Rész
1 1| a mackót álmából.~- Már csak megnézem - dörmögte magában
2 1| megdézsmálta a farkas, csak hat maradt közülök. Ezt
3 1| a verembe ejteni.~- Hát csak ásd, szomszéd, ásd - dörmögte
4 1| akart menni, de egyszerre csak megfordult, mint akinek
5 1| kecskéidet.~- Úgy már értem. Csak jól vigyázz!~A jó ember
6 1| felelet.~Harmadnap megint csak nem állhatta az asszony,
7 1| szólítsa az urát.~- Bízd csak rám, nem lesz ott semmi
8 1| Megyek pihenni.~- Hát csak nagy dolgot adott az a gonosz
9 1| kecskét.~A szegény ember csak vakarta a füle tövét és
10 2| járta is, ahogy tõle telt, csak úgy döngött bele a föld.
11 2| tapsikoltunk neki, egyszerre csak ledobban, elveti magát a
12 2| tett, mintha nem hallana. Csak pislogott szelíden az apró
13 2| Nem ért az semmit, a mackó csak a fejét csóválta meg egy
14 2| fiára:~- Hé, Ilia, add ide csak azt az ostort!~Éles szögekkel
15 3| odaugrik sebesen.~- Mutasd csak, kis kakas, mid van neked?~-
16 3| egyéb kakas Hatrongyoson, csak az öreg bíró kakasa. Le
17 3| bíró kakasa: hát egyszer csak megpirul ám az ég alja s
18 4| ajtóhasadékon és azt mondták, még csak most van éjfél, alig aludtak
19 4| Igazuk is volt, mert még csak karácsony felé járt az idő
20 4| kilincset. Az öreg méhek megint csak visszabújtatták az ágyába
21 4| testvérkéire, de azok még csak meg se rebbentek, olyan
22 5| az egyetlenegy fia volt csak. Féltette még a fúvó széltől
23 5| Ezerszer is megcsókolta; ahova csak lépett a kis gidó, virágot
24 5| édesanyja mondott. Egyszer csak kopogtat a nagyfogú farkas.
25 5| kerül-fordul egyet a megint csak kopogtat:~Gidócskám, gidócskám,
26 5| akármilyen szépen, a kis gidó csak nem bocsátotta be, mert
27 5| A nagyfogú farkas újra csak a fejét csóválja, kerül-fordul
28 5| kerül-fordul kettőt-hármat s megint csak visszatér:~Gidócskám, gidócskám,
29 5| ajtó, mert a kis gidónak csak az édesanyja intése csengett
30 5| volt; de azért a vadász csak nem nyugodott addig, míg
31 6| majd beszélek én a fejével, csak várjatok vissza! Idehozom
32 6| szolgál drága egészsége?~- No, csak hagyd el azt az édeskés
33 6| vett rajta a nevetés, hogy csak úgy reszketett bele a tüskéje,
34 6| tüskéje, de a mackó mérge csak nem engedett.~- Nagy kópé
35 6| megyek, ahová parancsolja, csak a fülemnek hagyjon békét!~
36 6| szegényke, egy mukkot se, csak a szeme villogott, merre
37 6| elinalni. Kapta magát, egyszer csak elmaradt, begurult a bozótba.~
38 6| mennek, mendegélnek, egyszer csak megint eljajdítja magát
39 6| Pedig kár lesz érte, mert csak ez az egy van. Engedje meg,
40 6| urabátyja füle tövére, hogy csak úgy sajgott.~- Hagyd abba,
41 7| meg nem mondhatom, mert csak a hosszú orrát tolta ki
42 7| az úr - nevetett az õr -, csak tessék kivárni, míg olyan
43 7| se láttam marabu-várat. Csak a verebek hozták hírül az
44 7| lehetne kéményt söpörni, de csak akkor, ha füstölt kolbász
45 7| a háza népét - nézzetek csak ki az ablakon, mi történt
46 7| apó a fiainak:~- Gyerünk csak gyerekek, söpörjük ki a
47 7| se kellett nekik állni, csak úgy álló helyükbõl kidugták
48 8| akkorát kukorékolt, hogy csak úgy reszketett bele a szakálla:~-
49 8| amilyenrõl a tanyán még csak nem is álmodott.~- Hopp,
50 8| is ütötte a fejét, hogy csak úgy koccant. S még rá se
51 8| azon az áldott tanyán.~Csak legalább pihenhetne egy
52 8| álmosan. Most hitte még csak igazán, hogy álmodik. Egy
53 9| kövérségtõl nem tudott szaladni, csak görögni.~Zörgõ a nekeresdi
54 9| kukoricakenyérnél egyebet, azt is csak napjában egyszer, akkor
55 9| napjában egyszer, akkor is csak egy karajt, annak is csak
56 9| csak egy karajt, annak is csak a belét. A haját odaadta
57 9| napjában háromszor, akkor is csak a bõrét. A húsát odaadta
58 9| tisztelte-becsülte egymást, de csak messzirõl. Sose jártak még
59 9| jártak még egymás portáján, csak a két falu határában. Görgõ
60 9| tessékelni. Nem is rágott, csak falt, nem is falt, csak
61 9| csak falt, nem is falt, csak nyelt.~- No még egy kis
62 9| mint a favégnek! De már csak ezt a tojásos galuskát itt
63 9| galuskát itt nem hagyod!~Zörgõ csak a fejét rázta. Nemhogy szólni,
64 10| nem terítenek neki sehol. Csak az esõ kopog, csak a köd
65 10| sehol. Csak az esõ kopog, csak a köd szállong, akármelyik
66 10| csõrét használja kardnak. Csak éppen a pettyes fehér mellényt,
67 10| csendes mezõk felett, még csak egy hitvány egér se köszönti.
