Rész
1 1| eszi meg a kecskéidet.~- Úgy már értem. Csak jól vigyázz!~
2 2| az én gyerekkoromban még úgy eljárta a medve a mártogatóst,
3 2| is, ahogy tõle telt, csak úgy döngött bele a föld. Hanem
4 2| piros nyelvét s liheg ám, de úgy, hogy majd elsodor bennünket
5 2| rá a gazdája, de a mackó úgy tett, mintha nem hallana.
6 2| gazdám, hogy nem restellesz úgy erõlködni ebben a nagy melegben?~
7 2| De az embert már akkor úgy elfutotta a méreg, hogy
8 2| mászott, ki kapu alá szaladt s úgy lestük nagy szívszorongva,
9 2| kibömbölte magát. Hanem ott aztán úgy megvackolt, mintha sohase
10 2| macska a körmét élesíti s úgy kiszakított belõle egy szál
11 2| szoktuk. A nyíláson aztán úgy kukucskált kifelé, mint
12 3| s a hatrongyosi bíró fia úgy megbúbozta a hatrongyosi
13 3| kakasával!~Három kis kakas úgy kimarta maga közül a negyediket,
14 3| sipított a kisbíró kakasa s úgy világnak ment bújában, hogy
15 3| utolsó hatrongyosi kakas, s úgy ugrott le a padlás szájából,
16 4| kelyhében is vendégeskedett és úgy kell lenni, hogy ott dörzsölhette
17 5| hordott neki, ezzel etetgette. Úgy szerette, hogy ki se lehet
18 5| vagy te, édes anyuskám! Úgy szeretsz te engem, mint
19 6| lovagol a sündisznócska.~Mackó úgy felugrott erre az újságra,
20 6| egérpecsenyém.~- Hiába pergeted úgy a nyelved, te szeleverdi!
21 6| rajta a nevetés, hogy csak úgy reszketett bele a tüskéje,
22 6| lelkem Mackó bácsi, hogy úgy csípik a legyek. Mit szólna
23 6| urabátyja füle tövére, hogy csak úgy sajgott.~- Hagyd abba, öcsém,
24 6| nagy maga szégyenletében úgy bebújt a barlangjába, hogy
25 7| orra, mint a marabué.~De úgy elszaladtam én onnan, hogy
26 7| Zsiráffejük nõtt a kéményeknek!~Úgy volt biz az, négy zsiráffej
27 7| gömbölyödött az ábrázata.~Úgy bizony, mert ahogy a bagoly
28 7| kellett nekik állni, csak úgy álló helyükbõl kidugták
29 7| sütkéreznek a kemence körül s úgy járják a csárdást, ahogy
30 8| akkorát kukorékolt, hogy csak úgy reszketett bele a szakálla:~-
31 8| valóságos lobogó. A bundája úgy ki van cifrázva bogánccsal,
32 8| hosszú nyakát. Mire Talpas úgy megijedt, hogy hármat is
33 8| kidugtak egy seprûnyelet s úgy orron ütötték vele, hogy
34 8| ütötte a fejét, hogy csak úgy koccant. S még rá se ért
35 8| csavargó tanyai kutyák!~Talpas úgy elszaladt, hogy meg se állt
36 9| Bezzeg a nevenincsi bíró úgy élt, mint zsizsik a borsóban.
37 9| bukfencet örömében Zörgõ s úgy nekiiramodott, hogy õ már
38 9| vele - vigyorgott Zörgõ s úgy bekapott egy nagy fácáncombot,
39 9| hunyorgatott Görgõ -, én úgy belaktam nálatok, hogy holnap
40 9| helyetted kutyának.~Azzal úgy nekilódult, hogy még ma
41 11| bogárkát látok az út szélén. De úgy hányta ám a bukfencet, hogy
42 11| levél nem sodródott vissza. Úgy maradt összegöngyölve, nap
43 11| büszkélkedett a trafikos -, s úgy látom, itt érdemes egy gyárat
44 11| mondta röviden a jércike s úgy bekapta a trafikost, mintha
45 12| ablaknak a megyeházára. Úgy se veszed semmi hasznát.~-
46 12| kebelén kenyere. Mérgében úgy nekirugaszkodott, hogy három
47 12| az egész családja. Csak úgy rezgett belé a nádas, ahogy
48 12| Fejest ugrott a vízbe s úgy elbújt a nádtorzsába, hogy
49 13| a két kis csirke pedig úgy megijedt, hogy azt se tudták,
50 13| tu-cat-ba!~Nagyfejû veréb úgy elszégyellte magát erre
51 14| szélén. Piros sapkája csak úgy villog a félhomályban, ahogy
52 14| Huj-huj - ujjong a mester -, úgy érzem, hogy ma valami különös
53 14| lába a százlábú bogárnak, úgy elindul velük, hogy nyoma
54 14| szorgoskodott a mester s úgy beácsolta a tetõt, hogy
55 14| a száraz levelek közé.~- Úgy? Majd a nyáron? Ha el nem
56 14| utána a mester s sutty! úgy kirántotta a csigát a házából,
57 15| elõkerülni.~Jércike már csak úgy szédelgett az éhségtõl.~-
58 15| ide-oda, de egyszer csak úgy érezte a gyomrocskájában,
59 16| csak hadd süssön.~- Nem úgy van az, hallod-e, hanem
60 16| látsz többet.~- Nem tudsz úgy elbújni, hogy meg ne találjalak.~-
61 16| abba csak egy kis, kis idõ, úgy elhagyták, hogy mikor egyszer
62 16| míg odaértek. Az útról úgy tetszett, mintha csak itt
63 16| Huppuj is, szegény. Csak úgy lihegett a szomjúságtól.
64 16| vissza, ahol ittak volt. Úgy, hogy mire kivergõdtek,
65 16| voltak megint -, ha így, ha úgy, de én visszafordulok, elmék
66 17| is inaltak elõle a nyulak úgy, hogy mire õ kiért a mezõre,
67 17| akár õ, még a nyelvét is úgy lógatja.~Elvicsorítja a
68 17| ám az utat, mert már csak úgy szédelgett a nagy szomjúságtól,
69 17| most, mi az agárbecsület!~Úgy szaladt visszafelé Csobáncra,
70 17| ostorral hajtanak, el is fáradt úgy, hogy mire a csobánci patakhoz
71 18| vakondok-iskolában, hogy úgy szép a herceg, ha tiszta.~
72 18| rossznéven nem veszi.~S úgy vágta képen az egeret, hogy
73 18| süvöltötte s fülinél fogva úgy megrázta az egeret, mint
74 19| térdére a két elsõ lábát és úgy nézett a szemébe.~Mivel
75 19| a cicamicának se! Eddig úgy nyalogatta a talpát a tiszta
76 19| Még a fõkötõje bóbitája is úgy lengett, mint valami harci
77 19| nagyanyó a lábával, hogy csak úgy reszketett bele a föld.~
78 20| kegyelmezz az életemnek!~Úgy hallottam, mint most hallom,
79 20| rimánkodott a dongó - úgy elmegyek, hogy híremet se
80 20| vízben - zümmögte a dongó s úgy kihessent az ajtón, hogy
81 20| híres péceli szúnyogok.~Úgy láttam, mint most látom,
|