Rész
1 1| egyet, kettõ lesz belõle: nem olyan együgyû ám a farkas,
2 1| a veremnek szaladjon.~- Nem? Hát akkor hogy essék bele?~-
3 1| hogy essék bele?~- Már azt nem tudom. De jobb lesz más
4 1| megbirkózol vele és legyõzöd. Nem bánom, állj be hozzám csõsznek,
5 1| Fogadom, hogy három nap múlva nem lesz ezen a tájon semmi
6 1| mondtál?~- Azt, hogy a farkas nem eszi meg a kecskéidet.~-
7 1| Meg bizony! Olyat még nem evett a koma!~- Hm. Aztán
8 1| fenyen.~A nagyszerû alkut nem akarta feleségének elárulni,
9 1| megszámlálni a kecskéket, nem hiányzik-e vagy egy?~- Ráérünk
10 1| felelet.~Harmadnap megint csak nem állhatta az asszony, hogy
11 1| az urát.~- Bízd csak rám, nem lesz ott semmi hiba, hiszen
12 1| Mit fizetek? Ej, arról nem is beszéltünk, egészen elfelejtkeztem
13 1| Szerencsétlen emberfia! Mért nem mondtad ezt nekem elõbb?
14 1| kellemeskedett az ember.~- A farkas nem adott éppen olyan nagy dolgot,
15 1| sokat lótnak, futnak?~- Már nem.~- Hová tetted õket?~- Megettem.
16 1| fogadtalak fel csõsznek?~- Hát nem azt ígértem én neked, hogy
17 1| neked, hogy három nap múlva nem lesz a farkasnak ezen a
18 1| semmi keresnivalója s hogy nem õ eszi meg a kecskéidet.
19 1| hogy akár kellett, akár nem, három nap alatt megettem
20 1| füle tövét és három napig nem merte magát mutatni otthon.
21 2| tánciskolába se szokott járni?~Nem ám mostanában, de bezzeg
22 2| kenyérkereset, azt én meg nem tudom mondani, de az bizonyos,
23 2| a mackó úgy tett, mintha nem hallana. Csak pislogott
24 2| beleverejtékezett a homloka. Nem ért az semmit, a mackó csak
25 2| kicsit:~- Ugyan gazdám, hogy nem restellesz úgy erõlködni
26 2| mackót, mikor táncolhatnékja nem volt. De a gyerek rimánkodva
27 2| gyerek kezébõl. De ütni már nem érkezett vele, mert a mackó
28 2| hogy kit eszik meg a medve.~Nem volt pedig annak semmi rossz
29 2| idejében ideadod az ostort, nem eresztem ki a kezembõl a
30 2| mackó elõbújt a bódéból. Nem állhatta, hogy a kis cimborája
31 2| s a mackó soha életében nem táncolt még olyan jó kedvvel,
32 2| jó kedvvel, mint most.~De nem is tapsoltak még annyit
33 3| kakas, mid van neked?~- Nem tudom én, hogy micsoda,
34 3| Kukuriku, Kelemen: ezt már el nem szenvedem. Megbántottad
35 3| Gyorsan ide szálljatok!~Nem telt bele egy kukurintásnyi
36 3| harangozó kakasa - több kakas nem volt Hatrongyoson.~Mit tanácskoztak,
37 3| Hatrongyoson.~Mit tanácskoztak, mit nem, azt a sárga cserebogár,
38 3| nagy elkeseredésében be nem kapta volna a sárga cserebogarat.
39 3| a hatrongyosi kakasok. - Nem kel föl többet a nap Hatrongyoson,
40 3| a nap Hatrongyoson, mert nem kukorékolnak neki a hatrongyosi
41 3| tesz fogadást, huncut, ki nem állja - annyit jelent ez
42 3| jobban megfogadták, hogy nem hallatszik több kakasszó
43 3| hajnalig, hanem akkor már nem bírt magával:~Kukuriku,
44 3| Piros hajnal, serkenj!~Nem is kellett egyéb a hajnalnak,
45 3| még tán ma se állt meg.~Nem maradt már egyéb kakas Hatrongyoson,
46 3| s a hatrongyosi gyerekek nem ehetnek kakastejes kenyeret.~ ~
47 4| jó meleg kaptárban.~- Én nem vagyok olyan álomszuszék,
48 4| éjszakájában.~- Mindegy az, én már nem vagyok álmos - veregette
49 4| hallgatta a madárszót. Mert nem a fülemüle szólt, hanem
50 4| ki a nyíláson s most már nem szomorodott el, ahogy körülnézett.
