Rész
1 2| Nesztek, hoztam nektek egy kis pajtást!~A kis pajtás aztán
2 2| nektek egy kis pajtást!~A kis pajtás aztán nagyon hamar
3 2| szaladtunk ki a piacra, mint kis csikók a gyepre.~- Ki látja
4 2| medvéjének. Annál cinegébb kis legény volt a fia, aki a
5 2| füstös képû, kócos hajú kis gyerek.~- Járjad, medve,
6 2| rimánkodva tette össze vézna kis kezét:~- Apám, ne bántsd
7 2| bódéból. Nem állhatta, hogy a kis cimborája kapjon ki õhelyette.~
8 2| össze, meg a medvéje. A kis gyerek apró karjával átfogta
9 2| meg nagy mancsát rátette kis pajtása vállára s néha-néha
10 2| néha-néha ráhunyorított kis fekete szemével:~- Legyen
11 3| Hatrongyosi bíró fia, Kelemen, kis kakashoz odaugrik sebesen.~-
12 3| sebesen.~- Mutasd csak, kis kakas, mid van neked?~-
13 3| te azt! - sivalkodott a kis kakas s egyszeribe összetrombitálta
14 3| kántorék kakasával!~Három kis kakas úgy kimarta maga közül
15 4| és a fejéhez tettek egy kis mézes fazekat:~- Ebből kortyanthatsz
16 5| MESE A KIS GIDÓRÓL~Hol volt, hol nem
17 5| belőle egy szép mesét a kis gidóról.~Nagyon szerette
18 5| gidóról.~Nagyon szerette ezt a kis gidót az édesanyja, az öreg
19 5| laktak zöld fák között, fehér kis kunyhóban. Hozott neki a
20 5| Húzogatta, vonogatta a kis gidó, nagy öröme telt benne.
21 5| nótákat fújdogált el rajta a kis gidó, hogy a mókusok mind
22 5| szökdelve mind odamentek a fehér kis kunyhóhoz hallgatni a furulyaszót.
23 5| Mind azt mondták, hogy a kis gidó szebben tud furulyázni,
24 5| megcsókolta; ahova csak lépett a kis gidó, virágot szórt az útjára.~-
25 5| szólalt meg egyszer a kis gidó, fejét az öreg kecske
26 5| olyan szófogadó, engedelmes kis gidó vagy. Légy is az mindig,
27 5| Elment az öreg kecske. A kis gidó jól bezárta az ajtót
28 5| gyöngyvirágot szedtem.~De a kis gidó nem hitt a mézes-mázos
29 5| gyönyörű madárkám,~Fürge kis halacskám, gyönge violácskám!~
30 5| koma akármilyen szépen, a kis gidó csak nem bocsátotta
31 5| nyílt meg az ajtó, mert a kis gidónak csak az édesanyja
32 5| magában: „Lám, lám, ennek a kis gidónak több esze van, mint
33 5| zöld fák között, a fehér kis kunyhóhoz értek, a nagyfogú
34 5| volt aztán nagy vígság. A kis gidó édesanyja nyakába borult,
35 5| selyemfűvel etetgette.~A kis gidó aztán elővette jávorfurulyáját,
36 6| dörmögött a medve -, egy kis számadásom volna veled.~-
37 6| falatozni valamit. Van egy kis békabecsináltam, maradék
38 6| bujkálsz már megint, te kis gombolyag?~- Jaj, jaj, Mackó
39 7| megtanította magyarul a kis marabu fiókákat.~- Nagy
40 7| bánat, nagy a bú, fázik a kis marabu! - egész éjszaka
41 8| arra gondolt, hogy otthon a kis gazda keresi már azóta a
42 8| szólítja vacsorához Janika, a kis gazdája.~- Talpas, Talpas,
43 8| pedig ott állt Janika, a kis gazda, a kezében meleg cipó,
44 9| csak nyelt.~- No még egy kis sonkacsontot! Hát a hurka
45 10| aki úton-útfélen jut egy kis alamizsnához.~- Ejnye, de
46 10| azonban nagy a szerencséje. Kis csirkék csipognak a tanyaudvaron
47 10| kirázta Sólyom vitézbõl, ami kis élet volt még benne s vitte
48 11| délután a kertben, ahogy a kis cseresznyefánk alatt szunyókáltam
49 11| rubin cseresznye termett a kis cseresznyefán, arany alma
50 11| gyárat berendezni.~- Ármányos kis ormányosa - gondoltam magamban -,
51 11| szólítottam be a kendermagos kis jércét s megmutattam neki
52 12| nekünk - kuncog az egyik kis Csupaszem -, hogy mink a
53 12| Nem a te eszedhez való az, kis öcsém! Túl a dombon erdõt,
54 12| úszkál a vízen, amelyikben a kis Csupaszemeket szokta füröszteni
55 13| KÉT KIS CSIRKE~Tyúk anyónak dolga
56 13| napernyõre, akinek olyan két kis csirkéje van, mint Tyúk
57 13| tormaerdõben szoktak hûsölni a kis árvák.~- Mit-adsz, mit-adsz,
58 13| szeretettel cirógatja meg a kis csirkéit:~- Minden szépet,
59 13| kicsusszant a kapu alatt, a két kis csirke pedig úgy megijedt,
60 13| méregduda - csiripelt le a kis csirkékre.~A két kis csirkének
61 13| le a kis csirkékre.~A két kis csirkének nem is kellett
62 13| veszek össze! - kötözködött a kis Kendermagos.~Búbos fölágaskodott,
63 14| erdõt: hátha kerülközik egy kis munka valahol.~Elõször a
64 14| majd nyáron küldök egy kis tormalevelet, ha el nem
65 15| a szárnya végét:~- Ó, te kis ostoba, hát mindig ilyen
66 16| együtt voltak mindig. Kettős kis vályúból ettek-ittak, soha
67 16| álmodta éppen, hogy egy kis fehér egérnek már az egész
68 16| még mit veszünk?~- Én egy kis sárgaszíjas ezüstpergõt
69 16| ihol ballag elõttük egy kis hajításra egy suta, sánta
70 16| meg kétfelül:~- Hát te, te kis bice-bóca, hova igyekszel?~-
71 16| nélkül. Oda is vetette a kis mankósnak:~- De hallod-e,
72 16| visszafelé jövünk, találkozunk.~A kis sánta meg azt mondta nagy
73 16| Nem telt abba csak egy kis, kis idõ, úgy elhagyták,
74 16| telt abba csak egy kis, kis idõ, úgy elhagyták, hogy
75 16| ott ül ám az árokparton a kis sánta nyúl.~- Nene, a nyúl.~-
76 17| rosszat, csak éppen egy kis ürgepecsenyét.~Addig, addig
77 18| falu egerének. Van abban kis szoba, nagy szoba, hálószoba,
78 18| szaladni a föld színére egy kis friss levegõt szívni. Hát
79 18| bántsd a vakondokot. Derék kis szolgája õ a gazdálkodó
80 19| félteni, különösen mikor a kis unokáját hozza! S hogy még
81 19| szó nélkül, aki eddig a kis kert mályvarózsáinak a leveleit
82 19| vidámabban csapkodta össze a két kis kacsóját Margitka:~- Jaj,
83 19| ezután én hozhatom, vihetem a kis unokámat.~ ~
84 21| olyan fürgén forgatták a kis fejüket, olyan sebes ficsergéssel
|