Rész
1 3| begurul az ajtónkon a bûbájos Küsmödi, se szó, se beszéd, elkapja
2 3| tisztul már a kend esze, Küsmödi bácsi - nevette el magát
3 3| gömbölyû öreg volt ez a bûbájos Küsmödi, hosszú fehér szakálla leért
4 3| megkeseredik. Nem is mert véteni Küsmödi bácsinak senki a szegénysoron,
5 3| megijedve, mert azt hiszi, hogy Küsmödi bácsi nem éri be az ilyen
6 3| koszttal. Ne féltse a kisember Küsmödi bácsit. Jó ember a Küsmödi
7 3| Küsmödi bácsit. Jó ember a Küsmödi bácsi, kár, hogy csak egy
8 3| elbûbájoskodta a hatalmas Küsmödi.~Az édesapám már föl is
9 3| mesterséget is - sóhajtott Küsmödi, és közelebb húzta magához
10 3| õsömnek a kápsáló tarisznyája.~Küsmödi feljebb tolta a homlokán
11 3| ha atyafiságban vagyunk.~Küsmödi vörös lett a méregtõl, mint
12 3| szólta:~- Nincs is kutyám, Küsmödi bácsi.~A javasember igyekezett
13 3| hasznát veheti.~Bûbájos Küsmödi barázdás orcája egyszerre
14 3| No, ez legyen a kendé, Küsmödi bácsi. Azért adom, hogy
15 4| világukat.~Hanem amióta Küsmödi megbárósított, azóta eszembe-eszembe
16 5| kincseknek, amiknek a bûbájos Küsmödi a tudója.~Persze a Küsmödi
17 5| Küsmödi a tudója.~Persze a Küsmödi kincsei meg nem mentettek
18 7| akarod keresni a kincset?~- A Küsmödi barlangjában.~- No, jó.
19 8| AZ UTOLSÓ ÖLTÉS~Bûbájos Küsmödi minden kincséért el nem
20 11| macska volt, hanem az öreg Küsmödi, a bûbájos ember.~ ~
21 17| senki más, mint a kincses Küsmödi, a bûbájos ember! A ködmöne
22 17| csinált azóta az a hatalmas Küsmödi, és addig ne félj, míg engem
23 17| húszasokat.~- Nem bûbájos Küsmödi ez, hanem együgyû Küsmödi -
24 17| Küsmödi ez, hanem együgyû Küsmödi - kacagott Cintula, s kezdtem
25 17| magam is gondolkozóba esni a Küsmödi hatalma felõl.~Hanem a piaci
26 18| Hogy hívják a nagyapádat?~- Küsmödi Kelemen.~- A Gergõ Küsmödije,
27 18| nem bice-bóca.~A bûbájos Küsmödi toprongyos alakja feltûnt
28 19| elõször, hogy a bûbájos Küsmödi valaha bányász volt. Én
29 19| én, griffmadarak õrzik a Küsmödi tanyáját. No, gondoltam,
30 20| szökött át, amit az öreg Küsmödi a két bánya közt levõ falon
31 20| lyukasztotta volna ki az a Küsmödi a falat? - kérdezte a tanító
32 20| apó, aztán újra kezdte:~- Küsmödi már bányamester volt, mikor
33 20| a bányaigazgatóság. Csak Küsmödi erõsködött, hogy van ott
34 20| bennünket az új bányába, de Küsmödi nem jött velünk. Azt mondta,
35 20| kis lánykájával együtt. Küsmödi pedig addig túrt-fúrt, faragott,
36 21| ott meg a griffmadár, ahol Küsmödi a gazda? Rég megette volna
37 22| kincsek teremnek. No, az öreg Küsmödi mégse egészen olyan bolond
38 22| ahová indultam: itt vagyok a Küsmödi tanyáján! No, Gergõ, most
39 22| igazi ám! - bólogatott a Küsmödi nagy feje. - Igazi kalácscipó.
40 22| nagyapóka!~- Én-e? - nevetett Küsmödi olyan jókedvûen, hogy még
41 23| kerültem ide? Hová lett a Küsmödi barlangja? Micsoda orvosságszagú
42 23| neki örülni. Azt gondoltam, Küsmödi volt az a harmadik.~- Nem,
43 23| Ennyivel tartozunk az öreg Küsmödi emlékének is, Isten nyugosztalja
|