. Tisztes fekete gúnyája,
906 14| idõ, nincs kereset, üres a konyha. Hetek óta nem evett
907 14| csupa fenyõmagon tengõdik a jámbor.~- De érzem, hogy
908 14| szerencsém lesz - biztatja magát a mester s nyakába veszi az
909 14| kis munka valahol.~Elõször a fenyõfákat kopogtatja sorra.
910 14| kopogtatja sorra. Azokban lakik a fenyõpille könnyû hernyója,
911 14| annál fölségesebb eledel a harkálygyomornak. Az ám,
912 14| harkálygyomornak. Az ám, de a hernyónak is van magához
913 14| olyan mélyen bevette magát a fába, hogy odáig ugyan be
914 14| szerencse ér ma engem - csóválta a mester a piros sapkát s
915 14| engem - csóválta a mester a piros sapkát s nekifeszíti
916 14| piros sapkát s nekifeszíti a vésõjét a cserfakéregnek.
917 14| s nekifeszíti a vésõjét a cserfakéregnek. Ott lakik
918 14| ormányos.~Sebaj, hiszen még a bükkfák hátra vannak. Pedig
919 14| hátra vannak. Pedig azoknak a repedéseiben tanyázik a
920 14| a repedéseiben tanyázik a százlábú bogár.~- Gyer-gyer,
921 14| Gyer-gyer, gyer-gyer! - kopácsol a mester. De nem hiába van
922 14| nem hiába van száz lába a százlábú bogárnak, úgy elindul
923 14| Pedig lefelé csuszkál már a napocska az égen s ugyancsak
924 14| ugyancsak vacsorázhatnékja van a mesternek. Ej, ej, hát csak
925 14| hát csak nem mutatkozik az a különös szerencse? Nyilván
926 14| azoknak az öreg nyárfáknak a kérge alatt bujkál. Nem
927 14| az is drága koszt ebben a szûk idõben.~- Kipp-kopp,
928 14| Kipp-kopp, kipp-kopp - dolgozik a fejsze, hasad a forgács,
929 14| dolgozik a fejsze, hasad a forgács, de semmi sincs
930 14| olyan vidékre hurcolkodtak a hangyák, ahol nincsen ács
931 14| hangyák, ahol nincsen ács a faluban.~- Hû-hû, hû-hû -
932 14| hû-hû - sóhajt szomorúan a mester - mibõl éljen meg
933 14| mibõl éljen meg most már a szegény mesterember? Már
934 14| el kell bujdosnom errõl a tájról, ahol semmi becsülete
935 14| Ugyan mester, foltozd be a házamat, kilyukadt a teteje,
936 14| be a házamat, kilyukadt a teteje, mind bever rajta
937 14| alássan - szorgoskodott a mester s úgy beácsolta a
938 14| a mester s úgy beácsolta a tetõt, hogy tán szebb volt,
939 14| azelõtt. Hálálkodott is a csigabiga, ahogy csak a
940 14| a csigabiga, ahogy csak a szarvaitól telt, hanem a
941 14| a szarvaitól telt, hanem a mester nem érte ám be szép
942 14| szóval:~- Hohó barátom, hát a napszám hol van?~- Napszám -
943 14| Napszám - meresztgette a csiga a szarvait -, hát
944 14| Napszám - meresztgette a csiga a szarvait -, hát nem elég,
945 14| de tüstént! - rikoltozott a mester - háziúr létedre
946 14| elvennéd az ingyen munkát a szegény embertõl?~- No,
947 14| integetett nagy kegyesen a csiga s azzal kotródott
948 14| csiga s azzal kotródott be a száraz levelek közé.~- Úgy?
