Rész
1 1| csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta.~Ezt pedig én onnan
2 1| csak addig szól, míg jó gyerek fújja. Nézzem no: jó gyerek
3 1| gyerek fújja. Nézzem no: jó gyerek vagy-e, meg tudod-e szólaltatni?~
4 1| csak addig szólt, míg jó gyerek fújta! Szívszakadva értettem
5 1| hogy már nem vagyok jó gyerek.~ ~
6 4| amennyi pénzt keres ez a gyerek - dicsért meg érte sokszor
7 4| nem volt az az ügyetlen gyerek, aki engem hátba ne talált
8 5| miket eszel ki ez a bolondos gyerek! Attól félek, hogy szegénykémnek
9 5| krétával az ábécét - s a gyerek addig rajzolgatta õket az
10 6| nem volt még olyan boldog gyerek a világon, mint én voltam
11 7| subagallért. - Más sora van ennek, gyerek. Milyen nemzet is volt az
12 7| az az Aladdin?~- Az török gyerek volt, apám.~- No látod.
13 8| Eressz el, te bolondos gyerek, nem vagyok én szomjas,
14 9| Olyan szomorú ez a szegény gyerek, hogy egy falat le nem menne
15 10| az semmit, úgy jött a sok gyerek, mint a raj, s az mind Csontos
16 10| másik asztalon. Hanem ahány gyerek volt a városban, az mind
17 11| csodaködmöntelen, éhes gyerek.~Csak arra kaptam fel a
18 13| kisfiút?~Éreztem, hogy a sok gyerek most mind az én ködmönömet
19 13| rossacska - nézett rá Báró apó a gyerek kékre dermedt lábaira. -
20 14| PULI~Nemhiába hogy magános gyerek voltam a malomházban, sokáig
21 14| Nagyon nemszeretemszíned van, gyerek. Olyan vagy, mint õsz elején
22 14| tátottam el a számat.~- No, gyerek, ne tátogj, hanem bújj bele.
23 14| volna a legszorgalmasabb gyerek a világon.~Megérezte, hogy
24 15| vissza a fiúk. Sok az úri gyerek köztük - mit szólnak azok
25 15| boldogságtól, ahogy a sok gyerek telezsibongta az öreg malomházat,
26 16| mondta volna:~- Ham, ham, gyerek, bekaplak, én vagyok a százesztendős
27 18| írásokba, aztán megcirógatta a gyerek fejét.~- Hát az édesapád
28 20| tied lenni, te ködmönös gyerek, ha te csakugyan olyan ügyes
29 21| ütögeti a fát. De csak mintha gyerek ütögetné játék baltával.~-
30 22| kenyérkarajt a kis bice-bóca elé. A gyerek mohón kapott utána:~- Kenyér!
31 22| nagyapóka - nyugodott meg a gyerek -, akkor én még nem laktam
32 22| nagyapóka - duzzogott a gyerek. - Minden fényes kõrõl azt
33 22| mihozzánk? - nyûgösködött a gyerek. - Nem jó volna, nagyapóka,
34 22| arcát, mert kisvártatva a gyerek ijedt szavát hallottam:~-
|