Rész

 1   1|    muzsika, hogy csak addig szól, míg jó gyerek fújja. Nézzem
 2   1|       Hiszen az csak addig szólt, míg jó gyerek fújta! Szívszakadva
 3   3|          neki adni. Meg nem állt, míg csak krumplit látott a bográcsban.
 4   3|     rónává simult: Egészen addig, míg a vállára nem terített apám
 5   4|         meleg, barna falon.~Soha, míg a kincsrõl nem hallottam,
 6   5|         maga eltartott egy hétig, míg a rozsdát letisztogattam
 7   5|  rajzolgatta õket az alsó felére, míg egészen írástudóvá nem vált
 8   5| hallgatagságból, amibe beleestem, míg ezeket elgondoltam.~- Az
 9   6|          után én addig szaladtam, míg meg nem fogtam.~Szülém nagyon
10   6|         magyarok történelme volt. Míg abból tartott, addig mindig
11   6|        okos könyvekkel mindaddig, míg szülém egy reggel, amikor
12   6|       látom, nem nyughatsz addig, míg meg nem vágod vele magadat.~
13   6|          ki, és addig keseregtem, míg utoljára magam maradtam
14   6|         tõlük kimenni.~„Megvárom, míg elmennek” - gondoltam magamban,
15   7|           De nem merte kimondani, míg meg nem hallotta, hogy apám
16   7|           egyik. A másik az, hogy míg te vagy a ködmönnek a gazdája,
17   7|         kell hurcolnod a ködmönt, míg el nem rongyosodik, akkor
18   8|      volna édesapám mellõl addig, míg a ködmön készült. Persze
19   8|        festettük a fehér bõröket, míg szülém a színes irhák legszebbjeit
20   9|         Mindig fütyülnöm kellett, míg csak a kosár tele nem lett.
21  10|         hagytam békében szülémet, míg be nem szólt félénken, hogy
22  11|         édesapám azt mondta, hogy míg a ködmönben tart, addig
23  11|           a gazdasszonykája után, míg egyszerre csak szakálla
24  12|         vissza az emberi alakját, míg meg nem találja a két gyémántszemet,
25  12|         ott elszundikálhat addig, míg nevethetnékje lesz.~Persze
26  13|           furfangosan mosolygott, míg a lábamat mérte, hogy én
27  13|   mellettem. Sokszor meg-megállt, míg kiköhögi magát, és nagyon
28  14|          volt ez, mint a bársony, míg a zsír ki nem verte! Meg
29  14|     festve szép bakacsinfeketére, míg a penész ki nem szívta belõle
30  14|           ennek selyempántlikája, míg az egér le nem rágta róla.
31  15|         addig hurcolom a ködmönt, míg benne tart, a fogadásomat
32  16|    gyûszûben. S addig-addig nézi, míg egyszer csak elkezd dúdolgatni
33  16|           küldött be tõle szülém. Míg azt hámozgatta kifelé a
34  17|        Küsmödi, és addig ne félj, míg engem látsz.~Mire kiértünk
35  20|           székre szokta teríteni.~Míg a ködmönnel huzakodtam -
36  21|    szeretnék. Gondoltam magamban, míg odaérek a bányához, majd
37  22|   botorkáltam elõre, egész addig, míg egy sima kõfalhoz nem értem.
38  22|     addig-addig csoszogtam elõre, míg egyszerre hideg szél csapott
39  22|          sárkányok országából. De míg én a föld alatt tévelyegtem,
40  22|     eresztett a bányacsõsz addig, míg egy fél cipót be nem vágtam.
41  22|        addig hurcoltam a ködmönt, míg megtanultam, hogy a kincset
42  23|       iskoláztat, neveltet addig, míg megemberedtek. Ennyivel
43  23|     konyhára, s ki se jött addig, míg az egyik combját le nem
44  23|           hamar, kis rongyélusok, míg el nem hûl!~Nem is maradt
45  23|   selyemmel kivarrott malomházat, míg hullani kezdett rá a könnyem,