Rész
1 2| kedves téli mulatságom volt. Persze nekem nem az orrom fogta
2 3| nagyot csapott az asztalra. Persze könnyen csapkodhatott, mert
3 4| azok omladozóbbak õnála.~Persze a malomvár annyival különb
4 4| kimentem a gyepszélre métázni. Persze nem volt az az ügyetlen
5 5| köpönyegje van és aranykoronája. Persze az ember nem láthatja színrõl
6 5| télen beállt tanítónak. Persze csak olyan vad-tanítónak.
7 5| bûbájos Küsmödi a tudója.~Persze a Küsmödi kincsei meg nem
8 6| kalendáriumot, mint a vízfolyás. Persze addig olvastam, hogy utoljára
9 6| malomházban hált meg egyszer. Persze egy szót sem értettem belõlük,
10 7| föl nem értem ésszel!~- Persze, nem minden ködmönben lakik
11 7| segít, aki tud vele bánni. Persze sok fortélya van, de én
12 7| kalendáriumban, mert így folytatta:~- Persze, a ködmönnel úgy kell bánnod,
13 8| addig, míg a ködmön készült. Persze nem a ködmönre voltam kíváncsi,
14 8| legyek ne bántsanak. Azóta persze nem láttam annyi tündért,
15 8| nyújtogattam felé a számat.~A vége persze az lett, hogy az öreg pulykamadár
16 9| sóska zöldellt a dûlõúton. Persze csak afféle vadon nõtt sóska.
17 9| sok csipkés, dagadó párna.~Persze, azokban õk maguk alszanak -
18 11| erõt vett a halk kacagás.~- Persze, elfelejtettem, hogy te
19 11| még a hírét a Malvinkának? Persze, nem is hallhattad, mert
20 12| hogy nekem van-e szánva.~- Persze hogy a tiéd - kacagott a
21 12| el se mosolyodott.~„Hát persze, hiszen nincs neki szeme,
22 12| míg nevethetnékje lesz.~Persze arra nem gondoltam, hogy
23 13| volt a csizma a gyereknek.~Persze én nem tudtam errõl semmit,
24 14| tudja, ki szaggatta szét.~Persze a nagy Cintula mindig arccal
25 14| keresné.~A nagy Cintula persze ravasz fiú volt, és akárhányszor
26 14| nyüzsögtek a kocsiúton. Persze most is a nagy Cintula vitte
27 15| az országútra. A többiek persze utánam.~Mire utolértek,
28 16| ezüstgyûszû úszkált az égen.~Persze az igazi gyûszûünnep csak
29 17| rá egyre a kis Pipitér. Persze az öreg Maksusnak se kellett
30 18| hûljön a bukta, mire odaérek.~Persze az iskola körül most nem
31 18| hogy csak úgy nyekkent. Persze annál nagyobb nevetés lett
32 21| ringatta a halott fákat. Persze ez nem a kedves, szelíd
33 21| közben ijedten - csipogni.~Persze hogy nem angyal volt, hanem
34 22| beszélõ kövek világítottak. Persze most már se nem beszéltek,
35 22| ajtóstul bent voltam a házban.~Persze olyan ház volt az, hogy
36 23| már ott is van a kocsimon.~Persze hogy ott volt, hiszen szemünk
|