68 10| körül s nem õrzi õket más, csak egy kócos bunda a kút mellett.
69 10| morgott a bunda. - Biz én csak a Fillér kutya vagyok, brrr-brrr.
70 11| levélbankóért, mikor egyszerre csak a homlokomhoz ütõdik valami.
71 11| mutatkozni, mikor egyszer csak hosszúkás fekete bogárkát
72 11| ügyeskedett, hogy egyszer csak a feje búbjára pottyant
73 11| a pattanó-bogár - ez ám csak a derék legény! Nincs az
74 11| szomszéd kihúzta magát s csak most látszott meg rajta,
75 11| valamennyi közt.~Pedig az még csak ezután jött. A lugasszõlõ
76 12| mesterséget. Azt mondja, hogy csak olyan éhenkórász népeknek
77 12| személynek. Akkor lenne még csak nagy tisztessége a nádasban
78 12| kiskésit neki, hisz itt is csak olyan pocsolya van, mint
79 12| a gólya ezt a világot - csak olyan az, mint a mienk!
80 12| várta az egész családja. Csak úgy rezgett belé a nádas,
81 13| gyönge búzát, zöld borsót, csak jók legyetek addig, míg
82 13| szólni se tudott ijedtében, csak a bóbitája reszketett, hanem
83 14| faodú szélén. Piros sapkája csak úgy villog a félhomályban,
84 14| a mesternek. Ej, ej, hát csak nem mutatkozik az a különös
85 14| Hálálkodott is a csigabiga, ahogy csak a szarvaitól telt, hanem
86 15| már a kölesföldön? Ott van csak jó világ, szép világ, víg
87 15| malmot, de a kölesföld csak nem akart elõkerülni.~Jércike
88 15| elõkerülni.~Jércike már csak úgy szédelgett az éhségtõl.~-
89 15| az a lári-fári? Nem kell, csak egy kicsit várni; ehhez
90 15| ehhez a kukoricaföldhöz már csak egy ugrás a kölesföld.~A
91 15| Cica-mica elszaladt mellõle. Csak azt hallotta, ahogy futtában
92 15| mert elhûl a leveske. Te csak mulasd magad a nagyvilágban,
93 15| Egy darabig azt gondolta, csak tréfálkozik vele az a gonosz
94 15| megint elunta magát, megint csak fölrepült a kerítés tetejére.~-
95 15| Jaj, Jércike, az pedig csak a szép. Árnyékos nagy fák
96 15| szaladozott ide-oda, de egyszer csak úgy érezte a gyomrocskájában,
97 16| feje ki volt a lyukból, csak még egy kicsit jött volna
98 16| még éjszaka van.~De Huppuj csak nem hagyta elaludni többet:~-
99 16| már süt a nap.~- No hát csak hadd süssön.~- Nem úgy van
100 16| kocsisaraglyához, az is elment. Hát csak mosakodj meg hamarost, oszt
101 16| oszt gyere te is.~- De csak így éhgyomorral?~- Ojjé,
102 16| szolgája!~Nem telt abba csak egy kis, kis idõ, úgy elhagyták,
103 16| vásárról?~- Dehogy késünk, csak odaérünk akkorra, mire az
104 16| útról úgy tetszett, mintha csak itt volna, most meg mintha
105 16| mikor odaértek, az volt ám csak a nagy csalatkozás! Nem
106 16| hogy erre van a széle.~De csak ott se találtak ki.~Egyszerre
107 16| sánta nyúl.~- Dehogyis jár, csak igyekezzünk. Azóta ott volnánk,
108 16| volt Huppuj is, szegény. Csak úgy lihegett a szomjúságtól.
109 16| nagy szomorúan. Egyszerre csak Huppuj fölugrott az árokpartra
110 16| is - tódította Móric. - Csak azt szeretném tudni, merre
111 16| legközelebb az út.~- Majd csak ráakadunk, gyere.~Az ám,
112 16| fahegybe hajlott a nap s csak olyan szomjasak voltak,
113 16| Huppuj nem szólt semmit, csak lesütötte a fejét - avval
114 17| mindnyájan beosontak a lyukba s csak odabent kezdtek el reszketni.
115 17| mézeskalácsot a csobánci agár, még csak az orrukat se ütötték ki
116 17| nem akar õ semmi rosszat, csak éppen egy kis ürgepecsenyét.~
117 17| belenéz a vízbe: megint csak ott van az a se országa,
118 17| szedte ám az utat, mert már csak úgy szédelgett a nagy szomjúságtól,
119 17| a csobánci agár -, mégis csak vissza kell még egyszer
120 17| negyedszer, vissza, míg csak a lába bírta.~Addig szaladozott
121 18| látná meg benne magát. Éppen csak azért van neki szeme, hogy
122 18| megrázzák, de az egérbõl csak a farka hegye maradt meg,
123 19| ünneplõ nadrágja, mintha csak a homokba térdeltette volna
124 19| nagyanyó a lábával, hogy csak úgy reszketett bele a föld.~
125 19| hadakozott a poroló pálcikával. Csak azt sajnálta, hogy alig
126 19| maradt más a harctéren, csak szegény nagyapó. Neki meg
127 19| botjával:~- Uram-teremtõm, csak nem a Jancsi gólya jár idebent!~
128 20| átszaladok Pécelre. Már csak megtudom, hogy élnek azok
129 21| gondolkozóban volna, de aztán csak elsuhogott másfelé. Volt
130 21| szárnyával, de aztán az is csak továbbröppent. El, el a
131 21| Radnótra. Megérezték, hogy csak itt vannak õk igazán itthon,
132 21| Szépen leszálltak párosával. Csak azt keresték a magasból,
133 21| szokása fára fészkelni. Ezt csak a radnóti fecskék eszelték
|