Rész

 1  11|              szõlõhajtásokat. Mondhatom, ügyes mester. Ahová õ beteszi a lábát,
 2  12|                  nádasban. Hozzá még Csupaszem mester nem is az arcán hordozta
 3  12| papucso-cso-cso-cso-csot - dúdolgatja vissza a mester.~- Szép mesterség is ez
 4  12|                       gondja! Hanem tudod mit, mester? Ha szolgabíró leszek, megveszem
 5  12|                      dörmögött utána Csupaszem mester.~Hanem azért a szitakötõ
 6  14|                                        HARKÁLY MESTER SZERENCSÉJE~Télidõben késõn
 7  14|                  jobbra-balra.~- Nini, Harkály mester - mondja neki a bagoly -,
 8  14|                      van?~- Huj-huj - ujjong a mester -, úgy érzem, hogy ma valami
 9  14|                        lesz - biztatja magát a mester s nyakába veszi az erdõt:
10  14|                       ér ma engem - csóválta a mester a piros sapkát s nekifeszíti
11  14|                      ki-jõ! - kiabálja Harkály mester diadalmasan.~De bizony nem
12  14|                        gyer-gyer! - kopácsol a mester. De nem hiába van száz lába
13  14|                     hû-hû - sóhajt szomorúan a mester - mibõl éljen meg most már
14  14|                  dehogy! Alig ért haza Harkály mester, mindjárt rákopogtatták
15  14|                   ágaskodott be rajta:~- Ugyan mester, foltozd be a házamat, kilyukadt
16  14|                      alássan - szorgoskodott a mester s úgy beácsolta a tetõt,
17  14|                       szarvaitól telt, hanem a mester nem érte ám be szép szóval:~-
18  14|                       tüstént! - rikoltozott a mester - háziúr létedre elvennéd
19  14|                     felejted? - ugrott utána a mester s sutty! úgy kirántotta