Rész

 1  16|                                 HUPPUJ, MÓRIC, MEG A SÁNTA NYÚL~
 2  16|    aztán majd egyformák voltak. Huppuj a szénatartóban lakott,
 3  16|       hajnalon, ahogy kibújik a Huppuj a szénatartóból, szalad
 4  16|      ezt álmodta éppen, mikor a Huppuj hívása fölzavarta. Nagy
 5  16|      hiszen még éjszaka van.~De Huppuj csak nem hagyta elaludni
 6  16|   elõjött Móric úr.~- Aztán, te Huppuj, igazán mondod?~- Nem is
 7  16|            Mézeskalács-olvasót.~Huppuj meg nem állta nevetés nélkül.
 8  16|   elhagyták, hogy mikor egyszer Huppuj visszanézett, már látni
 9  16|     Micsoda ott az a sok fa, te Huppuj? - kérdezte Móric.~- Erdõ.~-
10  16|        Erdõ.~- Mi terem ott, te Huppuj?~- Makk.~- Jó-e az, te Huppuj?~-
11  16|   Huppuj?~- Makk.~- Jó-e az, te Huppuj?~- Jó, de az egérnek.~-
12  16|       akkor ott egér is van, te Huppuj.~- Biz ott az is lehet.~-
13  16|        megint.~- Hej, hallod-e, Huppuj, azóta nyilván elõttünk
14  16|       Pedig nagyon rosszul volt Huppuj is, szegény. Csak úgy lihegett
15  16|       szomorúan. Egyszerre csak Huppuj fölugrott az árokpartra
16  16|         duda.~- Na - azt mondja Huppuj -, most már kiállom Kecskemétig,
17  16|       éhesebbek.~- De hallod-e, Huppuj - mormogta Móric, mikor
18  16|        még a torony se látszik.~Huppuj nem szólt semmit, csak lesütötte
19  16| megérkeztetek? Volt-e jó vásár?~Huppuj is, Móric is szégyenkezve
20  16|        Azonközben megszólalt:~- Huppuj, Móric! Cicicic!~ ~