Rész
1 1| ember.~- A farkas nem adott éppen olyan nagy dolgot, hanem
2 2| egy mosolygós nyári délben éppen az iskolából jöttünk ki,
3 2| döfölgetni a mackót. Ez meg már éppen nagyon jól esett neki. Amikor
4 4| utoljára.~Jó szerencse, hogy én éppen akkor mentem végig a kerten
5 5| dalolt.~Itt van az a könyv éppen a kezemben. Elmondok nektek
6 6| szundítani egy kicsit. Már éppen lecsukódott a szeme, mikor
7 6| alatt a kastélyában. Most éppen kint ült a küszöbön, a tüskéit
8 7| ide Afrikából.~Zsiráf apó éppen aludni készült, mikor betoppant
9 10| nyárfahegyi várnak sok ablaka van. Éppen annyi, mint amennyi gerendája.
10 10| használja kardnak. Csak éppen a pettyes fehér mellényt,
11 10| mint valami kõdarab s huss! éppen a kotlós tyúk mellett vágódik
12 11| bizonyosan a bogár-generális.~Már éppen be akartam neki mutatkozni,
13 11| nagy tisztességnek.~Már éppen mondani akartam, mennyire
14 16| valamit.~Móric azt álmodta éppen, hogy egy kis fehér egérnek
15 16| volna - mondom, ezt álmodta éppen, mikor a Huppuj hívása fölzavarta.
16 17| akar õ semmi rosszat, csak éppen egy kis ürgepecsenyét.~Addig,
17 17| az a tolakodó teremtés. Éppen olyan ijedt ábrázatot vág,
18 18| úgyse látná meg benne magát. Éppen csak azért van neki szeme,
19 19| Odafeküdt a lábához s már éppen valami szépet akart álmodni,
20 20| pitvarajtó szemöldökfájához, ahol éppen egy kövér dongó pödörgette
21 20| vett a péceli határig. Ott éppen egy szántóvetõ ember tanította
|