51 4| egyszerre valami hideg csöpp nem hull a homlokára.~- Nini,
52 4| szakállából a sűrű havat. Nem bírt vele a nyughatatlan
53 4| hogy soha többet az életben nem nyugtalankodik éjszakának
54 5| KIS GIDÓRÓL~Hol volt, hol nem volt, kristálypatak mellett
55 5| ki se lehet azt mondani. Nem is hívta másképp, mint drága
56 5| Édesanyja, az öreg kecske nem tudott hova lenni örömében.
57 5| gyöngyvirágot szedtem.~De a kis gidó nem hitt a mézes-mázos szónak.
58 5| intése csengett a fülébe. Nem nyitotta ki az ajtót.~A
59 5| szépen, a kis gidó csak nem bocsátotta be, mert a fülébe
60 5| szavakra, aranyos ígéretekre nem nyílt meg az ajtó, mert
61 5| annak fogadja így a szavát.”~Nem is próbálta meg többször,
62 5| de azért a vadász csak nem nyugodott addig, míg a nagyfogú
63 5| míg a nagyfogú komát meg nem találta a bokrok közt.~-
64 5| puska jó nagyot, de a farkas nem adta vissza a köszöntést,
65 6| a sarkadat!~Cinege húgom nem ijedt meg:~- Szörnyû szél,
66 6| Szörnyû szél, míg el nem áll, Mackó bácsi, hanem
67 6| áll, Mackó bácsi, hanem én nem ijedek ám meg tõle. Sündisznócskától
68 6| elõttetek vallja be, hogy nem mondott igazat.~Nagy dörmögve
69 6| tüskéje, de a mackó mérge csak nem engedett.~- Nagy kópé vagy
70 6| szemébe mondjad neki, hogy nem mondott igazat, mert te
71 6| mondott igazat, mert te nem mondtad, hogy medvén szoktál
72 6| gurult a sündisznócska. Nem mert szólni szegényke, egy
73 6| bozótba.~De a medve, hogy nem hallotta a csörtetést maga
74 6| könyörgött sündisznócska - nem gyõzöm én már a menést.
75 6| esett. Ha a sündisznócska nem bír tovább menni, akkor
76 6| jaj, Mackó bácsi, ez így nem jó lesz, mert én innen legurulok,
77 6| igazat.~Jöttek a cinegék, nem is ketten, hanem tizenketten,
78 6| De olyan csúfolódást még nem hallott az erdõ, mint most.~-
79 6| Sündisznócskának pedig soha életében nem esett még olyan jól a békabecsinált
80 7| várat a térképen. Ott pedig nem mutatjátok meg, ha holnap
81 7| keresitek is.~Marabu-vár nem a térképen van, hanem az
82 7| Ott az is meglátja, aki nem keresi. Én se kerestem,
83 7| marabu úr a csizmát, vagy nem, meg nem mondhatom, mert
84 7| a csizmát, vagy nem, meg nem mondhatom, mert csak a hosszú
85 7| köszöntem fel neki, de nem szólt rá semmit.~- Szerecsen
86 7| semmit.~- Szerecsen madár az, nem ért magyarul - mondta az
87 7| No én meg szerecsenül nem értek - szomorodtam el. -
88 7| hogy ehhez a mesterséghez nem értenek. A róka ugyan lobogtatta
89 7| mondta elkeseredve a bagoly s nem gyõzte a fülével a szemét
90 7| a bajukat.~- Menetrendet nem adhatok, hanem adok egy
91 7| nekik, mit se, azt én meg nem tudom mondani, de az bizonyos,
92 7| az istenadtákat a hideg. Nem sokból áll az nekünk, létra
93 7| se kell hozzá.~Biz ahhoz nem kellett semmi se, még székre
94 8| az udvaron. A verebek rá nem mertek szállni a kerítésre,
95 8| sövényen, mintha Talpas nem is volna a világon. A tarajas
96 8| vicsorgatta. Aligha meg nem szabta volna a kakasnak
97 8| kakasnak a gúnyáját, ha elõ nem ugrik a ketrec mögül valami,
98 8| megy õ is, ha a tanyán már nem lehet maradása.~Mivel pedig
99 8| szép sima aszfalt, ahol nem sárosodik be a láb, a boltok
100 8| amilyenrõl a tanyán még csak nem is álmodott.~- Hopp, hupp
101 9| neve: a nagy kövérségtõl nem tudott szaladni, csak görögni.~
102 9| hogy egész esztendõben nem evett kukoricakenyérnél
103 9| Kenyérhajban biz én, Görgõ. De ez nem olyan hétköznapi kenyérhaj
104 9| Haragszom, hogy kést-villát nem adtak, mikor látják, hogy
105 9| a háznál.~- Sose bántsd, nem élek vele - vigyorgott Zörgõ
106 9| ilyenkorig sem éhezem meg.~Zörgõt nem nagyon kellett tessékelni.
