Rész

 1   1|        sírva, bementem a házba, s azon ruhástul végigdõltem a vackomon.
 2   1|        Nem értek rá velem törõdni azon az éjszakán, amelyiknek
 3   1|           lopni a körte-muzsikát, azon pihésen, tollasan, ahogy
 4   3|        nem lehetett bírni. Mindig azon vallattam, hogy mi lesz
 5   4|           õsök kincsével álmodtam azon az éjszakán. Odaült a lidérc
 6   4|     nekitámasztjuk a Tejútnak, és azon le s föl sétálgatunk az
 7   4|        eresztettem a fûrész végét azon nyomban. Elég nekem a magam
 8   5|       sírtunk, és sokat kacagtunk azon a télen. Voltak gonosz,
 9   5|           H betûnek a létrájában.~Azon az estén ezt a szót kapartam
10   5|        elõször mutatta meg nekem.~Azon a télen még egy nevezetes
11   6|      Attól a sok szépségtõl, amit azon keresztül látni, mindjárt
12   7|        csodaködmönben. Az is csak azon segít, aki tud vele bánni.
13   8|        fiókjában ma is megvan még azon fényesen a nagy szûcstû,
14  10| hazatérésemnek, úgy elszomorodott azon, hogy inasnak akarok beállni.~-
15  10|           komoly foglalkozásuk is azon kívül, hogy a kutyákat meghajigálják
16  10|  körülnézett, és megakadt a szeme azon a rettenetes oroszlánon,
17  11|      járnak.~Furcsa álmaim voltak azon az éjszakán a ködmönkém
18  15|      vallana valamit, de nem volt azon még egy feslés se. Még csak
19  16|     csodálják meg, mije van neki!~Azon az estén nem is gyõztem
20  16|    pántlikát is kapott a nyakába, azon fityegett a fényes rézmedália,
21  17|        enni kér. Nem is csoda, ha azon a helyen még az iskolakapu
22  17|         szalonnát nem látok, mint azon a szép akácfás piacon.~S
23  18|        voltunk az iskolában, mint azon a délutánon. Korán alkonyodott,
24  19|      meleg pogácsával, gondoltam, azon majd elosztozunk a kis bice-bócával.~
25  20|          tõlem egy égbelátót.~No, azon a délutánon nem sokat okoskodtunk
26  20|       hány hét még karácsony. Meg azon törtük a fejünket, hogy
27  20|     magunk közt, hogy ugyan lát-e azon mindenki. Meg hogy mit lehet
28  20|          kis bice-bócáról beszél! Azon látszott már délelõtt is
29  21|         találtam valami párkányt, azon fölkapaszkodtam a tetejére,
30  22|           kútból néznék kifelé, s azon úgy lebegett a hold, mint
31  22|     egyebet nem tudott leküldeni, azon meg csak az angyalok tudnak
32  23|         kezével vittem a számhoz, azon úgy elcsodálkoztak, mintha
33  23|       értelmesen, mit kerestél te azon az elhagyott helyen karácsony