Rész

 1   1|            hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta.~Ezt pedig
 2   1|            vödrébõl.~Nagyot húzott a jó ember a kupából, aztán körülnézett
 3   1|            hogy csak addig szól, míg jó gyerek fújja. Nézzem no:
 4   1|             gyerek fújja. Nézzem no: jó gyerek vagy-e, meg tudod-e
 5   1|             az csak addig szólt, míg jó gyerek fújta! Szívszakadva
 6   1|             meg, hogy már nem vagyok jó gyerek.~ ~
 7   2|           Arról eszembe jutott, hogy jó lenne cinegét fogni.~A cinegefogás
 8   2|        elnevettem magamat:~- Jaj, de jó, hogy elment!~Szüleim sírva-nevetve
 9   3|             vadribizli, az is nagyon jó étel annak, aki szereti.~
10   3|      kirántott galambfiókát hozott a jó lélek a kék virágos tálban,
11   3|             kisember Küsmödi bácsit. Jó ember a Küsmödi bácsi, kár,
12   4|              ágy, akkor lesz ám csak jó világ a malomházban! A kincs
13   4| seregélyeknek! Majd meglátod, milyen jó mulatság kukoricát kapálni
14   5|            szívvidámító dolgok. Ez a jó ember csak nyáron foglalkozott
15   5|          iskola-mûhelyétõl, ha drága jó édesanyám meg nem ment.
16   6|          odaadtam biz én. Mégpedig a jó Istennek adtam oda egy napsugaras,
17   6|     gyertyafüstös régi oltárképre. A jó Isten ült ott a felhõk felett
18   6|               hogy mi bánata lehet a jó Istennek ilyen szép vasárnap
19   6|  ezüsttányérka volt az oltár sarkán, jó emberek abba rakták, amit
20   6|              a tányért az oltárra, a jó Isten pedig fölszedte a
21   7|             tátogott felém:~- Minden jó lélek dicséri az Urat, te
22   7|          Küsmödi barlangjában.~- No, jó. Aztán hogy akarsz hozzáfogni?~
23   7|            kincskeresõ akarsz lenni. Jó foglalkozás az, csak érteni
24   7|             ne sokáig maradjon friss jó egészségben.~Édesapám azonban
25   8|          Elsírtam-ríttam aztán, hogy jó szándékom volt nekem a pulykával,
26   9|              komámasszony - mondta a jó ember. - Szegény Márton
27   9|           tudtommal senki se. Nagyon jó embernek kellene lenni,
28   9|            gazda lesz, de azért igen jó volt, hogy keresztapám jó
29   9|            jó volt, hogy keresztapám jó erõsen belefogta a markába
30   9|            Nagy sopánkodásban volt a jó lélek, hogy nem fõzött ebédet,
31   9|       kóstolt bele.~- Napvilágon nem jó körtét enni - tette föl
32   9|              kordé derekát. Legalább jó ülésünk lesz rajta hazafelé,
33   9|            maguk alszanak - néztem a jó emberekre, akik jöttek-mentek
34   9|       csöndesen, aztán megszólalt:~- Jó vásárt csináltunk ezzel
35   9|              hagyta helyben a nagyon jó ember. - Csak úgy nézem,
36   9|    köpönyegen, mikor megint a nagyon jó asszony szólalt meg:~- Hanem
37   9|             a cifra ködmönnek nagyon jó árát adnák. Úgyse való az
38   9|              mikor hallottam, hogy a jó emberek fújják már a kását,
39  10|         javallok én magának valamit, jó asszony. Úgy hallom, Csorbóka
40  10|         tábláján ágaskodott.~- Ez is jó lesz - nyújtotta ki utána
41  10|            fiú - támadt hirtelen egy jó gondolatom -, többet ér
42  11|            megvannak. Mégpedig friss jó egészségben vannak. Szép
43  12|         széjjelébb meredezett.~- Nem jó lesz úgy, gyermekem - tartott
44  13|             Éjszakára be is kötöttem jó szorosan egy zsebkendővel,
45  13|            aki az én tündérkémmel is jó barátságban van, mert ő
46  13|            gondoltam: nem lesz ennek jó vége.~Nem is lett. Egy hét
47  13|       angyalkáknak is elkelne valami jó meleg csizmácska ebben a
48  13|            városban.~- Tudom én azt, jó ember - békítette Cötkény
49  15|         hálálkodni, hogy neki milyen jó kisfia van.~Az ám! A jó
50  15|              jó kisfia van.~Az ám! A jó kisfiúnak égett az arca
51  16|         kérdezze tőled:~- Tündérkém, jó voltam ma?~Tündérkém: már
52  16|          égbe, és aranybúzát eszik a jó Isten tenyeréből.~Ezt olyan
53  16|               adj hírt addig annak a jó embernek, hogy nézne be
54  17|               almás emberek egyforma jó szívvel voltak hozzánk.
