Rész

 1   1|            mondta a feleségének:~- Te asszony, nagy a hiba!~-
 2   1|       valamit, Mackó! Igaz biz az! Te erõsebb vagy a farkasnál,
 3   1|          jobban tudom én azt, mint te.~Ezzel kiballagott az erdõ
 4   2|      ostort az Ilia feje fölött:~- Te vagy az oka mindennek, te
 5   2|          Te vagy az oka mindennek, te haszontalan! Ha idejében
 6   3|          kakast, majd megbánod még te azt! - sivalkodott a kis
 7   5|            hajtva. - De jó is vagy te, édes anyuskám! Úgy szeretsz
 8   5|        édes anyuskám! Úgy szeretsz te engem, mint a galamb a tiszta
 9   6|            pergeted úgy a nyelved, te szeleverdi! Azt mondd meg
10   6|          meg inkább, mióta szoktál te medvén lovagolni?~Jaj, milyen
11   6|         engedett.~- Nagy kópé vagy te, öccse! Te mesélted a cinegének,
12   6|          Nagy kópé vagy te, öccse! Te mesélted a cinegének, hogy
13   6|           nem mondott igazat, mert te nem mondtad, hogy medvén
14   6|           Hol bujkálsz már megint, te kis gombolyag?~- Jaj, jaj,
15   8|          Kukoriku, híres Talpas, a te neved most már: hallgass!~
16  12|           szárnyú szitakötõ.~- Hát te mit tudsz? - kérdezi Csupaszem.~-
17  12|     Világot látni? Ugyan mit látsz te többet, mint én, te éhendongó?~-
18  12|          látsz te többet, mint én, te éhendongó?~- Túl a dombon
19  12|        rajta nézni?~- Mit-e? Nem a te eszedhez való az, kis öcsém!
20  13|            veszekedjetek. Búbosom, te öregebb vagy, mint a Kendermagoska:
21  13|      nyakát a Kendermagos - még ha te összevesznél is!~- De én
22  15|    szaladok, mert elhûl a leveske. Te csak mulasd magad a nagyvilágban,
23  15|       mulasd magad a nagyvilágban, te ostoba csirke! Kakasuccse,
24  15|       bárányt:~- De ugye, barikám, te nem hagysz magamra, mint
25  15|    bevezettelek, de visszafelé már te vezess, mert én nem tudom
26  15|   Jércikének a szárnya végét:~- Ó, te kis ostoba, hát mindig ilyen
27  15|         ilyen útitársakat kerítesz te magadnak? Hol a macskát,
28  16|        keltettelek föl, hogy gyere te is.~Erre aztán csakugyan
29  16|         elõjött Móric úr.~- Aztán, te Huppuj, igazán mondod?~-
30  16|           meg hamarost, oszt gyere te is.~- De csak így éhgyomorral?~-
31  16|    szólították meg kétfelül:~- Hát te, te kis bice-bóca, hova
32  16|            meg kétfelül:~- Hát te, te kis bice-bóca, hova igyekszel?~-
33  16|           az a mézeskalácsos, mire te fele útját se éred a vásárnak.~
34  16|           Micsoda ott az a sok fa, te Huppuj? - kérdezte Móric.~-
35  16|              Erdõ.~- Mi terem ott, te Huppuj?~- Makk.~- Jó-e az,
36  16|         Huppuj?~- Makk.~- Jó-e az, te Huppuj?~- Jó, de az egérnek.~-
37  16|        Hisz akkor ott egér is van, te Huppuj.~- Biz ott az is
38  16| igyekezzünk. Azóta ott volnánk, ha te nem jajgatsz az éhségeddel.~
39  16|           Ejnye, de jó kedved van, te kisnyúl. Pedig elfáradtál,
40  17|      idegen kutyára:~- Mit keresel te Csobáncon, mikor én vagyok
41  17|            felüdült bele. Megállj, te másik agár, majd megtanulod
42  18|      találom az utat hazafelé. Hát te miféle szerzet vagy, hékás?~-
43  19|    Margitkát ki viszi majd haza?~- Te viszed haza, Márton, te
44  19|            Te viszed haza, Márton, te magad viszed haza!~Nagyapó
45  20|      bajuszát nagy magabíztában.~- Te leszel a századik - örvendezett
46  20|            a századik légy:~- Jaj, te cinkotai bíró, kegyelmezz
47  20|           Ugyan hova tudnál menni, te tolakodó szerzet?~- Elmegyek
48  20|           kicsinyég a hivatalomat, te asszony, míg én átszaladok
49  20|            a cinkotai bíró:~- Hej, te péceli ember nem mondanád