Rész
1 1| is volt kedvem elõvenni. Hanem akkor egyszerre gondoltam
2 2| többet a cinegék királyában.~Hanem ekkortájt megint hírt hallottam
3 3| a bûbájos a ribizlit. - Hanem õseidnek hallottad-e hírét
4 3| egymagam nem bírok hozzájutni, hanem ha felezel velem, rávezetlek.
5 4| fiatalurak élték világukat.~Hanem amióta Küsmödi megbárósított,
6 4| szalajtott - tréfálódzott apám, hanem aztán komolyra fordította
7 4| hogy rossz volt ránézni is.~Hanem azért mégis akkor jártam
8 5| tetszett ez a mulatság, hanem édesszülémnek se. Mikor
9 5| kérdezték egymástól: hogy vagy, hanem azt, hogy: hogi vagi?~Én
10 5| mindnyájának van értelme. Hanem mindenféle krikszkrakszokat
11 6| uborkasalátával meg a mákos csíkkal, hanem külön-külön esszük, nem
12 6| címét, nemcsak a számmal, hanem az ujjammal is, és azóta
13 7| bácsi pulikutyája volt, hanem hogy a markoláb mi volt,
14 7| nagyon ki volt békülve, hanem különben, azt mondja, most
15 7| szegény istenadta gyereke.~Hanem hát nem sült még a világon
16 7| gyémántcserepekkel álmodsz, hanem irkával meg kalamárissal.~
17 8| ködmönre voltam kíváncsi, hanem a tündérre. Sohase láttam
18 8| ember, akkor már nem tündér, hanem köd a vízen, vagy szentjánosbogár
19 8| meg a szájából az ember, hanem a pulykát is.”~Azzal szaladok
20 8| meleg, mint a napvilágból.~Hanem a ködmöntündér csak nem
21 9| szólt ki belõled, fiúcska! Hanem azt mondom neked, hogy aki
22 9| jó asszony szólalt meg:~- Hanem azt hiszem, ennek a cifra
23 10| kalaposmesterséget tanulhatod ki, hanem a tanítómesterséget is.~
24 10| deáknak akarnék én beállni, hanem kalaposinasnak.~A majszternak
25 10| szögön lógni a ködmönt, hanem munkában szaggatom el.~Egy
26 10| Nincs rajtuk semmi fogás. Hanem javallok én magának valamit,
27 10| nem sok szót vesztegettem, hanem mindjárt kifizettem egy
28 10| maradt a másik asztalon. Hanem ahány gyerek volt a városban,
29 10| Föl is út, le is út, hanem ide többet be ne tedd a
30 11| Odatekintek, hát nem madárka az, hanem kezecske. De olyan könnyû
31 11| aranyszínû volt rajta a köröm, hanem fekete.~„Vaskörme van!” -
32 11| köröm volt az, te bohóka, hanem a gyûszûm. No, szép kis
33 11| Nem mel... mel..., hanem mai... mai... - csúfolt
34 11| is a Pajtás macska volt, hanem az öreg Küsmödi, a bûbájos
35 12| fehérrõl tudtam, hogy tej, hanem a feketérõl nem tudtam,
36 12| van - mondta szomorúan -, hanem megállj, most mást próbálok
37 12| tudtam, hogy nem vakondok az, hanem valóságosan maga a földvári
38 13| nem a fejem szúrt szemet, hanem a ködmönöm. Az volt az első
39 13| csak a tulajdon kisfiának. Hanem az aztán olyan remekbe készült
40 13| eszét az öreg mesternek. Hanem azért egypár nap múlva az
41 13| hordta ám el a csizmákat, hanem az a semmiházi Báró cigány -
42 14| csõszmesterséghez ész kívántatódik, hanem öreg barátom még többet
43 14| dicsért volna meg a tanító úr, hanem azért az üzenetet mégse
44 14| tej, se túró, azt mondja, hanem aludttej. Mindig ijedt vagy,
45 14| No, gyerek, ne tátogj, hanem bújj bele. Énbelõlem is
46 14| is vártam ám vasárnapot, hanem iskola után mindjárt kinyargaltam
47 14| valami bûbájos erõ van? Hanem azért ne hagyd el magad
48 14| kalap nélkül se, szolgám, hanem akárhová kerülsz, állj meg
49 15| kétszer is belefértem volna. Hanem azért tudja az isten, hogy
50 15| naptól akartam én elfordulni, hanem szülémtől. Én csakugyan
51 15| fordítottam az országútnak, hanem a többiek meg most kerültek
52 16| lelkével az Isten asztalánál.~Hanem azért akármilyen hamar beleszoktam
53 16| úton-útfélen, mint a békasó.~Hanem azért a Malvinka vaskörmétől
54 16| tudott többet csörögni. Hanem vigyorogni jobban tudott,
55 16| kutya az, hé, mondom neki, hanem puli. Eb vagy kutya; egyre
56 16| nagyon félt a kutyáktól, hanem azért azt hiszi, hogy három
57 17| ilyenfajta tojásban tanyázik az, hanem nini, itt látok én valami
58 17| Nem bûbájos Küsmödi ez, hanem együgyû Küsmödi - kacagott
59 17| a Küsmödi hatalma felõl.~Hanem a piaci kutyák, azt hiszem,
60 18| és nem hozhattam semmit. Hanem tudod mit, kis bice-bóca?
61 19| várta a kis bice-bócát, hanem egy másik öregecske, akirõl
62 19| Küsmödiék nem itt laknak, hanem az óbányában, annak pedig
63 19| is kereszt állna ottan, hanem kiterjesztett karú fiúcska.
64 20| lapáttá nyújtja a fülemet, hanem attól féltem, hogy a tanító
65 20| teleszkóp, se nem optikus, hanem égbelátó és látószerkereskedõ!~
66 20| tanító úr az égbelátót, hanem annál több szó esett róla
67 20| A kis bice-bóca meg én. Hanem miköztünk aztán nem lehetett
68 20| Nem te nézed az égbelátót, hanem az néz téged?~Zavarodottságomban
69 21| mérgében összerontja a bányát. Hanem hogyha jókedvében találják,
70 21| ezt a rossz kisgyereket!~Hanem a bányaházon túl már nagyon
71 21| körülöttem a ködtenger, hanem hallani hallottam valamit.~
72 21| mondta meg, hogy õ kicsoda. Hanem ahelyett most már kétfelõl
73 21| nemcsak a fülemmel hallom, hanem a kezemmel is érzem, hogy
74 21| Persze hogy nem angyal volt, hanem egy fakopáncsmadár. És nem
75 21| volt kíváncsi, hogy ki jön, hanem magamagát biztatta, hogy
76 22| nem az ágyamban fekszem, hanem a földön - néztem végig
77 22| ember békessége a válasz.~Hanem arra nem gondoltam, hogy
78 22| bele.~A kõ nem indult meg, hanem a hold megindult. Mire megint
79 22| a csillagok sugároznak, hanem a hó is fehérlik körülöttem.
80 22| nem a bányacsõsz hangja, hanem a bûbájos Küsmödié. Ez a
81 23| jóban járok? Nem visek, hanem hozstam.~Csakugyan hozott
|