Rész

 1   2|        Bizonyosan azt mondanátok rá: ejnye, de jó kedve lehet
 2   2|       Talpra, héj! - rikoltozott rá a gazdája, de a mackó úgy
 3   2|          Nekivörösödve rikoltott rá a fiára:~- Hé, Ilia, add
 4   2|          a medve ügyet se vetett rá. Kínálta fügével, gyenge
 5   4|         próbálni. Nagy siettében rá is taposott a testvérkéire,
 6   6|        az újság erre?~Azt mondja rá a másik:~- Nincs erre, nincs
 7   7|       már hírét a marabu-várnak? Rá ne mondjátok, hogy hallottátok,
 8   7| köszöntem fel neki, de nem szólt rá semmit.~- Szerecsen madár
 9   8|     támadt az udvaron. A verebek rá nem mertek szállni a kerítésre,
10   8|         kismalac ügyet se vetett rá. A verebek olyan bátran
11   8|          csak úgy koccant. S még rá se ért gondolkodni, hogy
12  12|          feje tetején. Büszke is rá az öreg papucsosmester,
13  16|         vízért.~- Én is - ütötte rá Móric. - Tudod-e, hogy már
14  17|       hogy ugyancsak hunyorítgat rá a víz tükrébõl egy másik
15  18|   kéményén, hát tüzes szem mered rá a hajnali szürkületben s
16  18| széthányta volna a földvárat, ha rá nem szól a korán ébredt
17  20|    rikkantott, hogy összeszaladt rá az egész falu.~- Hej, emberek,
18  21|    fecskéké.~Szegény radnótiakra rá is fért volna a vigasztalás,