107 9| nagyon kellett tessékelni. Nem is rágott, csak falt, nem
108 9| Nem is rágott, csak falt, nem is falt, csak nyelt.~- No
109 9| ezt a tojásos galuskát itt nem hagyod!~Zörgõ csak a fejét
110 9| Annak, gazduram, hogy nem hallom már a csontjaim zörgését,
111 9| még ma is szalad, ha haza nem ért. Holnap legyen a ti
112 10| Sólyom vitéz. Most bezzeg nem terítenek neki sehol. Csak
113 10| szerencsét próbálni. Pedig ott nem szeret járni, mert puskával
114 10| tanyaudvaron a kotlós körül s nem õrzi õket más, csak egy
115 10| kút mellett. A bunda pedig nem valami goromba állat. Sólyom
116 10| jobban belekeveredett s nem volt már se holt, se eleven,
117 10| emelnem a béredet. Mától fogva nem Fillérnek hívunk, hanem
118 11| tarthatják a bababálat, nem az íróasztalomon.~Már ki
119 11| Ne tessék megijedni, nem ütöttem meg magam. Bocsánatot
120 11| fejére ugrottam uraságodnak. Nem rosszakaratból tettem, hanem
121 11| láttam a fûben. Lencseszemnél nem nagyobb, ragyogó kék bogárkát.
122 11| volt, mint az egész teste s nem is a kezével fogott kezet,
123 11| virágbogár -, de még munka közben nem volt szerencsém látni.~A
124 11| barátaihoz, hanem a levél nem sodródott vissza. Úgy maradt
125 11| összegöngyölve, nap így nem éri, levegõ nem élteti,
126 11| nap így nem éri, levegõ nem élteti, pár nap múlva leszárad
127 11| Ahová õ beteszi a lábát, ott nem isznak mustot abban az esztendõben.~
128 12| ahhoz fogható nagy szem nem kerülközik több a nádasban.
129 12| Hozzá még Csupaszem mester nem is az arcán hordozta a szemit,
130 12| öreg Csupaszem.~- Mert így nem tehetünk a fejünkre kalapot -
131 12| mesterség is ez annak, aki nem tud egyebet - zümmögi a
132 12| valamirevaló mesterember nem élhet meg anélkül, hogy
133 12| lehet rajta nézni?~- Mit-e? Nem a te eszedhez való az, kis
134 12| mûhely is! Lám, lám, hát ott nem az a sásbokor hajladozik,
135 12| legurítván magát a lejtõn. Nem érte föl ésszel a jámbor,
136 13| tejesedik-e a vad mák? Féreg nem túrja-e ki a muhart, rossz
137 13| a muhart, rossz szomszéd nem eszi-e a friss porcfüvecskét?
