Rész
1 2| tudna táncolni a medve, mikor tánciskolába se szokott
2 2| mindenféle mókákat csinálni.~Mikor aztán mackó úrfi így kijárta
3 2| az iskolából jöttünk ki, mikor a piacról a fülünkbe pördült
4 2| leghamarább, de megijedtem, mikor megláttam. Valami csoda
5 2| szokták buzdítani a mackót, mikor táncolhatnékja nem volt.
6 2| egyszerre talpra ugrott, mikor megérezte, hogy megtágult
7 2| végignyújtotta a falon, mint mikor a macska a körmét élesíti
8 3| fagyon a hatrongyosiak, mikor a kántorék kakasa már elrikkantotta
9 3| Hatrongyoson. Ne tudja a hajnal, mikor kell neki hasadni.~Hát,
10 3| másnap a harangozó kakasa, mikor már rágyújtott a nótára:~
11 4| a dérvette őszirózsákon, mikor minden testvérkéje aludt
12 4| elmentek már mind aludni, mikor a nyughatatlan méhecske
13 4| s nagyon elcsodálkozott, mikor látta, hogy mennyi cseresznyevirágszirom
14 5| csillagocskám! Hogyne szeretnélek, mikor olyan szófogadó, engedelmes
15 5| családot nagyon szerette.~Mikor zöld fák között, a fehér
16 6| éppen lecsukódott a szeme, mikor hallja, hogy két cinegemadár
17 7| apó éppen aludni készült, mikor betoppant a bagoly és elhuhogta
18 7| mondani, de az bizonyos, hogy mikor másnap hajnalban az öreg
19 8| napos oldalán s várta, hogy mikor szólítja vacsorához Janika,
20 8| tisztában volt vele, mi történt. Mikor kimenekült a városból, észre
21 8| bizonyosan megemlegeti a napot, mikor a Talpassal találkozik.~ ~
22 9| már bent járt Nevenincsen, mikor Görgõ még mindig Nekeresden
23 9| hogy kést-villát nem adtak, mikor látják, hogy vendég van
24 10| még valamikor a nyáron, mikor erdõn, mezõn terített asztalt
25 10| már se holt, se eleven, mikor a Fillér szárnyánál fogva
26 11| suhogós-ropogós levélbankóért, mikor egyszerre csak a homlokomhoz
27 11| akartam neki mutatkozni, mikor egyszer csak hosszúkás fekete
28 12| Csupaszem-porontyoknak, mikor jó étvággyal elfogyasztották
29 12| csóválták meg a fejüket, mikor meghallották, hogy mi járatban
30 12| hiba. Visszafelé látott, mikor két lábra állt, azért látta
31 13| Búboska, rossz lehet az, mikor a csirkének hátrakötik a
32 14| terítenek neki ma ebédre?~Mikor a tudós bagoly, aki egész
33 14| vacsoráltam - bóbiskolt álmosan, mikor a háziurat lenyelte -, de
34 15| állt meg s észre se vette, mikor a Cica-mica elszaladt mellõle.
35 15| mert az akkor leghamisabb, mikor legjobban hízeleg!~Jércikén
36 15| gyámoltalan már összekapott volna, mikor nagy lihegve közéjük ugrott
37 15| szemmel tartja a Morzsa. S mikor Jércike fölszáll a kerítés
38 16| mondom, ezt álmodta éppen, mikor a Huppuj hívása fölzavarta.
39 16| idõ, úgy elhagyták, hogy mikor egyszer Huppuj visszanézett,
40 16| húzódnék elõlük az erdõ. Hát mikor odaértek, az volt ám csak
41 16| Huppuj - mormogta Móric, mikor az országúton voltak megint -,
42 16| belebújt a Nyakavágó halomba, mikor a káposztás kertjük sarkához
43 16| is könnyen hazamék...~*~Mikor az udvarra beértek, akkor
44 17| tûzhelyre feküdt hûtõzni. Mikor a kéménybõl ráhullott a
45 17| hajtotta róla a legyet s mikor nyúlászni ment, már a kapuban
46 17| jöttek elõ jó napot kívánni, mikor azzal biztatta õket, hogy
47 17| Mit keresel te Csobáncon, mikor én vagyok a csobánci agár?~
48 17| kelt többet, még akkor se, mikor a vacsora-csillag föltetszett
49 18| Csendes, holdvilágos estén, mikor a tücsök is leteszi már
50 18| Neki ilyenkor nappalodik, mikor más istenteremtése elteszi
51 18| gyomrába.~Hajnal felé aztán, mikor már kedves egészségére kívánják
52 19| nagyanyót félteni, különösen mikor a kis unokáját hozza! S
53 19| valami szépet akart álmodni, mikor Bodri elvakkantotta magát:~-
54 19| bajusza alatt. S délután, mikor nagyanyó meg Margitka lepihentek
55 20| Hej, bizony régen volt, mikor az öregapám kis-subáját
56 20| az meg még régebben volt, mikor az a kis-suba bárány képében
57 20| szép lassan a légycsapót, mikor eljajdította magát a századik
58 21| fölrebbent az egész sereg, mint mikor az õszi faleveleket felsodorja
|