55  17|            annak adott kettõt.~Olyan jó népek voltak azok mind,
56  17| szabadkoztunk mosolyogva az öreganyó jó szándéka ellen.~Bezzeg tudta
57  17|           valami igazsága.~Az áldott jó lelkek tiszta búzájába aztán
58  17|        beléjük tömni azt a drága sok jó étket! - hápogta savanyúan. -
59  17|            vasvilla.~- No, ezzel nem jó lesz kukoricázni - súgnám
60  18|             Úgyis ott van ilyenkor a jó világ.~Nagy boglyakemencéje
61  18|    láthatólag nekiörült.~- Ez nagyon jó lesz - mosolyodott el, és
62  18|             Tanító úr, kérem, ez nem jó - jelentette olyan komolyan,
63  18|             véleményt a kökényrõl.~- Jó az - mosolyodott el a bice-bóca -,
64  18|              is, hogy az dobostorta. Jó, hogy megmondta, mert annak
65  18|               melyet a tótágas-tudós jó szíve a tintatartóból szabadított
66  20|         kellett egyéb. Ezt az áldott jó lelket semmi úgy ki nem
67  20|      bársonyba öltöztetném ezt az én jó gyermekemet e helyett az
68  20|       avicska ködmön helyett!~Az „én jó gyermekem”-en akkorát szorított
69  21|              suttogása.~Hát hiszen a jó szándék talpon is volt énbennem.
70  21|               Ott kurjantsd el magad jó hangosan, arra aztán majd
71  21|    bányapásztor, avval pedig nem árt jó barátságban lenni. Hallottad-e
72  21|        megmarkolva elöl a két lábát. Jó nagy karaj kenyérrel kibéleltem
73  21|               hogy sarkantyúzom én a jó útra ezt a rossz kisgyereket!~
74  21|         lábain: most sarkantyúzzon a jó útra, ha tud!~De most már
75  21|          mintha vékonyodott volna. A jó Isten talán meggyújtotta
76  22|            látja. Úgy látszik, mégse jó a markolábbal figurázni,
77  22|            gödörbe jutottam. A széle jó magasan van felettem, utat
78  22|       világon, csak azt, hogy milyen jó lesz itt aludni. Eszembe
79  22|       kotyogok bele a beszédjükbe.~- Jó meleg ágyat csinálok én
80  22|            magamban Péter apót, hogy jó elõre úgy kitanított mindenre!
81  22|          kitanított mindenre! Milyen jó volt azt most tudni, hogy
82  22|              hiszen akkor én egészen jó helyen járok! Oda értem,
83  22|             nehéz kõdarabot, azzal a jó szándékkal, hogy hozzálódítom
84  22|              aztán újra kezdte:~- De jó volna egyszer meleg szobában
85  22|              meg ne tegyem.~- Milyen jó vagy te, nagyapóka! - mondta
86  22|         nyûgösködött a gyerek. - Nem jó volna, nagyapóka, ha én
87  22|         eljönnek néha ide is? Minden jó emberhez le szoktak szállni.
88  22|    végigkocogtak a barlangon. Befelé jó mélyen vihetett az, mert
89  23|              féltem az életedet.~... Jó pár hét beletelt még, amikor
90  23|      vadonatúj bányászruhát hoztak a jó emberek, kis bányászinasoknak
91  23|       gondoskodni akarunk rólatok. A jó Isten, aki a rosszat is
92  23|         szûcsnénél.~- Érzsem a drága jó sagát - szippantott nagyokat
93  23|            ilyet süt, ha én is olyan jó deák lesek, mint azs Annus
94  23|          Segítsen meg szándékodban a jó Isten - törülgette meg édesanyám
95  23|              legjava.~- Mi-a-ó, mi-a jó? - futott elébünk a küszöbön
96  23|              Õ már akkor tudta, mi a jó, mert a foga közt tartotta
97  23|             megvigasztalta:~- Sebaj, jó asszony, hadd próbáljak
98  23|         kocsijára a mindenféle drága jó ételekkel tele-tetés kosarat.
99  23|            aki énhozsám mindig olyan jó volt? Elvisem neki, mondok,