Rész

 1   2|         egyszerre eszembe jutott, amit Messzi Gyurka mondott:~-
 2   3|       friss cipót is eléje tette, amit akkor szedett ki a kemencébõl.~
 3   3|          rakni azt a sok aranyat, amit tégladarabokból csinál.~
 4   4|     mondhatott nekem az édesapám, amit akart, én már az õsök kincsével
 5   5|           hogy mindent i-vel írt, amit más rendes ember ipszilonnal.
 6   5|         láttam lenyelni a többit, amit mondani akartam. Címeres
 7   6|       volt régi, molyos korpával, amit az isten tudja, mikor felejtettek
 8   6|       kincs ez a rossz üvegdarab, amit én senkinek a világon oda
 9   6|           Attól a sok szépségtõl, amit azon keresztül látni, mindjárt
10   6|           jó emberek abba rakták, amit Isten dicsõségére, szegények
11   7|         nem egészen volt az álom, amit láttam. De nem merte kimondani,
12   8|     bekukkintott a kendõcske alá, amit az arcocskádra terítettem,
13   8|        mondhatott szegény pulyka, amit akart, csak egyre nyújtogattam
14   8|        szûcs nyugszik ott.~Híres, amit varrt, ködmön és suba,~neve
15  11|   libamájat - úgy gyúrtam befelé, amit elém raktak, mint akármelyik
16  12|      találja a két gyémántszemet, amit a hörcsög ellopott tõle.
17  13|          még nem volt neki annál, amit azs istenke sabott neki.
18  15|          hordja birka korában is, amit bárány korában viselt. Minden
19  16|        szokott beszélni az ember, amit színről színre látott. Úgy
20  16|         kapott! A legfényesebbet, amit a Mitetszik ékszeres boltjában
21  16|   dúdolgatni egy régi-régi nótát, amit talán a bölcsõje fölött
22  16|         egy rég elporlott ajak, s amit rajta kívül talán senki
23  17|         de ebben nem találni azt, amit én keresek.~A tojások sorában
24  17|    Cintula abban sem találta meg, amit keresett.~- Próbálj csak
25  17|    bûbájos. - Ne félj, láttam én, amit láttam. Megeszem én azt
26  18|       most már olvasd föl szépen, amit írtál.~Cintula fölemelte
27  19|     kellõs közepén álltunk volna, amit Isten keze faragott. Mindenfelé
28  20|       valami nyíláson szökött át, amit az öreg Küsmödi a két bánya
29  20|        hogy én is elmondjam neki, amit én tudok Küsmödirõl, de
30  20|          Mégpedig azzal verte ki, amit az osztálynak mondott:~-
31  20| beszédébõl. Hallottuk is, nem is, amit magyarázott. Egyre azt számítgattuk
32  20|         nem magyarul mondták azt, amit magyarul is lehet mondani.
33  21|     ébredéskor az legyen az elsõ, amit meglátok. Azt hitte szegényke,
34  22|           hogy micsoda hang volt, amit hallottam, micsoda fénysugár,
35  22|     hallottam, micsoda fénysugár, amit láttam.~A bányacsõsz hangja,
36  22|           Kis kerek barlangocska, amit a szája fölé hajló sziklaperem
37  22|       kenyeret. Az én kenyeremet, amit a bányacsõsznek szántam.~
38  22|          az ágyához az égbelátót, amit még mindig a nyakamban szorongattam,
39  23|    éjszakáján?~Mindent elmondtam, amit tudtam. Mikor odaértem,
40  23|         elmúlt a bányával együtt, amit nem tudott elhagyni. Majd