Rész
1 1| engem csúfolnak.~- Tudsz-e te így, híres körte-muzsikás? -
2 1| fölriadt rá az édesanyám:~- Te jársz itt, fiam?~Én már
3 3| varrogatott tovább apám.~- Tudod-e te azt, Márton, hogy te nagy
4 3| Tudod-e te azt, Márton, hogy te nagy nemzetségbõl való ember
5 3| letakarított róla.~- Márton, a te õsöd az ország bárója volt!~-
6 3| teringette, mit figurázol te énvelem, te istenadta foltozószûcs!
7 3| mit figurázol te énvelem, te istenadta foltozószûcs!
8 3| foltozószûcs! Hát tudod-e te azt, hogy én téged akkora
9 3| törpe.~- Megbánod még ezt, te bolond szûcs, megfizetsz
10 3| szûcs, megfizetsz még ezért, te sült tökön élõ subanyomorító!
11 4| akar játszani. Ne kívánkozz te sarkantyús csizmára, mezítláb
12 5| mint valami varázsírás.~- Te, az S-el megfordítva írtad -
13 6| Nem való az, fiam, hogy te minden tücsköt-bogarat összeolvasol.
14 6| másikkal.~- Mi lelt téged, te kisfiú? - vágott a lábam
15 6| számat a kezével.~- Hallgass, te! Eladtam a kakast, ennek
16 6| észrevette a kincset:~- Hát te, Gergõ, mit hurcolod mindenfelé
17 6| el magát:~- Mit akarsz, te fiú, azzal az üvegcseréppel?
18 6| itt aludtunk a templomban, te üveges kisgyerek - mondta
19 7| jó lélek dicséri az Urat, te vagy-e az szűcsék Gergője,
20 7| fekete száj:~- Gyere csak, te csavargó kisgyerek, hadd
21 7| és magához szorított:~- Te kedves, te drága kis báránykám,
22 7| szorított:~- Te kedves, te drága kis báránykám, te,
23 7| te drága kis báránykám, te, hát hogy tévedtél el?~Az
24 7| hol, merre csellengtél, te anyaszomorító? - tette a
25 7| aki didereg. Őszre már te se gyémántcserepekkel álmodsz,
26 7| egyik. A másik az, hogy míg te vagy a ködmönnek a gazdája,
27 7| Merem, édesapám.~- No, ha te vállalod, én meg megcsinálom.
28 7| tennél. Mármost mondd meg te magad: mire mennél egy félszemû
29 8| legtöbbet a tündéreket, mikor te még egészen kicsike voltál,
30 8| jelenthetett pulykául: „Eressz el, te bolondos gyerek, nem vagyok
31 8| lássam a tündéreket.~- Ó, te bohóka - csóválta meg apám
32 8| hagyom itt. Inkább gyere te is, lelkecském, majd hamarabb
33 9| kötöttem a fülessel, hogy te vagy a futósabb. Hát most
34 9| fütyülni! Micsoda rigó vagy te, ha még fütyülni se tudsz?~
35 9| csacsikának. Õ húzza a hintót, te meg toljad; ha egy körte
36 10| borult arccal. - Nem tudsz te úgy ordítani, mint az inasok
37 10| nyomogatta kilincsünket.~- Te is részelsz a varjúpaprikásból -
38 10| elhurcolásszanak elõlem!”~- Hallod-e, te fiú - támadt hirtelen egy
39 11| kezében.~- Mit csinálsz te, fiúcska, ilyen késõn este
40 11| Szép nagy füleid vannak, te kisfiú.~- Hisz é-é-éppen
41 11| tündér megszólalt:~- Hát te, pajtás? Nem vagy éhes?~-
42 11| gondoltál! Nem köröm volt az, te bohóka, hanem a gyûszûm.
