Rész
1 1| szemét.~Olyan fényesnek láttam és olyan szomorúnak, hogy
2 2| erõsítgette az öreg. - Láttam én egyszer még a fészkén
3 2| egymáshoz reszelte, de látni nem láttam, mert a szememet nem mertem
4 5| hirtelen, de aztán jobbnak láttam lenyelni a többit, amit
5 5| világból pedig csak annyit láttam ezen a télen, amennyit a
6 5| messzirõl az öreg Küsmödit is láttam egy nagy H betûnek a létrájában.~
7 5| szorítottam a bõröket, mint õtõle láttam, és csakugyan nagyon gyorsan
8 6| mindig merev fejüket, és láttam, hogy még Gáspár harangozó
9 7| egészen volt az álom, amit láttam. De nem merte kimondani,
10 8| hanem a tündérre. Sohase láttam még tündért, noha sokat
11 8| a kérdésre.~- Hát hogyne láttam volna! - mondta mérgesen. -
12 8| mondta mérgesen. - Egyszer láttam egész közelrõl, de akkor
13 8| Tudod, fiacskám, én akkor láttam legtöbbet a tündéreket,
14 8| bántsanak. Azóta persze nem láttam annyi tündért, de azért
15 8| haragos szeme villanását láttam.~- Hogy a varnyú mondja
16 8| búzamezõkön. Mindössze egyet láttam, az is csak ürgefiók volt,
17 8| kellett. Minden villanását láttam a görbe szûcskésnek, mely
18 8| de csak õket kettejüket láttam, amint a gyönge mécsfénynél
19 8| glóriát.~De én csak azt láttam akkor, hogy lassan készül
20 9| taszított rajtam. - Sohase láttam még ilyen gyereket, akinek
21 9| szép tulipántos ágyakat láttam, amikben padlásig ért a
22 10| mikor kijöttünk. De én láttam a szemén, hogy csak ravaszkodik,
23 11| elmondhatom, hogy azóta se láttam olyan kis házat. Nem is
24 11| én ezt mind csak késõbb láttam, az elsõ tekintetem a tündér
25 11| varrójának gyöngéd keze. Láttam, ahogy szárnya nõl Malvinkának,
26 13| gondoltam ám. Az én Gáborkámat láttam az éjszaka álmomban. Meg
27 14| hirtelen. Mert akkoriban sokat láttam a szolgabírót tükrös hintóban
28 14| Mikor elém tartotta, akkor láttam, hogy a rejtélyes holmi
29 16| tetõkrõl bevilágított a hó. Láttam a tündérkét, ahogy leveti
30 17| diadalmasan a bûbájos. - Ne félj, láttam én, amit láttam. Megeszem
31 17| Ne félj, láttam én, amit láttam. Megeszem én azt a gyiákot,
32 18| vettem észre, akkor csak azt láttam, hogy mind a két hóna alatt
33 19| öregecske, akirõl már messzirõl láttam, hogy bányász. Bõrkötõje
34 19| lélegzés, látni meg úgy láttam, mint éjszaka a becsukott
35 19| robbanás volt az.~Egyszerre úgy láttam, mintha nem is kereszt állna
36 19| hallottam, szebb fát nem láttam soha életemben.~ ~
37 20| Nini, hiszen ez teleszkóp! Láttam már én ilyent a kirakatban
38 20| elõre-hátra. Hiába, nem láttam mást, csak a csillagtalan
39 21| nyárfákat látod ott?~A nyárfákat láttam. Mint égre intõ ujjak meredeztek
40 21| látok.~Hát látni onnan se láttam semmit, megmerevedett körülöttem
41 21| Szülém! Szü-lé-ém!!~Szinte láttam, ahogy a szó úszik a ködben,
42 22| csodálatos színeket és fényeket láttam a lehunyott szememmel. Most
43 22| szememmel. Most nyitott szemmel láttam azokat a fénylõ színeket.
44 22| levezetett az újbányába, ott is láttam ilyen sima falú folyosót.
45 22| micsoda fénysugár, amit láttam.~A bányacsõsz hangja, a
46 22| tisztán láthattam mindent.~Láttam pedig, hogy egy száraz mohaágyon
47 22| gödreiben bukdácsolok. Csak azt láttam, hogy a kis pajtásom arca
48 22| minálunk is voltak, de én nem láttam õket, mert aludtam. Anyukámmal
49 22| rázuhantam a kis bice-bócára. Se láttam, se hallottam többet.~ ~
|