138 13| tyúkocskának. Amelyiktek nem hiszi, próbálja meg.~Elég
139 13| lett volna neki. Csakhogy nem telik ám annak napernyõre,
140 13| testvérkéjét:~- De ha össze nem veszünk, nem kötik ám hátra
141 13| De ha össze nem veszünk, nem kötik ám hátra a sarkunkat!~
142 13| bodzabokor levelei közt, ezt már nem állhatta meg szó nélkül:~-
143 13| lenne már a nagy csuda, nem látott még olyat Buda: minden
144 13| csirkékre.~A két kis csirkének nem is kellett egyéb. Egyszerre
145 13| Kendermagosnak - én tudom, hogy nem veszek veled össze!~- Én
146 13| veszek veled össze!~- Én nem veszek össze! - meresztgette
147 13| összevesznél is!~- De én nem veszek össze, mert én öregebb
148 13| bizonyította Búbos.~- Azért is én nem veszek össze! - kötözködött
149 13| szedte ázott kicsinyeit s nem gyõzte õket pirongatni,
150 13| porontyok. Jóravaló csirke nem megy vízbe. Libának való
151 14| üres a konyha. Hetek óta nem evett húsocskát, csupa fenyõmagon
152 14| fába, hogy odáig ugyan be nem ér az ácsbalta, ha tövig
153 14| mester diadalmasan.~De bizony nem jön ki az az ármányos ormányos.~
154 14| kopácsol a mester. De nem hiába van száz lába a százlábú
155 14| mesternek. Ej, ej, hát csak nem mutatkozik az a különös
156 14| nyárfáknak a kérge alatt bujkál. Nem baj, ha csupa hangyatojás
157 14| szarvaitól telt, hanem a mester nem érte ám be szép szóval:~-
158 14| csiga a szarvait -, hát nem elég, hogy dolgot adtam,
159 14| kis tormalevelet, ha el nem felejtem - integetett nagy
160 14| Úgy? Majd a nyáron? Ha el nem felejted? - ugrott utána
161 15| malmot, de a kölesföld csak nem akart elõkerülni.~Jércike
162 15| éhségtõl.~- Cica én már nem sétálok, a lábamon alig
163 15| Minek az a lári-fári? Nem kell, csak egy kicsit várni;
164 15| gonosz macska. De biz az nem ment vissza alkonyatig se.
165 15| ha a Morzsa kutya arra nem vetõdik.~- Mi a szösz, Jércike,
166 15| De ugye, barikám, te nem hagysz magamra, mint a Cica-mica?~-
167 15| méltatlankodott a bárány - ne-eem.~Nem is kívánt magának a Jércike
168 15| útitársat, mint a bárány. Ez nem futkározott ide-oda, mint
169 15| minden, de a néznivalóval nem lehet jóllakni. Gyerünk
170 15| visszafelé már te vezess, mert én nem tudom az utat.~Jércike nem
171 15| nem tudom az utat.~Jércike nem tudta, nevessen-e, vagy
172 15| megfogadta, hogy többet nem megy világot látni. De nem
173 15| nem megy világot látni. De nem is mehetne, ha akarna se,
174 16| soha étel-ital fölött össze nem marakodtak.~Egyszer a minap,
175 16| éjszaka van.~De Huppuj csak nem hagyta elaludni többet:~-
176 16| hát csak hadd süssön.~- Nem úgy van az, hallod-e, hanem
177 16| az, hallod-e, hanem ha ki nem bújsz, engem nem látsz többet.~-
178 16| hanem ha ki nem bújsz, engem nem látsz többet.~- Nem tudsz
179 16| engem nem látsz többet.~- Nem tudsz úgy elbújni, hogy
180 16| meg ne találjalak.~- De nem is elbújok én, pajtás, hanem
181 16| Huppuj, igazán mondod?~- Nem is tréfából. Nézd ezt a
182 16| nekünk ma tejet?~- Ki ád? Azt nem tudom már, mert a Riska
183 16| Mézeskalács-olvasót.~Huppuj meg nem állta nevetés nélkül. Oda
184 16| nyugodtan:~- Alás’ szolgája!~Nem telt abba csak egy kis,
185 16| csak a nagy csalatkozás! Nem volt abban az egész erdõben
186 16| gyere, itt lesz a széle.~Nem lett biz az.~- Emerre gyere,
187 16| Azóta ott volnánk, ha te nem jajgatsz az éhségeddel.~
188 16| a szomjúságtól. Végképp nem haladtak. Utoljára is kitört
189 16| A napról gondolod?~- Nem én, de érzem...~Megálltak,
190 16| Hogy-hogy?~- Gyere ide, fülelj. Nem hallod? Egész regement béka
191 16| ünneplõ nadrágját, se avval nem törõdött, hogy biz ez a
192 16| torony se látszik.~Huppuj nem szólt semmit, csak lesütötte
193 16| hogy: meg ám, volt ám.~Nem tudták kiállani szó nélkül,
194 16| ugye?~- Dehogyis fáradtam. Nem mentem ám én mindenütt gyalog,
195 16| én mindenütt gyalog, se nem jöttem.~- Megszánt valaki,
196 17| a szomszédba. Igaz, hogy nem is volt több agár a faluban.~
197 17| állt, míg a kisbéreshez nem ért, aki a karikás ostorral
198 17| azzal biztatta õket, hogy nem akar õ semmi rosszat, csak
199 17| utoljára észrevette, hogy nem is éhes õ, hanem szomjas.
