Rész
1 1| mire hazaértem, akkorra minden fortélyát kitanultam a körte-muzsikának.
2 1| hogy ilyenkor már alszik minden jóravaló madár.~Borongós
3 2| mint a zászló, égnek meredt minden tolla, s kis csõre csattogott,
4 3| tréfájára befelé fordult rajta minden ujj. Ökölbe szorított kézzel
5 3| harmatot forralok, abban minden tégladarab arannyá változik.~
6 5| s külön nevet is adtam minden szögnek. Egy nagy, gömbölyû
7 5| mozsártörõvel. Nekem a világon minden élt, és én mindig egész
8 5| bele. Meg lehetett tanulni minden betût, csak az ipszilont
9 6| Nem való az, fiam, hogy te minden tücsköt-bogarat összeolvasol.
10 6| a konyhapárkányon szülém minden virágos tányérját halálra
11 6| abban a mi kis templomunkban minden olyan vidám volt. A nyitott
12 7| megrökönyödve tátogott felém:~- Minden jó lélek dicséri az Urat,
13 7| jönni. Pedig gyerekkoromban minden lépten-nyomon hallottam
14 7| álmomban, hogy a világon minden szegény embernek elég, aki
15 7| értem ésszel!~- Persze, nem minden ködmönben lakik tündér,
16 7| kincsekhez, és addig is megsegít minden bajodban. És azt hiszem,
17 8| UTOLSÓ ÖLTÉS~Bûbájos Küsmödi minden kincséért el nem mozdultam
18 8| semedet, hát ast hised, hogy minden koldusgyerek csúfot üzshet
19 8| gúnyának készülni kellett. Minden villanását láttam a görbe
20 9| úgyis csak az én fiam leszel minden vasárnap.”~Mert az ki volt
21 10| könyvkereskedõinas, hogy minden könyvet elhurcolásszanak
22 12| hallottam, hogy a vakondok minden kincset ismer a föld alatt,
23 14| vette észre, se szülém, akit minden vasárnap fölkerestem a malomházban,
24 14| ugye?~- Annak - feleltem minden csodálkozás nélkül. Egészen
25 14| kutyák is mind megugattak. Minden ember jókedvû volt, akivel
26 15| kopott, olyan friss volt minden virágja, mint az utolsó
27 15| amit bárány korában viselt. Minden vitatkozásunk ezen végződött,
28 15| láthatatlan szempár vigyázza minden lépésemet, és csak akkor
29 16| öledbe ne hajtsa a fejét minden este álomba haló gondolatában,
30 16| vigyorgott jókedvûen, ahogy a minden lépésre megreccsenõ padló
31 16| többet számít, mint némelyik minden lében kanál ember. No, azt
32 16| felelte, hogy õ ugyan a világ minden ebállatjáért se adna egy
33 16| fogát, és hálából nyilván minden tudományát kimutatta volna,
34 18| ajtajára. Nyáron láttuk is minden negyedórában, ahogy egy
35 18| Fügedit igen sokra becsülte minden deákgyerek.~Azért nem volt
36 18| Szent János-szobornál... Minden gyerekre haragszik, aki
37 19| a lelke, magakedveltetõ minden tette-vette. Ráparancsolt
38 20| bányarigó. A miénken kívül minden osztályba járt egy-két bányászgyerek,
39 20| Fiúk, én karácsonyra minden esztendõben valami emléket
40 20| üvegbõl.~Tarán Laci, akit minden karácsonyra fel szokott
41 20| volt fordítva. Elmagyarázta minden csínját-bínját, hogy egyedül
42 21| megkínálják kenyérrel, akkor minden kívánságát teljesíti az
43 21| ereszkedett, amibe beleveszett minden. Nem lehetett látni se eget,
44 21| veszett el olyan hirtelen minden fény a földrõl, mert az
45 22| De nagyon nehezemre esett minden lépés. A lábam mintha ólomból
46 22| hirtelen kialudt körülöttem minden fény, mint mikor elfújják
47 22| duzzogott a gyerek. - Minden fényes kõrõl azt hiszed,
48 22| mégiscsak eljönnek néha ide is? Minden jó emberhez le szoktak szállni.
49 22| idetódult a mennyország minden angyala?~Lecsukódott a szemem,
50 23| De azt hiszem, ha a világ minden szép versét elmondtam volna,
|