Rész

 1   1|            csudálta illendõen. Azt mondta, egész erdõre való madár
 2   2|           szavát is hallottam. Azt mondta, hogy: csitt, csitt!~- Álmodta
 3   2|            amilyennek Gyurka bácsi mondta. Még a szava is az: - Csitt,
 4   5| királyfiakról, de azt egyikrõl sem mondta, hogy iskolába járt volna.
 5   5|             Varjúnak varjú a fia - mondta édesapám, s felültetett
 6   6|          szélben.~- Ezt elteszem - mondta mosolyogva az Úr, és elrejtette
 7   6|  templomban, te üveges kisgyerek - mondta olyan szelíden, amilyen
 8   7|          mikor a végire értem, azt mondta:~- Ez már döfi. Erre már
 9   8|         Hát hogyne láttam volna! - mondta mérgesen. - Egyszer láttam
10   8|       segítségemre sietett.~- No - mondta nevetve -, most már látom,
11   8|          Ez lesz az utolsó öltés - mondta mosolyogva -, hívd be csak
12   8|           Márton szûcs azt már nem mondta meg. Szép nyugodtan ült
13   8|     megsimogatta a fejemet, és azt mondta: szívszélhûdés!~Akkor hallottam
14   8|     tündérek a szívben laknak, azt mondta apám. Most az õ szívébõl
15   9|     sírás-rívásból, komámasszony - mondta a jó ember. - Szegény Márton
16   9|          Nem gondoltam olyasmire - mondta szülém olyan hangon, mint
17   9|             utoljára mégiscsak azt mondta, hogy: „Hát akkor áldjon
18   9|         kényelmesen, nekem meg azt mondta:~- Étel után jólesik a mozgás,
19  10|          neked való az, gyerekem - mondta gondba borult arccal. -
20  10| szerencsével jártunk, szegénykém - mondta szülém sajnálkozva, mikor
21  10|      szülém.~- Kenyérbél a karja - mondta a kovács.~- Az, az - integetett
22  10|             Ezt egy kis lenézéssel mondta az óriás, de volt is hozzá
23  10|            a gyalut el nem bírná - mondta elégedetten -, az Isten
24  10|    Szigfridet szeretném megvenni - mondta furfangos mosollyal.~Erre
25  11|        Hiszen énnékem édesapám azt mondta, hogy míg a ködmönben tart,
26  11|       folyóka felett, a tündér azt mondta, jól megfogjam a kezét,
27  12|            visszatért.~- Jaj - azt mondta -, hát a fésûre miért haragszol?
28  12|      Nagyon neveletlen hajad van - mondta szomorúan -, hanem megállj,
29  12|            volna, nekem szülém azt mondta volna: „malac”.~Mindegy,
30  12|          Azazhogy más emberfia azt mondta volna rá, hogy vakondok,
31  12|       titkot énnekem Messzi Gyurka mondta el. Azt is õtõle hallottam,
32  12|          elsikította magát, és azt mondta, sose hallotta még, hogy
33  13|          sebesen a sátorfáját, azt mondta, nem akar útjában lenni
34  14|         osztály füle hallatára azt mondta a tanító úrnak:~- Tanító
35  14|         még olyan is volt, aki azt mondta a másiknak:~- Nézd csak
36  15|        messziről. Az ám ni, mintha mondta volna is szülém a múlt vasárnap,
37  15|          gondolsz, kis bolondom? - mondta nevetve, de az ő szeme is
38  16|     tenyeréből.~Ezt olyan biztosra mondta szülém, mint ahogy arról
39  16|          gyűszű, mintha mindig azt mondta volna:~- Ham, ham, gyerek,
40  16|        tartott a kutyák ellen. Azt mondta, nem uras teremtések. A
41  17|        Diáknak ingyen, édes fiam - mondta az ángyi, s már hallani,
42  18|           úr, kérem szépen, bele - mondta Cintula, s fölemelte mind
43  18|         Iskolába szeretnék járni - mondta bátran.~- Kicsit megkéstél,
44  18|         Maradni maradhatsz, fiam - mondta aggóskodva a tanító úr -,
45  19|          csákány.~- Ez Péter apó - mondta a kis bice-bóca. - Egy bányában
46  19|       egyszer a bányába.~- Le az - mondta Peti -, ha szépen megkérjük.~
47  19|      temette el a bánya a fiamat - mondta mogorván Péter apó. - Nagy
48  20|            elõ a tudománnyal”. Azt mondta, õ nem tudhat semmit, mert
49  20|     csákányával. A tanító urunknak mondta ezt Péter apó, aki ebéd
50  20|       Küsmödi nem jött velünk. Azt mondta, nem tudja elhagyni azokat
51  20|           még a drótostótra is azt mondta, hogy sodronyostót.~Most
52  20|        Malvinkával szemben, és azt mondta neki:~- Tessék megnézni
53  20|        csak, ki van itt minálunk - mondta egy csöpp kérkedéssel. -
54  20|    nyárfalevél.~- Fázik a mester - mondta a tanító úr, de én tisztában
55  20|          és egy kicsit csalódottan mondta, amikor elvette a szemét
56  20|    Igazítsd a csövet a hold felé - mondta a tanító úr.~Alig mertem
57  21|            csak nagyobb lármával - mondta összeráncolt szemöldökkel. -
58  21|           ki vagyok. De a hang nem mondta meg, hogy õ kicsoda. Hanem
59  22|        hangot hallottam, amely azt mondta:~- No, ne sírj, báránykám!~-
60  22|           hallottam a hangját. Azt mondta szép értelmesen:~- Bizony,
61  22|             még meleg is volt. Azt mondta, aki ebbõl eszik, az olyan
62  22|           várj, majd én tördösöm - mondta az öregember, s olyan szelíd,
63  22|            Szegény kis báránykám - mondta gügyögve az öreg bûbájos,
64  22|           jó vagy te, nagyapóka! - mondta hálálkodva a kis bice-bóca. -
65  22|   báránykám, nincsen már olajunk - mondta halkan az öregember.~- Istenem,
66  22|              Nem, nem, báránykám - mondta ijedten az öregember. -
67  22|             Nem sírok, báránykám - mondta reszketõ hangon az öregember. -
68  23|           Hallotta, doktor úr? Azt mondta, ehetnék!~Hárman hatfelé
69  23|       derék ebállatot?~- Mitvisz - mondta szülém olyan gyöngéden,
70  23|            legöregebb rajkó. - Ast mondta a sülém, nekem is ilyet
71  23|           macskástul.~- Így uras - mondta rátartian -, hogy ebbõl