Rész

 1  14|   szándékom volt, hogy ha a nagy Cintula most belép, akkor ráugrok
 2  14|         szétszaggatom.~Ez a nagy Cintula volt a legnagyobb és legvásottabb
 3  14|    szaggatta szét.~Persze a nagy Cintula mindig arccal elõre lépett
 4  14|           és azt keresné.~A nagy Cintula persze ravasz fiú volt,
 5  14|  legelõször fölszólított, a nagy Cintula megint elvihogta magát az
 6  14| kocsiúton. Persze most is a nagy Cintula vitte köztük a szót, de
 7  14|         is.~Fölcihelõdött a nagy Cintula, de nem szólt se jót, se
 8  15|      ködmönt! - kiált rám a nagy Cintula. - Az a bajod bizonyosan.
 9  15|        érhetett. Utoljára a nagy Cintula kapta a hátára az egyik
10  17|      feje. Utoljára aztán a nagy Cintula jól megrázta mind a két
11  17|         a fejed! - veregette meg Cintula elégedetten a vállát.~-
12  17|          is teszünk - kacsintott Cintula. - Úgyis régen fenem már
13  17|    összerakták a pénzt, s a nagy Cintula az elsõ óra után a szemére
14  17|      lökte elõre a karját a nagy Cintula hóna alól:~- Az öreg Maksus,
15  17|    figyelmeztette oldalba a nagy Cintula.~Én meg ahogy odanézek,
16  17|          csak sereghajtó lett, s Cintula már ott áll az elsõ tojásos
17  17|          a harmadik szomszédban. Cintula kivett a kosárból egy tojást,
18  17|       másodikat is kínált, mikor Cintula abban sem találta meg, amit
19  17| Olyasfélét, bácsikám - hagyta rá Cintula -, de nem ilyenfajta tojásban
20  17|        vigyorodott el a bûbájos.~Cintula odaadta a két garast, az
21  17|     Semmi különös - vágta zsebre Cintula a húszast. - Inkább azt
22  17|    tízest darabjáért - ajánlotta Cintula.~- Mondom, nem eladó - kaffogott
23  17|     piacra - adta ki a parancsot Cintula.~- Én nem megyek - mondtam
24  17|        az nagyon hatalmas ember.~Cintula úgy nevetett, hogy csak
25  17|       együgyû Küsmödi - kacagott Cintula, s kezdtem magam is gondolkozóba
26  18|       nem volt szép, hogy a nagy Cintula éppen a kis bice-bóca napján
27  18|         két ujját.~- No, mi baj, Cintula? - nézett föl a tanító úr
28  18|          hozzá volt már szokva a Cintula vásottságához. Csak a léniát
29  18|         válla közé a fejét.~- Te Cintula, belefogtál te abba a föladatba?~-
30  18|      kérem szépen, bele - mondta Cintula, s fölemelte mind a két
31  18|          föl szépen, amit írtál.~Cintula fölemelte a füzetet, és
32  18|            zsákmadzag - vágta ki Cintula elszántan.~Akkor a lénia
33  18|         tanító úr is odanézett - Cintula megszabadult. A kis bice-bóca
34  18|      kökényt. Egy szem elgurult, Cintula azt mindjárt fölkapta és
35  18|  mindenfélével?~Utolsónak a nagy Cintula érkezett meg, s mikor meglátta
36  18|        tollszáramra, hogy a nagy Cintula csak azért nem tudta megcsinálni
37  18|          a leckénket. Még a nagy Cintula is beledugta az orrát az
38  22|     megint valahová, hogy a nagy Cintula szíve meghasadt volna az
39  23|  szorongatták a kezünket, a nagy Cintula pedig ez egyszer igazán