Rész
1 10| Ludas Matyi” meg a „Csalóka Péter” meg a „Fehérlófia” meg
2 19| PÉTER APÓ~Nem telt bele egy hét
3 19| vállán meg csákány.~- Ez Péter apó - mondta a kis bice-bóca. -
4 19| milyen barátságos ember ez a Péter apó.~- No, ha olyan barátságos -
5 19| is nagyon kellett kérni Péter apót, egyszerre kötélnek
6 19| elosztozunk a kis bice-bócával.~Péter apó azonban csak magánosan
7 19| gondoltam, jobb lesz nekem Péter apóval maradni. Indultam
8 19| törpéje közé nyolcadiknak.~Péter apónak azonban könnybe lábadt
9 19| szomorúan.~- Hát van fia Péter apónak?~- Volt öcskös, volt.
10 19| bennünket valami nagy vödör. S Péter apó azzal törülgette le
11 19| becsukott pincében. De aztán Péter apó megcsóválta a meggyújtott
12 19| Erre menjünk - vezetett Péter apó kézen fogva a legszélesebb
13 19| Mégpedig lóvonat - dörgött a Péter apó hangja, s hirtelen odalapított
14 19| megvakulnak - magyarázta Péter apó. Ez a lovacska már tíz
15 19| ennél - húzott el onnan Péter apó. - Elvezetlek a bányakertbe.
16 19| Szabad belõlük szakítani, Péter apó? - nyújtottam ki feléjük
17 19| villantotta közéjük a lámpát Péter apó.~Nagyjából keresztformára
18 19| fiamat - mondta mogorván Péter apó. - Nagy robbanás volt
19 19| kedvem lett volna megölelni.~Péter apó galléron fogott.~- Hallod-e,
20 19| fiam - kapott az ölébe Péter apó. - A bányarigó kiszabadult
21 19| hatalmas csákányütésekkel.~Péter apó megállt egy pillanatra,
22 20| az óbányában laktak, de Péter apó egyre azt erõsítgette,
23 20| tanító urunknak mondta ezt Péter apó, aki ebéd után kivezettette
24 20| felhõdzött meg az elméje?~Péter apó kedvetlenül vont vállat.~-
25 20| tud.~Kicsit elhallgatott Péter apó, aztán újra kezdte:~-
26 20| gépeket szedtek le róluk. Péter apó elköszönt tõlünk.~-
27 21| eszembe hirtelen -, hiszen Péter apó leghamarább megmondhatja
28 21| bányaházig. Meg is találtam Péter apót, de nagyon mogorván
29 21| mondtam zavarodottan.~Péter apó morcos képe egyszerre
30 21| Micsodák? - meresztette ki Péter apó a karikaszemét.~- A
31 21| Nagyon megkönnyebbültem a Péter apó jókedvén. Ha griffmadár
32 21| ködmönzsebbe.~- Tehetek, Péter apó - mondtam engedelmesen.~
33 21| hírét?~- Sose hallottam, Péter apó - kezdett borzongani
34 22| sem. Megmondta azt nekem Péter apó, hogy karácsony éjszakáján
35 22| gondolataimat rendbe szedni. Mikor Péter apó levezetett az újbányába,
36 22| Hej, de áldottam magamban Péter apót, hogy jó elõre úgy
37 22| Átmennék a másik bányába, Péter apóhoz, és élnék úgy, mint
38 23| búcsút járnának.~Legelõbb Péter apó keresett föl bennünket
39 23| örömére kapjátok - magyarázta Péter apó -, de mink még másképp
|