Rész

 1   1|        koporsócska mellé suhantam. Kicsit magas volt nekem a ravatal,
 2   1|      libbent be a nyitott ablakon, kicsit meglebegtette, meg is zizegtette
 3   4|     várformája van ennek. Hogy egy kicsit meg van roggyanva, az nem
 4   6|          délebéd után bementem egy kicsit nézelõdni a városba, és
 5   6|       tagjaikat kinyújtóztatni egy kicsit.~Én is oda néztem, ahová
 6   7|          se voltam egészen biztos. Kicsit megzavarodva mondtam, hogy
 7   8|           neki megállni.~Ahogy egy kicsit eltikkadva hazaértem, egyszerre
 8   8|            ült a padon, a feje egy kicsit jobb vállára billent, az
 9   9|          lett. Ha elhallgattam egy kicsit, hogy pihentessem a csücsörgetésbe
10  11|            vagy éhes?~- De még egy kicsit éhes vagyok - sunyítottam
11  11|           evett semmit, s ezen egy kicsit felderültem. No, mégis tündér
12  11|        olyan, mint más emberé.~Egy kicsit eltûnõdött, aztán megint
13  12|        vizet, nem a lábad szárára.~Kicsit elszontyolodtam, hogy énnekem
14  13|       szomorúság megzavarhatta egy kicsit az eszét az öreg mesternek.
15  13|          apó -, jöjjön csak ki egy kicsit a Cigány-tóra, mutatok valami
16  14|       kellett tologatnom, hogy egy kicsit kinézegethessek belõle a
17  15|         kalappal való történet egy kicsit gondolkodóba ejtett. Nini,
18  15|     kötőjével, és felém fordul egy kicsit. Megdobban a szívem: szülém
19  16|      vaskörmétől mindig féltem egy kicsit. Valahányszor felém ásított
20  16|          Aztán fölkászolódott, egy kicsit talán meg is restellte magát,
21  16|      oldalba nem figyelmezteti egy kicsit a botjával. Erre aztán a
22  16|          Hát ezt is csak köszönöm!~Kicsit restelltem is magam öreg
23  17|       fiúcska, gyere csak erre egy kicsit!~Az öreg Matkóné például
24  17|          Maksus lekapta a fejemet!~Kicsit megkésett ugyanis a legényke,
25  17|      pénzed van? - enyhült meg egy kicsit az öreg.~- Van két garasom.~-
26  18|           járni - mondta bátran.~- Kicsit megkéstél, gyermekem.~-
27  18|           vagyok - tette hozzá egy kicsit bánatos mosolygással.~-
28  20|           élõ ember semmit se tud.~Kicsit elhallgatott Péter apó,
29  20|        elmúlt a reszketése, és egy kicsit csalódottan mondta, amikor
30  20|           elnézelõdünk idekint egy kicsit.~Szót fogadtam, és örültem,
31  22| legyalulták volna.~Itt leültem egy kicsit pihenni és gondolataimat
32  22|       jársz-kelsz az emberek közt.~Kicsit elhallgatott, aztán újra
33  23|        betemetett törmelékkel. Egy kicsit megütöttétek ugyan magatokat,