Rész

 1   6|      ezüsthúszasok fölé.~Ám Gáspár apó, a mindig mord öreg harangozó,
 2   6|            zsongása, csak a Gáspár apó lassú horkolása hallatszott
 3   6|           hogy az a haragos Gáspár apó föl ne ébredjen, és rá ne
 4   6|     odakint a fülemülék, és Gáspár apó ráncigálta a zekém ujját.~-
 5  13|         rossacska - nézett rá Báró apó a gyerek kékre dermedt lábaira. -
 6  13|   készülõdött kifelé, mikor Gáspár apó már a gyertyákat oltogatta.
 7  13|         mondja neki egyszer Gáspár apó -, jöjjön csak ki egy kicsit
 8  13|         dörmögött bosszúsan Gáspár apó -, maga beszéli a rosszcsont
 9  19|                              PÉTER APÓ~Nem telt bele egy hét se,
10  19|            meg csákány.~- Ez Péter apó - mondta a kis bice-bóca. -
11  19|        barátságos ember ez a Péter apó.~- No, ha olyan barátságos -
12  19|            kis bice-bócával.~Péter apó azonban csak magánosan jött
13  19|         valami nagy vödör. S Péter apó azzal törülgette le rólam
14  19|           pincében. De aztán Péter apó megcsóválta a meggyújtott
15  19|           menjünk - vezetett Péter apó kézen fogva a legszélesebb
16  19|          lóvonat - dörgött a Péter apó hangja, s hirtelen odalapított
17  19|     megvakulnak - magyarázta Péter apó. Ez a lovacska már tíz esztendeje
18  19|              húzott el onnan Péter apó. - Elvezetlek a bányakertbe.
19  19|           belõlük szakítani, Péter apó? - nyújtottam ki feléjük
20  19| villantotta közéjük a lámpát Péter apó.~Nagyjából keresztformára
21  19|              mondta mogorván Péter apó. - Nagy robbanás volt az.~
22  19|        lett volna megölelni.~Péter apó galléron fogott.~- Hallod-e,
23  19|              kapott az ölébe Péter apó. - A bányarigó kiszabadult
24  19|            csákányütésekkel.~Péter apó megállt egy pillanatra,
25  20|         óbányában laktak, de Péter apó egyre azt erõsítgette, hogy
26  20|          urunknak mondta ezt Péter apó, aki ebéd után kivezettette
27  20|    felhõdzött meg az elméje?~Péter apó kedvetlenül vont vállat.~-
28  20|          Kicsit elhallgatott Péter apó, aztán újra kezdte:~- Küsmödi
29  20|            szedtek le róluk. Péter apó elköszönt tõlünk.~- Ezekkel
30  21|           hirtelen -, hiszen Péter apó leghamarább megmondhatja
31  21|        mondtam zavarodottan.~Péter apó morcos képe egyszerre földerült:~-
32  21|               meresztette ki Péter apó a karikaszemét.~- A griffmadarak,
33  21|           megkönnyebbültem a Péter apó jókedvén. Ha griffmadár
34  21|     ködmönzsebbe.~- Tehetek, Péter apó - mondtam engedelmesen.~
35  21|              Sose hallottam, Péter apó - kezdett borzongani a hátam.~-
36  22|          Megmondta azt nekem Péter apó, hogy karácsony éjszakáján
37  22|         rendbe szedni. Mikor Péter apó levezetett az újbányába,
38  23|           járnának.~Legelõbb Péter apó keresett föl bennünket három
39  23|        kapjátok - magyarázta Péter apó -, de mink még másképp is