200 17| agarat! Az ám, ha az is föl nem emelte volna az elsõ lábát
201 17| emelte volna az elsõ lábát s nem nézett volna olyan haragosan,
202 17| csurgó-kút, ott már, tudom, nem találsz meg.~Ugyancsak a
203 17| ért, alig lihegett.~- Így nem lehet viaskodni - szomorkodott
204 17| agár, míg utoljára orra nem bukott az út közepén. Föl
205 18| de hasztalan kapargál, nem találja azt a vékony fûgyökerecskét,
206 18| öltözködésnek.~Hanem azért nem kell ám sajnálni a földvári
207 18| fésülködik meg, aztán meg nem is szakad ám bele a fáradságba
208 18| fáradságba a földvári herceg. Nem sokból áll az öltözködése.
209 18| Tudja õ azt, ha tükörbe nem néz is. Tükörbe pedig azért
210 18| is. Tükörbe pedig azért nem néz, mert ilyent nem tart
211 18| azért nem néz, mert ilyent nem tart a házában. Mégpedig
212 18| házában. Mégpedig azért nem tart, mert úgyse látná meg
213 18| azokban el igazodni annak, aki nem földvári herceg. Igaz, hogy
214 18| nincs hernyó. Abból ugyan nem lesz már cserebogár.~Száját
215 18| minden zegét-zugát, hogy nem tolakodott-e be valaki.
216 18| néztem körül a földjeimen s nem találom az utat hazafelé.
217 18| uraságodnak, ha rossznéven nem veszi.~S úgy vágta képen
218 18| még most is szalad, ha meg nem állt. A Maros kutya meg
219 18| volna a földvárat, ha rá nem szól a korán ébredt gazda:~-
220 19| kémlelõdött be a nagyvilágba.~- Nem jönnek, Bodri, nem jönnek -
221 19| nagyvilágba.~- Nem jönnek, Bodri, nem jönnek - rázta meg aggodalmasan
222 19| hogy majd megjönnek azok, nem kell nagyanyót félteni,
223 19| a szõnyegen.~Mindegy az, nem olyan ember ám nagyapó,
224 19| ha a bóbitás tyúkja oda nem settenkedik és föl nem sandít
225 19| oda nem settenkedik és föl nem sandít azzal a ravasz félszemével
226 19| nadrágjára:~- Kár, kár, kár...~Nem is tudta nézni, hogy mit
227 19| tyúkicát akar látni!~No nem is kellett egyéb a cicamicának
228 19| rázogatva s mivel a Bodrival nem nagyon szeret barátkozni,
229 19| semmit se látott, aki azt nem látta, hogy nagyanyó milyen
230 19| megtalálták a helyüket s nem maradt más a harctéren,
231 19| békítgette:~- Nono, anyó, nem olyan imilyen-amolyan ember
232 19| vélte nagyanyó, de azért le nem tette volna a csészét a
233 19| valami furcsa csoszogást nem hall a konyhán.~Nagyapó
234 19| kelepelne, ha nagyanyó ki nem ugrik nagyapó görbe botjával:~-
235 19| botjával:~- Uram-teremtõm, csak nem a Jancsi gólya jár idebent!~
236 19| orrát éri Jancsi gólyának, nem lesz neki többet mivel kelepelni.
237 19| Márton, Márton, soha többet nem bízom rád a házat!~- Nem-e? -
238 20| eresz alatt a fecske be nem kapta volna.~Mindegy az,
239 20| Hej, te péceli ember nem mondanád meg nekem, mért
240 21| haza az idén a fecskéket. Nem hozta meg õket a tavasz.
241 21| Jönnek a fecskék, jönnek!~Nem jöttek biz azok. Egy-egy
242 21| sincs már hajlékuk Radnóton. Nem néz már miránk le a jó Isten
243 21| Mintha az is azt csattogná:~- Nem ér ez semmit. Nem lesz többet
244 21| csattogná:~- Nem ér ez semmit. Nem lesz többet Radnót. Elkerülik
245 21| röptükben olyan sírva-ríva. Nem a régi fészket siratják
246 21| bánatnak, ha egy reggel arra nem ébrednek a radnótiak, hogy
247 21| házban. Pedig a fecskének nem szokása fára fészkelni.
|