43 11| Persze, elfelejtettem, hogy te egy bolondos kisfiú vagy,
44 11| vagyok, a kisruha-varrónõ. Te nem hallottad még a hírét
45 12| elszaladok a pékhez, addig te szépen felöltözhetsz.~Hát
46 12| nevetéstõl.~- Kis Gergõ, te vagy a legmulatságosabb
47 12| fogadnálak meg tündérinasnak. Hát te beállnál-e hozzám?~- Beállnék -
48 12| én már meg is fogadtalak. Te leszel a kis cselédem, hat
49 13| az első szava:~- Ejnye, te nagy ködmön, honnan hozod
50 14| kukoricák porhanyó tövét. - De te már olyan nagyon okosra
51 14| csúfjára. Csak nem gondolod, te csacsi, hogy ebben a rossz
52 16| ugye, nem csúfolod ki a te együgyű, öreg nénikédet?~-
53 16| nénikédet?~- Ó, drága tündérkém, te hát nem tudod, hogy mikor
54 16| nem tudod, hogy mikor a te nevedet leírom, mindig aranytintába
55 16| mártani a tollat? És hogy a te nevelt fiad, aki vándorútjában
56 16| biztatott Malvinka -, a te kis derekad még könnyebben
57 16| több ezüstpénz, akkor a te kis nénéd ezüstgyûszût vesz
58 16| utoljára veszem hasznodat, te vénség - szorította rá az
59 16| Ugyan, vegyél már észre, te öreg csõsz! - csillogott-villogott
60 16| valakit:~Hej, város, város, te is várhatsz, még én egyszer
61 16| ajtóból azonban visszaszólt:~- Te meg, kis Gergõ, adj hírt
62 17| a kalapomon ül.~- Csitt te! - figyelmeztette oldalba
63 17| bácsi?~- Mi közöd hozzá, te gyiák? - nézett rá mérgesen
64 18| Hát aztán hogy tudod te azt?~- Tanító úr, kérem
65 18| a válla közé a fejét.~- Te Cintula, belefogtál te abba
66 18| Te Cintula, belefogtál te abba a föladatba?~- Tanító
67 19| pajtásom tudakoltam.~- Hát te nem a bányát akarod látni,
68 20| szeretnék a tied lenni, te ködmönös gyerek, ha te csakugyan
69 20| te ködmönös gyerek, ha te csakugyan olyan ügyes fiú
70 20| tanító úr belépett.~- Hát te mit dolgozol idebent ilyen
71 20| magát a tanító úr. - Nem te nézed az égbelátót, hanem
72 21| volna.~- No, most mi lesz, te csaló Gergõ, te hazug Gergõ? -
73 21| mi lesz, te csaló Gergõ, te hazug Gergõ? - nézett a
74 21| Jaj, de nagy bolond vagy te, kisöcsém! Hát mit gondolsz,
75 21| játék baltával.~- Angyalka, te vagy? - lelkendeztem föl
76 22| magától az etetõ kezet.~- Hát te, nagyapóka? A többi már
77 22| már legyen a tied. Hiszen te se ettél... hány nap óta
78 22| négy nap óta. A többit te edd meg, nagyapóka!~- Én-e? -
79 22| én még nem laktam jól, ha te már nem vagy éhes. Ez nem
80 22| kenyérke ám, mint amilyent te szoktál sütni zuzmóból meg
81 22| kuckójában én alszom, a másikéban te. Nézd, milyen hideg a kezem!~-
82 22| tegyem.~- Milyen jó vagy te, nagyapóka! - mondta hálálkodva
83 22| hálálkodva a kis bice-bóca. - Te vagy a világon a legjobb
84 22| a legjobb ember, tudod-e te azt?~Nagyapókának nem volt
85 22| angyalok is olyanban járnak. Te láttad már az angyalokat,
86 22| anyukád olyan kicsi volt, mint te most. Azután elszoktak innen.
87 22| szavát hallottam:~- Nagyapó, te sírsz? Érzem a könnyeket
88 23| jobban tudnod, fiam, mert te ott voltál - nevetett Titulász
89 23| értelmesen, mit kerestél te azon az elhagyott helyen
90 23| mosolygott.~- Beteg voltál te már akkor is, Gergõ fiam,
91 23| hogy ha én vagyok ott a te helyedben, az én tiszteletemre
92 23| értem az egészet. Mikor a te szegény bûbájos embered
93 23| zavarodottan édesanyám. - A te részed megmaradt belõle,
94 23| Mit kötözsködzs velem, te samár kutya, mikor én most
|