Rész

 1   1|          haza a szõlõbõl, neki is be kellett mutatnom a tudományomat.~
 2   1|           Virágszagú szél libbent be a nyitott ablakon, kicsit
 3   2|        Bizonyosan az elõbb repült be, mikor szellõztettünk. Nagyon
 4   3|         kívül soha senki emberfia be nem tette a lábát. Az a
 5   3|        hogy Küsmödi bácsi nem éri be az ilyen szegényemberes
 6   5|       lehetett mozdulni se ki, se be. A vasárnapok csakolyanok
 7   5|      zúgva kergették egymást ki s be a szelelõlyukakon.~Egyszer
 8   5|         Szûcsipari pályámat ezzel be is fejeztem.~ ~
 9   6|         nyugvó üvegdarabtól, hogy be kellett hunyni a szememet.~
10   7|   csavargó kisgyerek, hadd kaplak be!~A Mitvisz kutya szaladt
11   7|       vagy csonka fülû tündérrel?~Be kellett látnom, hogy ebbõl
12   8|           a kisajtón és nem várni be a tündérek sereglését.~„
13   8|         sárga peremérvirág szegte be, a mi szegényes kertünk
14   8|         mondta mosolyogva -, hívd be csak anyádat, õ hadd adja
15   8| gyomlálgatott, lelkendezve hívtam be. Nem akartam elszalajtani
16   8|           sûrû, puha,~úgy takarja be, mint meleg suba,~s a téli
17   9|         Jó-e, Gergõ fiam? - fogta be gyámapám a csacsikát. S
18  10|     hagytam békében szülémet, míg be nem szólt félénken, hogy
19  10|      kovácsinasnak való - fejezte be a szemlét a mester. - Nagyon
20  10|          egészet. Az egyik asztal be volt terítve mindenféle
21  10|           is út, hanem ide többet be ne tedd a lábad!~ ~
22  11|         intett, hogy kukucskáljak be a fülkébe. Teli volt icike-picike
23  12|         mázas korsóból, és vittem be nagy készségesen a tündérkének.
24  12|    marokra fogtam, úgy állítottam be a tündérke elé. Hadd lássa,
25  12|   nevetett, akárhányszor mutattam be néki a tudományom. A vakondok
26  13|        kalaposnak volt. Éjszakára be is kötöttem jó szorosan
27  13|      szomorú mosolygás derengette be a képét:~- Csakhogy én nem
28  13|       gondviselés gyanánt takarta be az én gazdátlan kis életemet.~ ~
29  14|      tudományát ugyan nem mutatta be soha, de én elhittem neki.
30  14|        mindig arccal elõre lépett be a szobába, és így a szétszaggatásból
31  15|    országútra egy asszony. A feje be van kötve nagykendővel,
32  15|          csak azért nem vallottam be szülémnek, hogy én vagyok
33  16|           kelletlenül sompolygott be a kályha mögé. Csak a cserépmedvécske
34  16|        mégis gyöngéden söprögette be õket a kötõjébe.~- Mentül
35  16|            egy sajtocskát küldött be tõle szülém. Míg azt hámozgatta
36  16|           jó embernek, hogy nézne be hozzánk estefelé. Hátha
37  17|        furcsa vénember telepedett be a piacszéli árusok közé.
38  17|       Pipitér Gazsi sírva szaladt be közénk az iskolába.~- Jaj,
39  18|        bice-bóca elõször kocogott be az iskolánkba, mintha tegnap
40  18|          tanító úr. - Kvártélyozd be magadat a kuckóba. Úgyis
41  18|           se. Csöndesen nyitottam be az ajtót - hát a bice-bóca
42  18|         kalácsot, kisvártatva úgy be volt terítve mindenféle
43  20|         Nagy szekerek nyikorogtak be az udvarra, mindenféle furcsa
44  22|          addig, míg egy fél cipót be nem vágtam. Úgy jóllaktam
45  23|      napsugár és orgonaszag áradt be a nyitott ablakon. Szülém