Rész
1 1| végigdõltem a vackomon. Ott aztán álomba is ríttam magamat.~
2 1| vánkosomba, a lágy pihe közé. Ott ugyan meg nem találja a
3 2| biz azt, másnap már én is ott feküdtem a tisztaszoba nagyágyában,
4 3| csapott a szülém. Annyi volt ott a drága étel, hogy majd
5 3| lábát. Az a híre volt, hogy ott griffmadarak vigyáznak rá,
6 3| padláson egy rossz tarisznya, ott hányódott már az én gyermekkoromban
7 4| környékünkön várrom éppen elég, ott volt a Macskavár, a Saskõ,
8 4| temetõhöz, mint a városhoz, ott bizony leginkább csak magamformájú
9 4| haza, bújtam a sarokba, ott is a fal felé fordultam,
10 5| rántottam a garádicsról valami ott felejtett rossz skatulyát,
11 6| a városi nagy iskolába, ott majd megtanítanak rá, mi
12 6| könyvvel föl a padlásra, ott szerettem legjobban olvasgatni,
13 6| csiripeltek körülöttem, ahogy ott mozgolódtam a nyílásban,
14 6| oltárképre. A jó Isten ült ott a felhõk felett hosszú kék
15 6| behúzódtam a legutolsó padba.~Ott bóbiskoltam egy darabig,
16 6| megnyugodtam, mert a pénzek ott voltak a tányéron, de a
17 6| de a gyémántom nem volt ott.~ ~
18 7| városból a harmatos mezők közé, ott állt a keresztúton az öreg
19 8| kolduskánál, s mindennap ott csoszogott el házunk elõtt.
20 8| Ettõl fogva aztán mindig ott ültem a mûhelyszéken az
21 8| elszalajtani a tündért, aki ott lebeghetett már valahol
22 8| öreg remekes szûcs nyugszik ott.~Híres, amit varrt, ködmön
23 10| kormos képû inasgyerek is ott sürgött-forgott, mint két
24 10| való egyedülmaradásnak. Ott volt a „Ludas Matyi” meg
25 10| tevõ süveget, már megint ott lábatlankodott egy fiúcska.~-
26 10| volt a városban, az mind ott nyüzsgött a boltunk elõtt,
27 11| az aranylámpa csakugyan ott sugárzott már az asztalocskán,
28 11| sunyítottam a tálra. Biz ott már sokkal kisebb darab
29 11| nagy fehér liliomkehelybe. Ott volt a Pajtás macska is,
30 12| pohárban?~A talpas kék pohár ott állt a sublóton, mindenféle
31 12| ködmönzsebbe, gondoltam, ott elszundikálhat addig, míg
32 13| gyereknek.~Az öreg Báróval éppen ott volt a kis Bárók közül is
33 13| betért melegedni. Éppen én is ott lábatlankodtam a mûhelyben,
34 13| Akire szükség nem less, azs ott marad.~Gáborka akkoriban
35 13| akkoriban. Ajtónyitáskor már ott volt, s csak akkor készülõdött
36 13| ahogy az öt kis Báró purdé ott csúszkált a jégen, meg ugrándozott
37 15| utolértek, akkorra már én ott térdeltem szülém előtt,
38 15| estellik, tán még most is ott gyúrjuk a sarat.~Szép holdvilágos
39 15| álompillangókat, a ködmön ott volt a helyén, karjai üresen
40 17| ért abban a piacban, hogy ott csupa jólelkû ember árulgatta
41 17| sereghajtó lett, s Cintula már ott áll az elsõ tojásos anyókánál:~-
42 17| iskola elé, én már akkor rég ott pihegtem a kaputámasztó
43 18| magadat a kuckóba. Úgyis ott van ilyenkor a jó világ.~
44 18| felé nagy mankókopogással. Ott aztán meglapult, mint hernyó
45 18| ajtót - hát a bice-bóca ott térdel a nagy tábla elõtt -
46 18| mire már Tarán Laci is ott volt egy naranccsal. Egy
47 19| alkonyattájt már mindig ott ólálkodott a vén bûbájos,
48 19| déli harangszóra legyek ott a bányaház udvarán.~Csütörtök
49 19| vakációs nap, déli harangszókor ott várakoztam a bányaház kapujában.
50 19| könnybe lábadt a szeme, ahogy ott illegtem-billegtem elõtte.~-
51 19| Mire az aknához értünk, már ott nyüzsgött valamennyi bányász.
52 19| Ahol a bányarigó fütyörész, ott halál ólálkodik. Ha meggyullad
53 20| õk az óbányában laknak, s ott nem fütyörészget semmiféle
54 20| erõsítgette, hogy éppen ott lehet valahol a fészke a
55 20| Küsmödi erõsködött, hogy van ott még kincs, csak keresni
56 20| Engedelmet kért rá, hogy ott maradhasson, ahol eddig
57 20| eddig élt. Meg is kapta, ott is maradt egyes-egymagában.
58 20| szobájába, aminek közepén ott ágaskodott az égbelátó.
59 20| tanító úrnak szólt, aki ott ült a varróasztalkánál,
60 20| cigány.~A varga már akkor ott állt az egeket mutató szerszámnál,
61 21| nagy kopasz nyárfákat látod ott?~A nyárfákat láttam. Mint
62 21| haladsz egészen az erdõig. Ott elkanyarodsz jobbra, egész
63 21| vannak a régi bányagödrök. Ott kurjantsd el magad jó hangosan,
64 21| gondolsz, hogy maradhatna ott meg a griffmadár, ahol Küsmödi
65 21| mert az is tudja, hogy ott mindjárt megkopasztják.~
66 21| elhagyott bányában mindig ott ólálkodik a bányapásztor,
67 21| mind fölment az égbe, és ott tündöklik a mennyország
68 21| a mennyország kapujában. Ott sorakoznak párosával az
69 22| fejem fölött. Bizonyosan ott zuhantam le ide a bányába.
70 22| hogy az Isten dicsõségére ott is az ember békessége a
71 22| lesütött a hold. A hold most is ott volt, de hiába nézegettem
72 22| levezetett az újbányába, ott is láttam ilyen sima falú
73 22| valamerrõl. Amerrõl jöttem, ott mindenütt olyan meleg volt,
74 22| a takarója: Elõtte pedig ott térdel az öregember ingujjban,
75 22| kiállnék most az ajtóba, és ott lesném õket?~- Nem, nem,
76 22| beszéltek, és új mankót hagytak ott nekem. Tenálad is voltak
77 22| mindjárt, nem kell az már ott úgyse, nem keresünk több
78 23| van bekötözgetve? És nini, ott a sarokban a másik ágyon
79 23| jobban tudnod, fiam, mert te ott voltál - nevetett Titulász
80 23| hála istennek, nem voltunk ott. Mióta itt fekszel, azóta
81 23| Elhidd, hogy ha én vagyok ott a te helyedben, az én tiszteletemre
82 23| bennünket? Az egész város ott nyüzsgött a bánya körül,
83 23| gondolt volna arra, hogy ott keressen benneteket a kövek
84 23| érezte meg, hogy lenni kell ott valaminek. Addig szûkölt,
85 23| kellett néznünk, mi van ott. Hát ti hárman voltatok.~-
86 23| ludat, ahogy illik. Ahogy ott dolgozgat, egyszerre csak
87 23| kukkantott ki az ajtón.~Ott voltak azok egy szálig.
88 23| csak, gyerekek, hátha már ott is van a kocsimon.~Persze
89 23| a kocsimon.~Persze hogy ott volt, hiszen szemünk láttára
|