Rész
1 2| mutattam rá a madaramra, aki a fogas szélére szállt pihenni.~-
2 3| is nagyon jó étel annak, aki szereti.~Éhes voltam, mint
3 3| nõtt volna ki a bajusza. Aki ránézett, annak mindjárt
4 3| csak nevette az öreget, aki még a csontját is mind elropogtatta
5 3| Reszketve bújtam a szülém ölébe, aki maga is didergett, és befogtam
6 4| volt az az ügyetlen gyerek, aki engem hátba ne talált volna,
7 5| vertem szögeket a hasába, aki elnyelte Jancsit és Juliskát.~
8 5| panaszosan fordult édesapámhoz, aki halkan fütyörészgetve varrogatta
9 5| gondol magában az oroszlán, aki oda volt festve az óra számlapjára,
10 5| azért sírt, mert nem volt, aki föladja neki, le meg nem
11 5| s azt nem is tanította. Aki az õ iskolájában nevelkedett
12 5| a világon szépírómester, aki utánozni tudná azokat az
13 6| felejtette õket nálunk, aki a malomházban hált meg egyszer.
14 6| ostoba teremtés a kisgyerek, aki könyvbõl tanulja a kukorékolást.~
15 6| mindig mord öreg harangozó, aki alacsony szalmaszéken az
16 7| minden szegény embernek elég, aki didereg. Őszre már te se
17 7| Az is csak azon segít, aki tud vele bánni. Persze sok
18 7| akkorra szülém is elõkerült, aki odakint járt valahol az
19 8| cigánnyal tettem próbát, aki koldusabb volt akármilyen
20 8| elszalajtani a tündért, aki ott lebeghetett már valahol
21 9| embernek kellene lenni, aki a mai világban ekkora koloncot
22 9| szülém olyan hangon, mint aki egészen rendjén valónak
23 9| S úgy nézett rám, mint aki nagyon büszke arra, hogy
24 9| Hanem azt mondom neked, hogy aki jobb szereti a körtét, az
25 10| gyönge tüdõddel.~Õ szegényke, aki a malomházi remeteségben
26 10| vezetett el a mesterhez, aki nagyon szívesen fogadott
27 10| a harmadik három hatos. Aki még ennél is drágább könyvet
28 10| ingyen mézeskalácsot kap, aki Csontos Szigfridet akar
29 12| senkinek se, csak annak, aki meg tudja nevettetni.~No,
30 12| malomházhoz. Szegény szülém, aki még semmit se tudott arról,
31 13| Cötkénynek Cötkény varga az apja, aki az én tündérkémmel is jó
32 13| csizmák híres mesteréhez, aki alig látszott ki a háromlábú
33 13| egyszer a Báró cigánynak, aki téli idõben be-bekukkantott
34 14| mindig volt egy kiverõs, aki sohase tartott a többivel.
35 14| találkoztam, még olyan is volt, aki azt mondta a másiknak:~-
36 14| hadvezért. Boldog volt, aki a gúnyám végigsimogathatta:~-
37 15| akarta, és boldog volt, aki legalább hozzá érhetett.
38 15| szülémmel fogództam össze, aki nem győzött hálálkodni,
39 16| És hogy a te nevelt fiad, aki vándorútjában elérte már
40 16| ember Cötkény varga volt, aki azt felelte, hogy õ ugyan
41 17| azt kérdezte tõle. S aki ezt a borzasztó nehéz kérdést
42 17| egy szép kukacos almát. Aki nagyon sokáig találgatta,
43 17| Megeszem én azt a gyiákot, aki az öreg Küsmödit bolonddá
44 18| Minden gyerekre haragszik, aki énnálam futósabb. Aki...
45 18| haragszik, aki énnálam futósabb. Aki... nem bice-bóca.~A bûbájos
46 20| urunknak mondta ezt Péter apó, aki ebéd után kivezettette magát
47 20| azt tudni olyan embernél, aki a föld alatt keresi a kenyerét,
48 20| sortûz a tanító úrnak szólt, aki ott ült a varróasztalkánál,
49 20| Nyújtózkodtam egyet, mint aki ébredezik.~- Kis Gergõ! -
50 21| hogy elvitt a markoláb, aki a tût meg az ollót meg a
51 21| el. De mi lesz énvelem, aki most már azt se tudom, merre
52 22| meleg is volt. Azt mondta, aki ebbõl eszik, az olyan erõs
53 23| akarunk rólatok. A jó Isten, aki a rosszat is jóra tudja
54 23| nyomta a kezébe a gyereknek, aki csudálkozásában akkorára
55 23| futott a Mitvisz kutya elõl, aki azt csaholta, hogy igen
56 23| est azs én kiskomámtól, aki énhozsám mindig olyan jó
|