949 14| levelek közé.~- Úgy? Majd a nyáron? Ha el nem felejted? -
950 14| felejted? - ugrott utána a mester s sutty! úgy kirántotta
951 14| s sutty! úgy kirántotta a csigát a házából, mintha
952 14| úgy kirántotta a csigát a házából, mintha benne se
953 14| bóbiskolt álmosan, mikor a háziurat lenyelte -, de
954 15| reggel óta ott kapargálgatott a kerítés tövében, aztán megfürdött
955 15| tövében, aztán megfürdött a homokban, körülnézett a
956 15| a homokban, körülnézett a szalmás istállóban, háromszor
957 15| istállóban, háromszor megkerülte a szénaboglyát, de utoljára
958 15| mindenbe beleunt. Fölrepült a kerítés tetejére és elsóhajtotta
959 15| köleskása: nincs mulatság a tanyába.~- Miau, Jércike,
960 15| szállj ide! - kiáltott át a macska a kerítés másik oldaláról -
961 15| kiáltott át a macska a kerítés másik oldaláról -
962 15| menjünk?~- Jártál-e már a kölesföldön? Ott van csak
963 15| víg világ. Ennivaló, mint a csuda. Kigömbölyödsz, mint
964 15| csuda. Kigömbölyödsz, mint a duda.~Megindultak, mentek,
965 15| dinnyeföldet, patakot, malmot, de a kölesföld csak nem akart
966 15| Cica én már nem sétálok, a lábamon alig állok, gyerünk
967 15| megvigasztalta:~- Minek az a lári-fári? Nem kell, csak
968 15| egy kicsit várni; ehhez a kukoricaföldhöz már csak
969 15| kukoricaföldhöz már csak egy ugrás a kölesföld.~A nagy kukoricabokrok
970 15| csak egy ugrás a kölesföld.~A nagy kukoricabokrok levele
971 15| s észre se vette, mikor a Cica-mica elszaladt mellõle.
972 15| haza szaladok, mert elhûl a leveske. Te csak mulasd
973 15| leveske. Te csak mulasd magad a nagyvilágban, te ostoba
974 15| csak tréfálkozik vele az a gonosz macska. De biz az
975 15| sötétedett, hullani kezdett a harmat. Jércike éhiben,
976 15| se találta volna meg, ha a Morzsa kutya arra nem vetõdik.~-
977 15| kutya arra nem vetõdik.~- Mi a szösz, Jércike, hát tebelõled
978 15| Morzsa bácsi, csúffá tett az a gonosz Cica-mica! Ugyan
979 15| Cica-mica! Ugyan rángassa meg a farkát, ha hazaérünk.~Morzsa
980 15| hazaérünk.~Morzsa megígérte a jó akaratát, hanem azért
981 15| egész úton.~- Sose higgy a macskának, Jércike, mert
982 15| hízeleg!~Jércikén fogott a tanács, mert azóta se barátkozik
983 15| mert azóta se barátkozik a macskával. Hanem azért harmadnapra,
984 15| magát, megint csak fölrepült a kerítés tetejére.~- Kár,
985 15| ide! - kiáltott föl hozzá a csengettyûs bárány - gyere
986 15| de óvatosan megkérdezte a bárányt:~- De ugye, barikám,
987 15| nem hagysz magamra, mint a Cica-mica?~- E-e-én? - méltatlankodott
988 15| E-e-én? - méltatlankodott a bárány - ne-eem.~Nem is
989 15| ne-eem.~Nem is kívánt magának a Jércike soha jobb útitársat,
990 15| soha jobb útitársat, mint a bárány. Ez nem futkározott
991 15| futkározott ide-oda, mint a macska, hanem szép lassan
992 15| lépten-nyomon megállt, hogy a Jércike jól szemügyre vehessen
993 15| vehessen mindent. Megnézték a legelõt, szélmalmot, a csordakutat,
994 15| Megnézték a legelõt, szélmalmot, a csordakutat, a haranglábat,
995 15| szélmalmot, a csordakutat, a haranglábat, utoljára azt
996 15| haranglábat, utoljára azt kérdezte a bárány:~- Hát az erdõben
997 15| Jércike, az pedig csak a szép. Árnyékos nagy fák
998 15| Árnyékos nagy fák alatt csörög a patak, s a patakparton olyan
999 15| alatt csörög a patak, s a patakparton olyan porcfû
1000 15| kicsit.~Bementek az erdõbe, a bárány lehevert a fûbe,
1-500 | 501-1000 | 1001-1491 |